Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (1. o.) Petíció a pápának címmel adja hírül, hogy közel félmillió katolikus írta alá azt a petíciót, amelyben felszólítják Ferenc pápát, hogy ítélje el az azonos neműek házasságát, amely szerintük „ellenétes Isten és a természet törvényével”, és tiltsa meg az újraházasodó elváltak számára az áldozást. A lap emlékeztet rá: Ferenc pápa szinódust hívott össze októberre, amelynek a család lesz a témája. 

A Heti Válaszban („A szeretet akkor igaz, ha okos” 15-16. o.) Papp Miklós görögkatolikus lelkész, a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola erkölcsteológia tanszékének vezetője nyilatkozik, aki elmondta: a szeretetben van egy rend, amit ordo caritatisnak nevezünk. „Ez kimondja, hogy azonos élethelyzetben a szeretetben hozzánk közelebb állóknak kell előbb segítenünk: első a család, a baráti kör, a lakóhely, a nemzet, a hittestvér, majd minden ember. Sürgető helyzetben azonban a nagyobb bajban lévők élveznek elsőbbséget. Vagyis ha valaki életveszélyben van, ott azonnal segíteni kell: a vérző menekülteket el kell látni, az éhezőket meg kell etetni. Erdő Péter bíboros úr kiemelte: ’számunkra egyértelmű parancs a szolidaritás’. Persze a szükséghelyzetben való segítésnek is lehet határa: lehetetlenre senki sem kötelezhető. Ennek megfelelően Magyarországra sem zúdítható az összes menekült gondja. Amikor pedig a cselekvő az erejét meghaladó lépésre már nemet mond, akkor nem szeretetlen, hanem felelősen beosztja szeretetét a legrászorultabbakra. Nem elég általában migránsokról beszélni, mert vannak menekültek és bevándorlók. A menekültek vannak sürgetőbb helyzetben, ők az életüket féltik – feléjük a legnagyobb segítséggel kell fordulnunk. S vannak bevándorlók, akik a jólét reményében jönnek, a szeretet sorrendjében így ők hátrább kerülnek. Ez nem igazságtalanság: éppen akkor vagyunk igazságosak, ha az azonossal azonos módon, a különbözővel különbözően bánunk – ahogy a filozófia az igazságosságot definiálja.” Az erkölcsteológus leszögezte: „A kereszténység küldetése, hogy jel legyen a történelemben: számunkra senki sem idegen. Szeretnénk, ha ez hatással lenne nemcsak a vallástalanokra, hanem az iszlámhívőkre is. Ahogy az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben felháborító lehetett, hogy a zsidó hívők otthagyják hittestvérüket a bajban, ma éppúgy kíváncsian nézzük: a gazdag arab olajállamok hogyan kívánnak segíteni bajba jutott hittestvéreiknek? A katolikus egyház természetesen segíteni fog erejéhez mérten minden bajba jutott embertársunkon, Krisztus nevét sohasem elhallgatva.” A görögkatolikus lelkész kifejtette: „Az ordo caritatis szerint a cselekvés kompetenciájában is van sorrend. Mindenkit a maga képessége, lehetősége, hatalma, kompetenciája felhatalmaz egy bizonyos cselekvésre, ott viszont cselekednie kell. A kormánynak kormányként, az egészségügyi dolgozóknak gyógyítóként, a karitászszervezeteknek segítőként. A Magyar Katolikus Egyház cselekvését a Magyar Katolikus Püspöki Kar szabja meg. A helyzet valóban drámai, s a jó drámákra az jellemző, hogy bizonyos szinten mindenkinek igaza van. A drámai helyzetekből ugyanakkor sokszor azért lesz tragédia, mert sok a félreértés, nincs megfelelő kommunikáció, indulatok, félelmek, elvakító érzelmek vezérelnek. A média, az egyházak és a politika nagy felelőssége, hogy legyen párbeszéd az igazságszintek között.” Papp Miklós leszögezte: „Európa valóban tud többet segíteni: a jómódú rétegek, személyek, országok, földrészek nem élvezhetik felhőtlenül az összes javukat, miközben mások alapjavaikban szükséget szenvednek. A fejlődő országok, földrészek talpra állítsa tehát nem csak önvédelem kérdése. A segítés fő indoka nem a menekültáradattól való félelem, hanem a szeretet igénye: nem élvezhetjük nyugodt lelkiismerettel a javainkat, amíg mások borzasztó szükséget szenvednek. Nem esik jól a karácsonyi lakoma, amíg másoknak nincs alapvető gyógyszerük, nem lehet öröm luxusautót vezetni, amíg másnak éhen hal a gyermeke. Ma európainak lenni azt jelenti: valamilyen fokú önkéntes szegénységet, adakozó szolidaritást, csöndes visszafogottságot kell vállalni a javak élvezetében, s jobban a személyekre figyelni.”

A Maszol.ro A Mátyás-szobor után a Szent Mihály-templomot is vandalizálták Kolozsváron című beszámolója szerint a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport megrongálása után a Szent Mihály-templomot vandalizálták ismeretlen tettesek. A templom déli falát és szentélyét szerdára virradóra graffitivel mázolták be. A Szent Mihály Egyházközség panaszt tett a rendőrségen, és felkérte a polgármesteri hivatalt, hogy szigorítsa a főtér környékének őrzését.

A Székelyhon.ro (Búcsús szentmisék, szoboráldás…) beharangozza, hogyCsíkkarcfalván, Csíkszentgyörgyön, Kontumácon és Kászonújfaluban tartanak többek közt búcsús szentmisét Nagyboldogasszony napján, szombaton. Karcfalván egyházi ünnepükön megáldják a frissen felállított Mártonffy György-szobrot.

A Magyar Hírlap (Kezdődnek… 13. o.) közli, hogy mától tíz napon át várja az érdeklődőket a Székesfehérvári Királyi Napok. A rendezvénysorozat ma körmenettel és a fogadalmi szentmisével kezdődik. A szombati és vasárnapi koronázási szertartásjátékon ezúttal Könyves Kálmán trónra emelését idézik fel. Augusztus 18-án Giacomo Puccini egyházzenei alkotásait hallhatja a közönség ifjabb Carlo Ponti vezényletével.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír