Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (14.o.) Sitkei Levente Horogkereszt a pápa képén címmel számol be arról, hogy XVI. Benedek pápa alakját egy horogkereszttel együtt megjelenítő montázs jelent meg az izraeli kormányzó párt, a Kadima egyik szervezetének honlapján. A sértő képet később a párt elnöke és Izrael kormányalakításra felkért miniszterelnök-jelöltje, Cipi Livni kérésére levették. „A diplomáciai jellegű kiigazítás sem tudja eltakarni azonban, milyen határozottan utasítják el Izraelben XII. Pius pápa szenttéavatási folyamatát” – írja Sitkei Levente, hangsúlyozva, hogy egyes zsidó szervezetek „szabályos lejárató hecckampányt folytatnak XII. Pius ellen, és meghamisítják a történelmi tényeket.” A cikkíró emlékeztet rá: korabeli jelentések szerint 1958-ban, a pápa halálakor mély szomorúságukat fejezték ki a zsidó szervezetek. David Dalin amerikai rabbi a közelmúltban elmondta: a világháború alatt és utána legalább a pápa haláláig XII. Piust általános rokonszenv övezte, aki a háborús győzelem, a nácizmus legyőzésének egyik morális oszlopa volt. Akkoriban Albert Einstein mellett Golda Meir és Móse Sarett izraeli miniszterelnökök, valamint Iszák Hercog főrabbi nyilvánosan mondtak köszönetet a pápának, amiért olyan sok zsidót megmentett a vészkorszak idején. A Három pápa és a zsidók című könyv szerzője, Pinhász Lapid azt írta, hogy XII. Pius legalább 700 ezer, de inkább 860 ezer zsidó megmentésében játszott fontos szerepet. Dalin szerint a pápa emlékét besározó elmélet egy nyugatnémet protestáns baloldali írótól, Rolf Hochuthtól származik, aki 1963-ban írta meg a Helyettes című drámáját, amelyben XII. Pius a nácikkal összejátszik, gyáva, s csendben marad a zsidók megölése idején. A korábbi román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa szerint a Helyettes a KGB ösztönzésére született.

A Magyar Demokratában (36-37.o.) Sayfo Omar Mammon bukása című összeállításában bemutatja, hogyan reagáltak az egyházi és vallási vezetők a pénzügyi válságra. A cikkíró kiemeli XVI. Benedek pápa intelmeit: „Aki életét a világi és anyagi dolgokra építi, olyan, mint aki homokra építi házát. Csakis Isten szava lehet minden igazság alapja.” A szerző idéz a L’Osservatore Romano egyik számából is, amelyben Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár azt írta: „A globalizáció kezeléséhez a politikának szüksége van a vallás ihletett etikára. A politikának tehát szüksége van kereszténységre.” Sayfo Omar hozzáteszi: „De nem csak a Vatikán gondolja így. Az ortodox egyházak elöljárói október 10-én ültek össze Isztambulban, hogy megvitassák a pénzügyi válság és háború sújtotta világ dolgait… kiadott dekrétumukban elítélték a modern államok törekvéseit, miszerint megpróbálják kiiktatni a vallást a társadalmi életből. Megállapításuk szerint ugyanis a jelenlegi válságos időket egyedül az Istenbe vetett hit segíthet átvészelni… A válság a korántsem egységes muszlim világ képviselőit is vallási kinyilatkoztatásra késztette. Õk a kereszténység megbocsátástanával szemben azt hirdetik, hogy az ember felelős tetteiért: a jótetteket Isten megjutalmazza, a rosszakat pedig megbünteti. Vagy még az ember életében, vagy a túlvilágon.” A cikkíró szerint sok muszlim történelmi igazságtételként értékelheti a történteket. Mohamed Ali al-Jouzo, befolyásos libanoni szunnita sejk például kijelentette: „Isten meghallgatta az elnyomott emberek fohászait.” Iszmail Haniyye, a Hamász miniszterelnöke pedig azt mondta: „Ami folyik, az mindannak a következménye, amit Amerika tett a palesztin, szomáliai, iraki, afganisztáni és a világ muszlimjai ellen.”Aaron Levine ortodox rabbi, a Yeshiva Egyetem tanára felhívja a figyelmet, hogy a Tóra, a Talmud és az olyan középkori zsidó tudósok, mint Maimonidész egyértelműen körülhatárolják az etikus gazdaság alapjait. Levine egyaránt felelőssé teszi a zsidó és nem zsidó közgazdászokat és brókereket, amiért azok erkölcsiséget nélkülözve bonyolítják ügyleteiket.

Hazai hírek

A Népszava (Újratemették… 6.o.) beszámolva Janus Pannonius újratemetésről, idézi a humanista költő és egykori pécsi püspök csontjait megtaláló Kárpáti Gábor régészt, aki elmondta: azok Janus Pannonius földi maradványai. A rövidesen elkészülő háromdimenziós kép is ezt fogja megerősíteni, akkor pedig a korábban Janus-ábrázolásnak tartott művészeti alkotások modelljét kell tovább keresni. (A témával kapcsolatban lásd tegnapi, október 21-ei számunkban a Sümegi Józseffel, a pécsi Egyháztörténeti Bizottság elnökével készített beszélgetést – a szerk.)

A Magyar Fórumban (Mestersége… 12-13.o.) Józsa Judit kerámiaszobrász nyilatkozik, akinek Magyarország Nagyasszonya című szobra Kínába került: „Több megrendelésre mintáztam újra a Magyarok Nagyasszonyát. A szép és míves munka valamilyen kisugárzással rendelkezik, mert ez a kínai ember teljesen beleszeretett a Patrona Hungariae szobrába. Hiába magyaráztam neki, hogy ez tipikusan magyar vonatkozású mű, ragaszkodott hozzá… Szobromon a Szűzanya eltapossa bűneinket. Ikonográfiai szempontból a Patrona Hungariae-t illik a Szent Koronával ábrázolni, díszmagyar ruhában, s bal karjában a kis Jézussal. A jobbjában egy tulipános jogarral ül. Jobb lábának meztelen lábfeje holdsarlón nyugszik, ez alatt pedig egy kígyó látható, tehát jelképesen a Szűzanya eltapossa a bűnöket szimbolizáló kígyót. Szándékosan választottam a palástot a koronázási palást ábrázolásaival, hiszen az egy bravúros technikai megoldás. Negatívba karcoltam bele a motívumokat ahhoz, hogy a hímzések domborúan jelenjenek meg a paláston, s úgy van elhelyezve a vállán, mint egy nagy égi védősátor, amely alá elfér az összmagyarság. Abban bízom, hogy egyszer a Magyarok Nagyasszonya az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark mellett, egy magyar templomban is elkészülhet.”

Magyar Kurír