Napi sajtószemle

A Népszava (6. o.) Tanösvény szívbetegeknek címmel számol be arról, hogy felavatták a Hárs-hegyen a szív- és érrendszeri betegek, valamint cukorbetegek rehabilitációját, rekreációját segítő tanösvényt, melyet Beer Miklós váci megyéspüspök áldott meg. Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója elmondta: a tanösvény ötlete onnan jött, hogy sok beteg hal meg az amúgy sikeres kezelések után. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig arról beszélt, hogy az 1950-es évek elején a nemzeti kultúra egésze szenvedett kárt, amikor államosították az egyházi iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket.

A Székelyhon.ro „Hazaérkezett” Boldogasszony-kiállítás címmel közli, hogy a jubileumi Mária-év alkalmából Boldogasszony címmel nyílt képzőművészeti vándorkiállítás kedden délután a Csíki Székely Múzeumban. Csíkszereda a negyedik helyszíne a Kárpát-medence és a diaszpóra 55 kiemelkedő magyar művésze által kortárs szemmel megfogalmazott Mária-ábrázolásokat bemutató vándorkiállításnak. Hegedűs Enikő művészettörténész szerint a kiállítás tulajdonképpen hazaérkezett, hiszen forrása és ihletője Csíksomlyó kincse, a boldogságos Szűzanya szobra.

A Nyugatijelen.com Ima, idő vagy pénz című beszámolója szerint a Pio Atya Gyermekotthon megsegítésére szervezett jótékonysági koncert sok tekintetben felülmúlta az elvárásokat. A Wiener Imperial Orchester (Bécsi Császári Zenekar) kilenc tagja látogatott el pénteken Kisiratosra, vasárnap pedig Aradra, hogy adományokat gyűjtsenek az otthonban élő gyermekeknek.

A Frissújság.ro Megmaradás Temploma – Nemzeti Emlékhely címmel harangozza be, hogy a Szatmár megyei Nagygécen rövid időn belül felújítják a sokáig magára hagyott és elfelejtett templomot, ami a megmaradás jelképe lesz a készülő Nemzeti Emlékparkban, melyben a Megmaradás Temploma mellett szerepel az Össztűz oszlop, a Megmaradás Háza és a Makovecz-kilátó.

A hírportál emlékeztet rá: a település jelképe az egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom, román kori résablakokkal, kora reneszánsz szentségházzal, betlehemi csillagos, háromszintes toronnyal. Egy 1339-es dokumentum szerint Géc templomát az apostolfejedelem, Szent Péter tiszteletére szentelték fel. A mai homlokzat előtti háromszintes, gúlasisakos tornyot 1896-ban emelték, a bejárat bővítésével ekkor tüntették el a román kori kaput.  A templom sorsát az 1970-es Szamos-közi árvíz évtizedekre megpecsételte. Külső falán térdmagasságban jelzés található: idáig ért a víz 1970-ben. A bejárat mellett ez olvasható: „Nagygéc, faluközpont, nemzeti emlékhely. A szándékos falurombolás mementója, a megőrző és újjáépítő igyekezet jelképe.”

A hírportál közlése szerint a Megmaradás Templomának teljes körű felújítása hamarosan befejeződik. Helyükre kerültek a padok, amelyek teljesen megegyeznek a korábbiakkal színben és formában egyaránt.

A Maszol.ro Megkapta a muzulmán felekezet a bukaresti mecset építésére szánt telket címmel adja hírül, hogy aláírta kedden a sokat vitatott óriásmecset felépítésére szánt 11 ezer négyzetméteres bukaresti telek átadásáról szóló jegyzőkönyvet Victor Opaschi vallásügyi államtitkár és Murat Iusuf muzulmán főmufti, a török közösség vallási vezetője.A megállapodás értelmében az  állam 49 évre ingyenesen adja a muzulmán felekezet használatába a főváros északi részén, a Romexpo kiállítási csarnok közelében található telket, azzal a feltétellel, hogy ott a felekezet közhasznú épületeket, nevezetesen egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot építsen. A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokból egészítenek ki.

Korábban Traian Băsescu volt államfő biztonsági kockázatnak nevezte, hogy Bukarest készül befogadni Európa egyik legnagyobb muzulmán központját. A vallásügyi államtitkár az átadási jegyzőkönyv aláírásakor hangsúlyozta: a modern demokrácia egyik alappillére a vallásszabadság és minden románnak érdeke, hogy az új mecset szélsőséges, fundamentalista nézeteket nélkülöző „normális” vallásos élet központjává váljon. A főmufti pedig sajnálatosnak nevezte, hogy egy jó szándékot egyesek félreértelmeztek. Leszögezte: a mecset éppen azt szolgálja, hogy Bukarestben ne szervezhessenek többé rögtönzött gyülekezőhelyeken muszlim vallási szertartásokat és csak olyan imámok prédikálhassanak Bukarestben, akik az állam által akkreditált teológiai intézmények oklevelével rendelkeznek.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír