Napi sajtószemle

A Népszabadság (Veres András… 4. o.), a Népszava (Már nem… 16. o.), a Magyar Hírlap (Veres András… 4. o.) és a Magyar Nemzet (Veres András… 4. o.) is beszámolnak arról, hogy Veres András szombathelyi megyéspüspököt választotta új elnökévé a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi rendes ülésén.

A Népszava emlékeztet rá: Erdő Péter eddigi elnök már második ciklusát töltötte, így nem választhatták újra. A lap értesülései szerint a bíboros, prímás megtiszteltetésnek venné, ha esetleg a Vatikánban kapna valamilyen tisztséget, „vagyis nem ambicionálja a hazai pályafutást.” Ráadásul egyes hírek szerint megromlott a viszonya a kormánypártokkal. A Népszava és a Népszabadság is megjegyzi, hogy az MKPK új elnöke, Veres András a katolikus egyház konzervatívabb irányvonalát képviseli. 

A Népszabadság (9. o.) Így ez nem szeplőtelen címmel tér vissza arra, hogy Erdő Péter bíboros, prímás a múlt hét szombaton megáldotta az új magyar kápolnát Washingtonban. A cikk kiemeli: a Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye-bazilikában alakítottak ki egy sor Szűz Mária-kápolnát, hogy kifejezzék a hálát azon nemzetek iránt, amelynek tagjai létrehozták az amerikai katolikus közösséget. Lengyeleknek, szlovákoknak, olaszoknak, másoknak, a magyaroké hiányzott. A bazilikát évente egymillió zarándok keresi fel. Az orgánum rámutat, hogy a márvány domborművön Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, a háttérben Nagy-Magyarország körvonalával. „István királysága is nagy volt, de a mű háttere történetesen a trianoni ország körvonalait idézi. Csak bízni lehet benne, hogy kevés olyan zarándok érkezik majd a környező országokból, aki nem érez majd áldást ezen az alkotáson.”

A Székelyhon.ro Hírt adnak magukról a gyergyói örmények címmel harangozza be, hogy ötödik alkalommal szervez művészeti fesztivált Gyergyószentmiklóson a város örmény közössége. A szeptember 4-6. között zajló rendezvény gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. „Ha élni akarunk, akkor hírt kell adjunk arról, hogy itt vagyunk és a továbbiakban is itt akarunk lenni. Erre nagyon jó alkalom a fesztivál” – fogalmazta meg a fesztivál lényegét Gál Hunor gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébános. A szervezők nevében Kulcsár László a fiataloknak szánt szerepet emelte ki. Elmondta, a gyergyói örmény közösség összefogja fiataljait, igyekszik átadni nekik mindazt a tudást, ami az elődöktől maradt fenn. Teszik ezt különböző foglalkozások keretében, és az idei fesztiválon is az ifjúságra fókuszálnak. Mint mondta, egy hamarosan induló programjuknak, az ifjúsági konyhának is ez lesz a szerepe: az örmény közösség idősei tanítják sütni, főzni a fiatalokat.

Két könyvbemutatót is tartanak a fesztivál keretében: Pál Emese az erdélyi örmény katolikus templomok berendezéseiről folytatott kutatása nyomán megjelent kiadványát, illetve Cserei Csaba dobművész Ritmus nélkül nincsen élet című, frissen megjelent kötetét ismertetik az érdeklődőkkel. Cserei Csabának nem csupán a könyvéért tapsolhatnak rajongói, a fesztiválon ugyanis dob-performance-t mutat be, illetve a világhírű dzsesszzongoristával, Harry Tavitiannal koncertezik.

A rendezvény hangsúlyos programja lesz a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom búcsúünnepe, amelyet Kisboldogasszony ünnepén, vasárnap 12 órától tartanak. A szentmise ünnepi szónoka Jakubinyi György érsek, örmény katolikus apostoli kormányzó lesz. A szentmisét követően ünnepi körmenetet tartanak a templomkertben.

A fesztivál részletes programja elérhető a Gyergyószentmiklósi Örmény Közösség honlapján (www.gyergyoiormenyek.ro).

A Magyar Nemzet (Kamalduli béke… 9. o.), a Magyar Idők (A hallgatás… 17. o.) és a Népszabadság (Visszatért… 14. o.) is beszámolnak arról, hogy ünnepélyes keretek között tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át a majki kamalduli remeteség megújult kolostorépületét. A rekonstrukció 885 millió forintból, európai uniós támogatásból valósult meg. A tervek szerint a felújítás második ütemében másfél milliárd forintért hozzák rendbe a cellaházakat, cellakerteket, helyreállítják a templomtornyot és a remeteséget körülvevő 7,2 hektáros parkot is.

A Magyar Hírlapban (13. o. ) Péntek Orsolya Üzenetet kaptunk az időkapszulában címmel ad hírt arról, hogy az óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia történetéről látható tárlat az Óbudai Múzeumban, október végéig. A kiállításon számtalan kegytárgy tekinthető meg, emellett körvonalazódik Óbuda utolsó háromszáz évének története is. Viszket Zoltán történész, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás apropóját az adja, hogy a plébánia az idén ünnepli ezeréves évfordulóját. A források alapján valószínűsíthető, hogy 1015-ben alapították elődjét ezen a helyen. Bár a történészek vitatkoznak azon, hogy I. Szent István vagy Orseolo Péter volt az alapító, és pontosan mikor történt az alapítás, „átsorolták” az államalapító királyhoz: a plébánia saját nyilvántartásában az 1015-ös dátum szerepel. Viszket Zoltán szavaiból az is kiderül, hogy a Péter-Pál-templom a súlyos nehézségek ellenére átvészelte a diktatúra évtizedeit, erős közösségének köszönhetően és annak ellenére is, hogy több területen kiszakították és önálló plébániák alá rendelték.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír