Napi sajtószemle

A Népszavában (13. o.) Rónay Tamás Ferenc pápa, a menekültek mentora címmel megállapítja: a Szentatya 2013. márciusi megválasztása óta mindig is következetesen kiállt a menekültek mellett. „Rendre figyelmeztetett arra, hogy keresztényi kötelesség segíteni a kirekesztetteknek, a társadalom peremére szorultaknak. Többször is hangoztatta: közös európai stratégiára van szükség a menekülthullám kezeléséhez. Vasárnapi felszólítása pedig, amelyben arra kéri a plébániákat, fogadjanak be egy menekültcsaládot, egyenesen forradalmi.”

A cikkíró rámutat, hogy a pápa élesen bírálta a menekültekkel szembeni falak építését is. Rónay figyelmeztet: a Szentatya következetessége példa lehetne minden hazai szereplő számára. A lap a cikkbe ékelve, Befogadásra ösztökél a Pázmány rektora címmel közli azt is, hogy Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora körlevélben kérte az intézmény karainak dékánjait és hallgatói önkormányzatait, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a menekültek ellátását célzó jószolgálati munka megszervezésére, támogatására (Lásd tegnapi, szeptember 7-én megjelent, A Pázmány Péter Katolikus Egyetem segíti a Máltai Szeretetszolgálat menekültekért végzett munkáját című hírünket – a szerk.)

A Magyar Idők (1., 3. o.) Terroristák bújnak meg a migránsok között? címmel közli, hogy a „This is Christian Syria” (Ez a keresztény Szíria) Facebook-csoport internetes adatgyűjtése szerint magukat menekültnek álcázva megérkeztek Európába az iszlám terroristák. A közösségi oldalakra feltöltött fotók tanúsága szerint a jelenleg az európai városokban lévő illegális bevándorlók közül többen korábban az Iszlám Állam oldalán harcoltak. Titkosszolgálati szakértők véleménye szerint több ezer potenciális terrorista érkezhetett meg a bevándorlókkal Németországba. Az is kiderült, hogy nagyüzemben hamisítja az Iszlám Állam a szír útleveleket.

A Népszabadság (Egyházi törvény… 4. o.) és a Magyar Hírlap (A frakciók… 1., 3. o.) beszámolói szerint ötpárti konzultációt tartott Trócsányi László igazságügyi miniszter az egyházügyi törvény módosításának koncepciójáról hétfőn Budapesten. Eszerint az egyházak nyilvántartásba vételéről a bíróságok döntenének. Az egyházak besorolása háromlépcsős lesz. A vallási egyesületek tíz taggal megalakíthatók, a nyilvántartásba vett egyházhoz legalább ezer tag vagy például 4 ezer egyszázalékos adófelajánlás szükséges. A bejegyzett egyház besoroláshoz legalább 10 ezer tag vagy öt év átlagában legalább 4 ezer egyházi szja-felajánlás, illetve legalább 20 éves hazai vagy 100 éves nemzetközi működés kell. Mivel valamennyi párt támogatásáról biztosította az elképzeléseket, ezért van esély a jogszabály elfogadásához, amelyre már az ősszel sor kerülhet.

A Székelyhon.ro Lelki fegyver a rózsafüzér című tudósítása szerint „Mi is örömben, alázatban szolgáljuk Istent és embertestvéreinket, ahogy a Szűzanya, vagy Boldog Kalkuttai Teréz anya tette” – hangsúlyozta prédikációjában Tamás József gyulafehérvári segédpüspök az elsőszombati ünnepélyes Mária-köszöntőn a csíksomlyói kegytemplomban. Elmélkedésében Teréz anya életpéldáját és erényeit tárta a hallgatóság elé. „Teréz anya is úgy gondolta, hogy olyan lelki fegyver a rózsafüzér a nővérek kezében, amellyel sok mindent ki lehet esdeni a Szűzanyán keresztül a Jóistentől. Éppen ezért az általa alapított közösség minden Mária ünnepet megünnepel” – emelte ki Tamás József püspök.

A Nyugatijelen.com Mária-búcsú Nagyágon címmel számol be arról, hogy környékbeli településekről érkező zarándokok, szászsebesi ferences testvérek és a dévai cserkészcsapat tagjai gyarapították a maroknyi nagyágú római katolikus közösséget a vasárnap megtartott Mária-búcsú alkalmával. A hírportál emlékeztet rá: Nagyágon 1777-ben építették fel a római katolikus templomot az Ausztriából Cseh-, Olasz- és Németországból idesereglő bányászcsaládok számára. Az Aranynégyszög egyik szegleteként ismert településen 1747 áprilisában nyitotta meg az első aranybányát Born Ignác édesapja, Ludwig von Born, aki a Maria-Empfängniss Stollen „Mária fogantatása”-tárnában kezdte el a kitermelést. Az időközben megépülő templomnak szintén Szűz Mária lett a védőszentje, és közel 250 esztendeje évről évre az ő tiszteletére gyűlnek össze a helyi és környékbeli hívek szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén.

A 19. században még több mint ezer római katolikus hívő élt a településen, ma már kevesebb, mint tíz tagot számlál a gyülekezet. Az 1900-as évek elején még virágzó bányásztelep teljes lakossága kevesebb, mint egy tizedére csökkent az utóbbi században. A maroknyi közösség azonban így is ragaszkodik templomához, búcsúünnepéhez.

Nagyág egyházi vonatkozásban is fontos településnek számított a 19. században, hiszen itt született Lönhárt Ferenc erdélyi püspök, akinek nevéhez számos iskola-alapítás, templomépítés fűződik. – Lönhart püspök kiemelt küldetést kapott a jó Istentől, hogy vezesse az erdélyi püspökséget. De Isten mindannyiunknak fontos feladatot szánt, melyet csak úgy tudunk teljesíteni, ha Szűz Máriához hasonlóan készek vagyunk bármikor igent mondani az Úr hívó szavára – fogalmazott beszédében Hugó ferences testvér, szászsebesi diakónus.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír