Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Ferenc pápa a házasságért címmel közli, hogy a L’Osservatore Romano idézett a Szentatyának a Kolumbusz Lovagok éves találkozójára küldött üzenetéből, amelyben kiállt a házasság hagyományos értékei mellett, hangsúlyozva: a katolikusoknak a házasságot mint a jövő zálogát is védelmezniük kell. Kifejtette: a házasság köteléke a férfi és a nő között a természeti jognak és a bibliai hitnek is megfelel. A házasság értékei melletti kiálláshoz kitartásra és bölcsességre van szükség.

Ugyancsak a Népszavában (13. o.) Rónay Tamás Jobboldali fordulat előtt Lengyelország címmel elemzi a lengyel politikai helyzetet, annak kapcsán, hogy tegnap hivatalba lépett az új elnök, Andrzej Duda, akinek az lehet a feladata, hogy előkészítse a terepet a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PIS) számára az őszi parlamenti választásra. A cikkíró kifejti: a választások legnagyobb esélyesének tartott PiS ideológiája a vallásra is épül, kirekeszti azokat, akik nem harciasan hirdetik kereszténységüket. Pedig a valláshoz való viszonyulás nagyon átalakult az elmúlt évtizedekben. Szent  II. János Pál pápa integráló személyiség volt e tekintetben, de már az ő pápasága alatt is, lassan, de folyamatosan csökkent a templomba járók száma. „Hol van már az 1979-es év, amikor körülbelül 5 millióan vettek részt a nem egészen egy évvel korábban egyházfővé választott II. János Pál lengyelországi szentmiséjén?” – teszi fel a kérdést Rónay, aki ugyanakkor elismeri: nyugat-európai viszonylatban a lengyelek ma is messze a legvallásosabbak közé tartoznak. Egy 2012-es tanulmány szerint 54 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy hetente legalább egyszer elmennek szentmisére, 18 százalék havonta egyszer vagy kétszer megy templomba, 20 százalékuk pedig többször egy évben. Csak 8 százalék nem jár egyáltalán szentmisére, s 94 százalék vallotta hívőnek magát. A CBOS-iroda szintén 2012-ben készült felmérése szerint 74 százalék nyilatkozott úgy, hogy elvégzi a húsvét előtti kötelező szentgyónást.

Egy 2014-es vizsgálat szerint egy évtized alatt kétmillióval csökkent a szentmisére járó lengyelek száma, bár Rónay szerint ez azzal is együtt járhat, hogy ez idő alatt 2,1 millió lengyel vándorolt Nyugat-Európába. A cikk szerzőjének ismertetése szerint Lengyelországban elsősorban a városokban tapasztalható a katolikus egyház befolyásának csökkenése. Régióktól függ, hogy a katolikusok hány százaléka jár rendszeresen szentmisére. A legmagasabb ez az arány a déli Tarnów egyházmegyében, Krakkó környékén, ahol a megkereszteltek 70 százaléka jár szentmisére. Szczecin-Kamien egyházmegyében, északon viszont ez az arány a 25 százalékot sem éri el. Ezek a regionális vallási különbségek a pártok támogatásában is visszaköszönnek, a hagyományosan katolikus fellegvárakban az átlagosnál magasabb a PiS támogatottsága, nyugaton és északon viszont a kormányzó Polgári Platform a legnépszerűbb.

A Népszabadság (4. o.) EB-vizsgálat az egyházi pályázat miatt című cikke szerint az Európai Bizottság (EB) még elemzi azt a pályázatot, amely tavaly karácsonykor kétmilliárd forint uniós forrást nyitott meg az egyházak oktatási feladataira, „kiváltképp a katolikusokéra (…) Brüsszelnek nem tetszik, hogy a katolikusokra szabták a kétmilliárdos tendert.”

A Frissújság.ro Jelentős felújításokat végeztek a Hám János iskola- és óvodaépületében címmel közli, hogy európai uniós pályázati, püspökségi és saját forrásból finanszírozott munkák zajlanak a Hám János iskola- és óvodaépületében, a Szent Alajos Konviktusban, illetve befejezték a szokondi Szent Ignác Lelkigyakorlatos Ház átfogó korszerűsítését.

A Magyar Nemzet (9. o.) Újrajátszott Liszt-ősbemutató címmel ad hírt arról, hogy az 1865-ös ősbemutató után napra pontosan százötven évvel, augusztus 15-én újra felcsendül a Pesti Vigadóban Liszt Ferenc első nagyszabású oratorikus műve, a Szent Erzsébet legendája. Az oratórium és az opera elemeit ötvöző mű német nyelven született meg és vált világhírűvé. Szövegét Otto Roquett német szerző szövegére írta Liszt Ferenc, Ábrányi Kornél fordította magyarra. Nagyboldogasszony napján majdnem pontosan úgy adják elő az oratóriumot, ahogy az ősbemutatón, a Pesti Vigadóban elhangzott. A jubileumi bemutató megálmodója Marton Éva operaénekes, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, aki korábban németül énekelte Szent Erzsébet szerepét itthon és külföldön. A mostani bemutatón Kele Brigitta lesz Szent Erzsébet, Haja Zsolt Lajos őrgróf, Vörös Szilvia Zsófia őrgrófnő. A darabot a Pesti Vigadóban néhány százan láthatják csak, de a közmédia is rögzíti, és élő vagy csúsztatott élő adásban az ország számos pontján vetítik. Budapesten a Műcsarnok előtt este fél tíztől sugározzák az előadást, a Sziget Fesztivál Fidelio-színpadán pedig éjfél után egy órától. A Magyar Művészeti Akadémia DVD-kiadást is tervez még az idén.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír