Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (2.o.) Négy szentet avatott XVI. Benedek, a Magyar Nemzet (1.o.) Új szentek, a Magyar Hírlap (6.o.) Szenteket avatott XVI. Benedek pápa címekkel számolnak be arról, hogy négy új szentet avatott tegnap a Szentatya. A Magyar Nemzet kiemeli: az első indiai női szent, Alfonsa nővér oltárra emelése „egyben erkölcsi támogatás a hindu szélsőségesek erőszakos támadásainak kitett indiai keresztény közösség számára…” (A témához kapcsolódik lapunk mai számában a Szenttéavatás a Vatikánban című tudósítás – a szerk.)

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (Az egyháznak ma is szüksége lenne Prohászka Ottokárra 4.o.) Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek méltatja a százötven éve született, egykori székesfehérvári püspök érdemeit. Elmondta: „Eddigi életutam több állomásán is megfordult korábban Prohászka Ottokár, s munkássága jelentősen hatott rám. Gyermekként már ismertem a püspök nevét és írásait, a nyolcvanas években pedig a Vaspálya utcai vasöntödében megtaláltam a püspök szobrát, amelyet 1945-ben Faludy György és társai döntöttek le, Károlyi Mihály utasítására. Nagy csoda, hogy nem olvasztották be a szobrot, és több mint harminc év után megtalálhattam. Szolgálhattam Budapesten az Egyetemi templomban is, ahol Prohászka utolsó prédikációját tartotta, 1927. április 1-jén. A szószéken rosszul lett, ennek ellenére végigmondta beszédét, másnap meghalt. Tábla és aranykoszorú őrzi emlékét a templomban, a szószék alatt. Amikor Faludy György hazajött az emigrációból, és egy irodalmi előadás miatt eljött a templomba, láttam tekintetében a döbbenetet, amikor megpillantotta, hogy nem felejtették el Prohászka Ottokárt sem a hívek, sem a paptársai. Hosszú évtizedekig nem lehetett Prohászkáról beszélni, emléke mégis ott élt a szívekben.” Bábel Balázs szerint mindig lesznek olyanok, akiknek szálka lesz a szemében a püspök, és újra és újra antiszemitizmussal vádolják meg. Az érsek hangsúlyozta: „Prohászka valóban éles kritikát fogalmazott meg konkrét emberek cselekedeteivel szemben, de azt állítani, hogy az ő szavai idézték elő a holokausztot, egyoldalú és igazságtalan. Kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Fehérvárott a rabbival, karonfogva sétáltak a városban, és elmélyülten beszélgettek hitről, vallásról.” Bábel Balázs leszögezte: ma is szükség lenne a püspöki karban olyan személyiségekre, mint Prohászka Ottokár, aki boldoggá avatása nélkül is eszmény- és példakép.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Körmendy Zsuzsanna Ablakon kihajított értékeink címmel reagál az október 9-ei Népszabadságban megjelent hírre, amely szerint egy, a közép-európai országok vallásosságát vizsgáló felmérésből – amelynek egyik irányítója Tomka Miklós vallásszociológus volt – kiderült, hogy csökkent a vallásosok száma Magyarországon. Körmendy ugyanakkor meglepőnek tartja, hogy e rossz hír ellenére a teljes lakosság körében tíz százalékkal, azaz több mint ötven százalékra nőtt azok aránya, akik szívesen veszik, ha az egyház a személyes erkölcs (családtervezés, házasságon kívüli kapcsolatok) ügyében véleményt nyilvánít. A cikkíró felteszi a kérdést: „Hogy is van ez? Először kidobjuk az ablakon a szilárd értékeinket, aztán elkezdünk tapogatózni utánuk? Ha ennyire elvallástalanodtunk, akkor miféle rejtélyes oka lehet annak, hogy közben az egyház tekintélye mégis nőtt? Nem szorulna ez az árulkodóan magas arány mélyebb elemzésre? Hiszen a népesség több mint ötven százalékában szükségképpen benne vannak a nem vallásosak is! Ami azt jelenti, hogy a magyar lakosság körében még a nem hívők is kifejezetten igénylik, hogy életük személyes erkölcsi kérdéseiben az egyház véleményt nyilvánítson. S hogy ez így van, arra vajon nem éppen a magas arányú vallási identitásvállalás ad magyarázatot? Egy másik meglepő adat: miközben csökken a templomba járók, illetve a ’nagyon vallásosak’ száma – nem lett volna értelmesebb ’hívőkről’ beszélni? –, a magyar lakosság 62 (!) százaléka igényli, hogy az egyház közölje álláspontját olyan társadalmi kérdésekben, mint a munkanélküliség, a növekvő ellentétek, a romakérdés. Igen magas azok aránya is (34 százalék), akik mélyen egyetértenek azzal, hogy az egyház megnyilvánulhasson a kormány politikájával összefüggő kérdésekben. Fel van adva ezzel a lecke, és nem csak az MSZP hívő tagozatának.” Körmendy Zsuzsa rámutat: „Lehet cikkezni arról, hogy hurrá, kevesebb a templomba járó magyar, mint tíz éve, de lássuk azt is, hogy a politikából való kiábrándulás tövében elkezdett növekedni az egyházak tekintélye. Logikus, hogy a társadalom által megoldatlanul hagyott problémák és az állam által nemhogy nem rendezett, hanem inkább gerjesztett konfliktusok özönében az állampolgár a még nem kompromittálódott erők felé fog fordulni.”

A Népszabadság (Kevesebb a templomba járó 4.o.) Bölcskei Gusztáv református püspököt, a zsinat lelkészi elnökét idézi, aki az InfoRádióban azt mondta: bár kevesebben járnak templomba, az egyházak támogatottsága nem csökken. Munkájukra igény van, és ezt sokan támogatásukkal is kifejezik: 2003-2008 között 40 százalékkal többen támogatták adójukból a református egyházat.
A Bors (9.o.) Biblia-kiállítás nyílik vakoknak címmel közli, hogy A könyvek könyve pontokban címmel Biblia-kiállítás nyílik október 15-én szerdán a budapesti Szent Anna-templomban. A Biblia éve alkalmából nyílt tárlaton megtekinthető egy Braille-írással kiadott Biblia, és a nyomdagép is, amivel nyomtatták.

Magyar Kurír