Napi sajtószemle

Schmitt Pál államfő vatikáni látogatásáról

A Népszabadság (Németül beszélt Schmitt Pál a pápával… 8. o.), a Népszava (Magánkihallgatáson XVI. Benedeknél 8.o.), a Magyar Nemzet (Tisztelgés a pápánál… 9.o.) és a Magyar Hírlap (A Szent Korona alkotmányos említése tetszik a pápának… 1., 6. o.) beszámolnak arról, hogy nyári rezidenciáján fogadta tegnap XVI. Benedek pápa Schmitt Pál magyar köztársasági elnököt.
A katolikus egyházfő könyvtárszobájában tartott félórás, német nyelvű audienciáján a magyar államfő felvetette, fontos, hogy a határon túli magyarok lelki gondozását magyar anyanyelvű lelkipásztorok végezzék. A pápa elmondta: jól ismerik ezt a problémát és biztosította a magyar elnököt: ha lehetősége van rá, figyelni fog arra, hogy megfelelő számú és minőségű pap tegye lehetővé a határon túli magyarok anyanyelvi pasztorációját. Schmitt Pál elmondta: szeretné, ha a keresztény tradícióra és a Szent Koronára való utalás bekerülne az új alkotmányba. XVI. Benedek ezt az elképzelést kedvezően fogadta. A Szentatya esetleges magyarországi látogatása kapcsán a köztársasági elnök felajánlotta Pannonhalmát az orosz pátriárka és a pápa esetleges találkozójának helyszíneként.

A Magyar Hírlap kiemeli: a Szentatya és a magyar államfő négyszemközti megbeszélésükön áttekintették, hogy mely európai alkotmányban szerepel utalás a kereszténységre, és megállapították: nyolc országban említik meg konkrétan a vallást az alaptörvényben. Schmitt Pál „büszkén jelentette” a pápának: „ha minden jól megy, Magyarország lesz a kilencedik.”
A Népszabadság a pápai paloták folyosóin úgy értesült: nem kizárt, hogy a keresztény törvényhozók Castel Gandolfóban augusztusban rendezett nemzetközi konferenciáján résztvevő Orbán Viktor miniszterelnököt – a találkozó többi tagjával együtt – már fogadta a pápa. A konferenciáról azonban sem a Vatikán, sem a résztevők nem nyilatkoztak.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Sitkei Levente Kilenc év háború címmel emlékszik meg az Amerikai Egyesült Államokat kilenc évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én ért terrortámadásról, s megállapítja: „A háború nemcsak Afganisztánban, Irakban és Izraelben folyik, hanem kilenc éve mindenhol. A Nyugat-Európában boldogulást kereső arabok immár veszélyes terroristákká és hódítókká váltak, akik a rémálomszerű víziók szerint mecsetté alakítanák át a Notre Dame-ot, azt a templomot, amelyet a felvilágosult francia persze csakis műemléknek tekint. A bevándorló pedig azt írja haza, hogy ide nyugodtan lehet jönni, mert a jogi útvesztőben senki sem képes kiigazodni, s amíg a szakértők megtalálják a kiutasítás indokát, addig viszonylag boldogan lehet élni, ráadásul rengeteg az ismerős… Mostanra mindenki utál mindenkit, az arabokat, a zsidókat és az amerikaiakat egyaránt, titkos háttéralkukat sejt az események mögött, a spirál pedig gyorsul.” A szerző emlékeztet rá: a kilenc évvel ezelőtt terrortámadás után egy hónappal Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök a Vatikánba utazott, II. János Pál pápához. „A kilencedik évfordulón egy másik államfő, Schmitt Pál kéri egy másik pápa, XVI. Benedek áldását. Nem, a Notre Dame nem csak műemlék.”

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Népszabadság (Függőben… 6.o.) és a Magyar Nemzet (A tűzzel játszanak… 6.o.) beszámolói szerint még nem tudni, hogy Terry Jones floridai tiszteletes beváltja-e korábban tett ígéretét, s éget-e Koránt a mai napon. A lelkész ugyanis csütörtökön bejelentette: felfüggeszti tervét, miután állítása szerint ígéretet kapott Feisal Abdul Rauf imámtól, az egykori New York-i ikertornyok helyén tátongó Ground Zerótól két háztömbre tervezett iszlám központ alapítójától, hogy a létesítményt máshová viszik onnan. Ezt azonban az imám tagadta, mire Jones – akit előző nap Robert Gates védelmi miniszter is személyes telefonhívással győzködött – hazugnak nevezte őt, és egy másnapi, újabb találkozót emlegetett, ettől téve függővé, hogy gyufát ragad-e. A két lap tudósításából kiderül: a lelkész Korán-égetésre buzdító kampányával kiengedte a szellemet a palackból: a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás kilencedik évfordulója a tiltakozás jegyében telik az iszlám világban, így a Nyugat terrorellenes háborújának frontállamában, Afganisztánban is. Több tüntető megsebesült, egy pedig meghalt azon a demonstráción, amelyet a Korán-égetés ellen tartottak, Afganisztán Badaksztán nevű tartományának fővárosában, Faizabádban.

A Népszabadságban (3.o.) Miklós Gábor Korán-égetés, fasizmus címmel figyelmeztet: „Bármiféle könyvégetés igen gyorsan akár emberek elégetéséhez is vezethet. Az emberiség történelme sok bizonyítékot tud erre. A XX. századból különösen. Könyvégetés és fasizmus jegyesek… Ma van kilenc éve, hogy a merénylők által megkaparintott négy amerikai utasszállító géppel ezreket öltek meg. Elpusztult ezzel egy sor illúzió is. A terror, a paranoia még inkább globalizálódott. Fantomháborúk kezdődtek, s tartanak azóta is. A téboly jele Terry Jones floridai könyvmáglyája. Azt mondja, a rendezvényt csak elhalasztotta. Kezében a gyufa.”

A Népszabadság (Magyar származású… 6.o.) hírt ad arról, hogy német iszlamista szélsőségeseket, köztük egy magyar származású fiatalembert tartóztattak le a török rendőrök. A letartóztattakat rövid időn belül kiadják Németországnak. Az egyik szélsőséges a magyar származású, a német hatóságok által körözött 24 éves Thomas U., aki a Hamza al-Majari harci nevet használta. 2009 őszétől kiképzésben vett részt, és bevetésre készült egy tálib táborban.

Ugyancsak a Népszabadság (Ötszáz panasz… 6.o.) közli, hogy közel 500 panasz érkezett Belgiumban ahhoz a vizsgálóbizottsághoz, amelynek feladata a katolikus egyházi személyekhez kötődő szexuális visszaélések feltárása. A bizottság jelentése szerint az elkövetők közt nemcsak papok, hanem vallásoktatók, illetve az egyház támogatta ifjúsági mozgalmakban részt vevő nevelők is voltak.

Hazai hírek

A Magyar Fórumban Osztie Zoltán belvárosi plébános, a KÉSZ elnöke (Újpogányok 4.o.) és P. Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke (Kereszténységről… 9.,15.o.) nyilatkoznak az újpogányságról. Osztie Zoltán elmondta: „A keresztény önértelmezés mindig is történelmi alapokra helyezkedett, a történelmi tényekre hivatkozott, Istennek a történelemben művelt csodáira, érettünk. Nyilvánvalóan a nemzeti önbecsülésünk se épülhet fel máshonnan, vagy másra, csakis a magyar nemzet, a magyar történelem életének fontos eseményeire. A második támadási felület a nemzeti irány, az önbecsülésünk iránya. Figyelmen kívül hagyja Szent István művét, azt, hogy a magyar keresztény államiság – merthogy a magyar állam gyökereiben keresztény, akár tetszik, akár nem – Szent István műveire nyúlik vissza. Azok a történelminek, illetve tudományosnak tűnő állítások, hogy Jézus valójában gyökereiben magyar volt és nem zsidó, kereszténység elleni és a magyar nemzet elleni támadás is. Ráadásul mellé társul egy antiszemita irány is, amely támadás a zsidóság ellen visszahull a mi fejünkre. Ebből származik a következtetés, lám a magyar antiszemita, rasszista. Ez nem igaz, történelmietlen, ki tudja, ennek az eredete mely körökből származik. Sokirányú ez a támadás. Világosan látni lehet a szándékát: keresztény- és magyarellenes.” A KÉSZ elnöke szerint a parlamentből kiesett SZDSZ, illetve a törvényhozásba bekerült Jobbik gyökereikben összeérnek, „Lényegük a keresztény- és magyarellenesség.” A belvárosi plébános egyúttal leszögezte: „Megnyugtatok mindenkit, nincs nagy bajban a katolikus egyház. Ugyanis az egyház nemcsak a dekadens jóléti társadalmakban van jelen, hanem a világ minden pontján. A katolikus egyház mindig is virágzott. Ha nem itt, a világ másik pontján. Ne aggódjanak az egyház miatt. Kíváncsi lennék, hogy akik a leginkább mocskolják a papságot, közöttük, arányszámban, mennyi a torzulás egyénileg vagy közösségileg. Ne feledjük, mit követtek el, milyen szörnyű pusztítást végeztek – talán ezek a körök és elődeik – a katolikusok között, a papság ellen. Annak ellenére, még mindig összehasonlíthatatlan a katolikus papság erkölcsi tartásában azokkal a körökkel, akik ellene a támadást vezénylik.” P. Bátor Botond elmondta: „Én azt látom, hogy van egy világot behálózó vallási áramlat, amit összefoglalóan az új korszakban New Age-nek szoktak nevezni, ami olyan vallási szinkretizmus, aminek a célja, hogy egy olyan általános világvallást hozzon létre, amibe minden belefér, a szubjektum, a szubjektív vallási nézetek helyet foglalhatnak akár egy közösségi csoportban is, ha ők tudnak alkalmazkodni ehhez a nagyon is toleráns vallási irányzathoz. Toleránsnak tűnik, de abban a pillanatban, amikor megjelenik egy történelmi tradicionális egyház, azzal szemben semmiféle toleranciát nem mutat.” A pálosok tartományfőnökének meggyőződése, hogy „a magyarság virtusát, ennek a népnek a belső lelki erejét hordozzák azok a történetek, legendák, amik akár a Csodaszarvasról, a Turulról, Álmos vezérről vagy éppen Nimródról szólnak, Attila királyunkról. Ezekre büszke vagyok és hiszem, hogy Istennek terve volt és az üdvösségtörténetben folyamatosan csöpögtette belénk a maga igazságait, de amikor elérkeztünk a kinyilatkoztatás teljességére, hitem szerint Jézus Krisztusban, akkor nem fordulhatok vissza, amikor megtanultam járni, nem ülhetek vissza a járókába, az egy része volt az én fejlődésemnek, és hálával tekintek erre az időszakra. Én ezért mondom, hogy az ezeréves múltunk, ami lehet több is, sőt, egészen biztos, hogy több, lényege az, hogy amikor kikristályosodott a kereszténység és beletorkollott mindaz az ősi hagyomány, amit hordoztak a magyarok, Jézus Krisztusban teljesedett ki, ez az, amit most el akarnak felejtetni velünk, mert mindent lehet csinálni velünk, csak az ne legyen keresztény és ne legyen katolikus.”

Magyar Kurír