Napi sajtószemle

– 2015. szeptember 2., szerda | 10:26

A szeptember 2-i nyomtatott és online sajtó szemléje.

A Népszabadság (8. o.) Pápai könnyítés abortuszügyben, a Népszava (9. o.) Megkönnyíti a pápa az abortuszon átesett nők feloldozását címekkel, a Magyar Nemzet (15. o.) pedig Napi sajtószemle rovatában számol be arról, hogy Ferenc pápa lehetővé tette a decemberben kezdődő irgalmasság szentévére tekintettel a gyóntató papoknak az abortuszon átesett nők megbocsátását és feloldozását. A Népszabadság megjegyzi: a lépés egyelőre csak átmeneti, ám így is jelentős változást jelent Róma eddigi álláspontjához képest (Lásd tegnapi, szeptember 1-én megjelent Ferenc pápa: Isten bocsánatát nem lehet megtagadni egyetlen bűnbánótól sem című hírünket – a szerk.)

A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Kenguruk és pingvinek a Vatikánban című cikke szerint az októberi családszinódus előtt felerősödött a vita Olaszországban az egyneműek házasságának esetleges legalizálásáról, s ennek új lendületet adott egy teljesen ártatlan, jó szándékú pápai gesztus. A leszbikus író, Francesca Pardi – aki partnerével négy gyermeket nevel – gyermekeknek írt könyvet, amelyben alternatív családi formákat mutatott be. Többféle állattal, így kenguruval illusztrálta például, ha egy gyermeknek „két apja,” pingvinnel, ha „két anyja” van. A kis tojás című könyv azonban „többeknél kiverte a biztosítékot, köztük sok katolikusnál is.” A kötet forgalmazását Velence új polgármestere, Luigi Brugnaro betiltotta a városban. Francesca Pardi azonban elküldte művét Ferenc pápának, saját állítása szerint azért, hogy „több toleranciát” vívjon ki, s felhívja a figyelmet, „mennyi gyűlölet fogadta a könyveit a katolikusok részéről.”

A Szentszék egyik illetékese erre üdvözletét küldte, s a pápa áldását tolmácsolta. Rónay rámutat: ez megszokott protokoll a Vatikán részéről, ha valaki küldeménnyel kedveskedik, a pápa követén keresztül megköszöni azt, s áldást oszt. Az olasz média egy része azonban úgy értékelte az üzenetet, hogy a pápa kifejezésre juttatta, támogatja Pardi kijelentéseit és életvitelét, néhány sajtótermék egyenesen azt sugallta, hogy Ferenc pápa az egyházi tanítást is átírja, hogy elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. A Vatikán ezt cáfolta. Kiemelték: szó sincs arról, hogy a pápa támogatná a genderelméletet. Ciro Benedettini szentszéki szóvivő közölte: visszaéltek a pápa levelével. „Az áldás nem egy az egyházi tanítással ellentétes tanra, hanem a személyre vonatkozik. Ez pedig nem változik, amint ezt a pápa legutóbb is megismételte.”

A Népszavában (Gyurcsány… 2. o.) a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc reagál arra, hogy a Magyar Idők című napilap tegnapi számában Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt mondta, nem akarja, hogy unokái az „Európai Egyesült Kalifátusban” éljenek. A volt miniszterelnök szerint „Aki kalifátusokról beszél ebben a helyzetben, az vallást lát, és nem magát az embert… A Fidesz ragaszkodik embertelen politikájához. Én azonban inkább Böjte Csaba szerzetessel és Ferenc pápával értek egyet, akik egyként vallják, hogy Isten nem teremt selejtet, illetve az emberiesség isteni parancs.”

A Kárpátinfo.net Meglepő felfedezés: Mohamed előtt is létezett az iszlám? címmel adja hírül, hogy meglepő felfedezésre jutottak a tudósok, akik a világ legrégibb, júliusban megtalált Koránját tanulmányozzák. Az Angliában talált Korán-kéziratról, pontosabban Korán-részlet kéziratáról szénizotópos kormeghatározó vizsgálattal már korábban megállapították a kutatók, hogy legalább 1370 éves, vagyis akár ismerhette is Mohamed prófétát az, aki a sorokat papírra vetette. Azóta tovább vizsgálták, elmezték az iszlám szent könyv részletét, és érdekes következtetésre jutottak a brit tudósok. Ezek szerint az iszlám régebbi vallás lehet, mint ahogy eddig tudtuk. Mostanáig az volt az elterjedt nézet, hogy Mohamed próféta 570 és 622 között élt, valamikor 610 körül alapította a vallást, az első muszlim közösség pedig 622-ben alakult ki, Medinában, a mai Szaúd-Arábia területén. Csakhogy a most górcső alá vett kézirat valamikor 568 és 645 között keletkezett. Az oxfordi Bodleian könyvtár kutatója, Keith Small közölte: ez a tény azokat az eddig perifériára szorult tudósi véleményeket erősíti, melyek szerint Mohamed és korai követői egy, már korábban létező szöveget használtak fel és alakítottak át úgy, hogy az megfeleljen vallási és politikai programjuknak.

A Frissújság.ro („Van mire visszatekinteni…”) beszámolója szerint a múltra épül a jelen, és a jelenre a jövő. Tudják ezt a batizi római katolikus hívek, akik augusztus 30-án, vasárnap, a megtörtént szépre emlékezni, abból erőt meríteni, és az eljövendő jóért az Istent kérni gyűltek össze a Szent József-templomban. Délután öt órától hálaadó szentmisét tartottak, hiszen kétszáz éve fíliát hoztak létre, százhúsz éve katolikus iskolát, száz éve épült az első templom, kilencven éve önálló plébánia alakult, húsz éve pedig az új templomot szentelték fel a településen. Bár az iskola és a régi templom már nem áll, az új templom a falu dísze lett, s a plébánia ma is az egyik központi helyszín a katolikusok számára. Schönberger Jenő szatmárnémeti püspök szentbeszédében leszögezte: „Van mire építkezni és a lelkek templomát is felépíteni. Köszönet és hála van a szívünkben. Batiznak már történelme van. Van mire visszatekinteni, van miből tanulni, és van miért dolgozni. Mint az egyházmegye püspöke, köszönöm a batiziaknak a sok áldozatot, amit a templomunkért hoztak. De a lelkünk is templom – erre figyelmeztet bennünket Szent Pál apostol. A Szentlélek templomai vagyunk. Engedjük, hogy Isten külső temploma a mi lelkünknek tükörképe legyen. Gyönyörű szép templomotok van, remélem ugyanilyen szép a lelketek is.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír