Napi sajtószemle

A Népszabadság (Diszkriminációtól tartanak… 4.o.), a Magyar Hírlap (A büdzsé… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Diszkriminálja a kormány… 3.o.) is beszámolnak a Magyarországi Református Egyház tegnapi sajtótájékoztatójáról, amelyen Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke annak kapcsán, hogy a kabinet jövőre 26,3 milliárd forintot juttatna csak az egyházaknak, figyelmeztetett: nem szerencsés burkolt diszkriminációt folytatni az EU-ban, márpedig a kormány a jövő évi költségvetési tervével éppen ezt teszi az egyházakkal. Az egyházak 2008-ban még 26,478 milliárd forintból gazdálkodhattak. „Lesújtja egyházunkat, hogy a kabinet 448 millió forinttal kevesebbet juttat az egyházaknak a költségvetésből, így a változó szabályozók miatt még nominálisan sem kapjuk meg a tavalyi támogatást” – mondta a püspök. Bölcskei Gusztáv kijelentette: téves az állítás, amely szerint a kulturális tárca múzeumoknak juttatott támogatása is növeli az egyházi forrásokat, mivel azok az intézményekhez kerülnek, s nem a fenntartó egyházakhoz. Mindez azért elkeserítő, mert csekély esélyét látják annak, hogy az egyházi támogatás tervezete ellen ellenzéki indítványt fogadjon el a parlament, kormányszándék ellenében pedig ritkán szokás kormányoldali indítványt beterjeszteni. A tájékoztatón a református püspök kitért a Népszabadságban tegnap ismertetett felmérésre is, amely szerint „Magyarországon teret veszített a vallás.” Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: a kutatás eredményeivel nem akar vitatkozni, szerinte azonban más tendenciák is tapasztalhatók. A református egyház számára például az elmúlt négy-öt évben 40 százalékkal többen ajánlották fel adójuk egy százalékát. Hozzátette: a csak hagyományokra épülő vallásosság valóban veszít népszerűségéből, ezért vonzó, élhető és élettel teli közösségeket kell teremteni.

A HVG-ben (51-54.o.) Lőrinc László Püspök a vérzivatarban címmel vizsgálja, hogyan viszonyult az 1918-as őszirózsás forradalomhoz, majd az azt követő Magyar Tanácsköztársasághoz Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök. A cikkíró szerint máig kérdés, vajon miért támogatta a főpásztor mindkettőt: „Taktika, meggyőződés és hangulat egyaránt szerepet játszhatott ebben.” Lőrinc László emlékeztet rá: Prohászka Ottokár „a Tanácsköztársaság ideje alatt naplója szerint továbbra is úgy vélte, hogy ’vállalhatjuk a forradalom elveit’, de ezzel egy időben az új politikai garnitúrát ’csürhének’, ’bestiálisnak’ nevezte. Mindeközben keresztényi alázattal viselte, hogy kilakoltatták a püspöki palotából, melyet kultúrpalotának szántak, de laktanyaként pusztítottak le a vöröskatonák.” A cikkbe ékelve olvasható a Nézőpontok és álláspontok című összeállítás, amelyben egyházi és világi személyek – többek között néhai Kis György plébános és teológus, Nyerges András író, Ungváry Krisztián történész, Gárdonyi Máté katolikus pap-történész – egyetértenek abban, hogy az antiszemitizmus fontos része volt Prohászka Ottokár életművének, és ma már aligha mentegethető. Ráadásul Gárdonyi Máté szerint „hozzájárult a magyar társadalom lelkiismeretének végzetes eltompításához”.

Magyar Kurír