Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Sárközy Júlia Újra vita XII. Piusról című beszámolója szerint újra fellángolt a vita XII. Pius szenttéavatása körül. „Izrael szerint az egyházat 1939 és 1958 között vezető pápát nem lehet szentté avatni, kanonizációja azonban közelinek tűnik, amire a Rómában egyre gyakrabban hallható, új történelmi értelmezés is utal” – írja a lap római tudósítója. Sárközy rámutat: „A XX. század egyik legvitatottabb személyiségének a hallgatása a történelmi vita kulcspontja. Az idén szeptemberben egy zsidó alapítványnál mondott beszédében XVI. Benedek pápa kijelentette: XII. Pius mindent megtett a náci fasizmus üldözte zsidók megmentéséért. Camillo Ruini, a püspöki kar egykori főtitkára azt hangoztatta: a pápa szava német megtorláshoz vezetett volna. A római történészlobbi szerint a válasz abban a körlevélben rejlik, amelyet XII. Pius 1943. október 25-én a római zsidók deportálásának kezdete után adott volna ki. Ezt a dokumentumot egy szakértő sem látta még, a szentszéki államtitkár, Tarcicio Bertone azonban megerősítette létezését” – írja Sárközy Júlia. (A témához kapcsolódóan lásd többek között szeptember 16-i számunkban a Tévesen bélyegezték meg XII. Pius pápát című hírünket – a szerk.)

A Népszava (16.o.) Veszélyben a Szent Sír-templom címmel számol be arról, hogy veszély fenyegeti a jeruzsálemi Szent Sír-templomot, „amely a keresztény hit szerint a Golgotán áll, ahol Jézust keresztre feszítették”. A templom tetején álló „Dir el Szultán” kolostort ugyanis összeomlás fenyegeti, de az etióp-ortodox és a kopt egyház közötti viszály nem teszi lehetővé a feltétlenül szükséges tatarozási munkákat, pedig építészmérnökök szerint az épület veszélyezteti a benne élő szerzetesek és a kolostorba látogató sok ezer turista életét. Az izraeli belügyminiszter közölte: hajlandó vállalni a tatarozás költségeit, ha a két keresztény egyház megegyezésre jut, de az etióp egyház vezetői nem akarják elismerni, hogy a koptoknak bármilyen jogaik vannak a templomban. Uri Lupoljanszki, Jeruzsálem ortodox zsidó polgármestere egyelőre sikertelenül próbált közvetíteni a két viszálykodó keresztény egyház között – írja a Népszava.

Hazai hírek

A Népszabadság (1., 2. o.) Kevésbé vallásosak a magyarok – Teret veszít a vallás Magyarországon címekkel ismerteti a bécsi Fessel közvélemény-kutató és partnerintézetei által végzett, tizennégy volt szocialista országra kiterjedő kutatásának eredményét. A Paul M. Zulehner, bécsi egyetemi professzor és Tomka Miklós vallásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára által irányított felmérés arra kereste a választ, hogy mennyire vallásosak az emberek a tizennégy közép-kelet-európai országban? A kutatásból kiderült: minden korosztályban csökkent a vallásosak és a templomba járók aránya Magyarországon. Tíz évvel ezelőtt a felnőtt magyar lakosságnak több mint 20 százaléka nagyon vallásosnak határozta meg önmagát. Ez a szám ma kereken 15 százalék. A templomba járók aránya 26,5 százalékról 19 százalékra csökkent. Egyúttal 30-ról 35 százalékra nőtt azok száma, akik soha nem mennek templomba. Tomka Miklós a lapnak elmondta: a vizsgált országok közül Románia a leginkább vallásos, kevéssel lemaradva következik Lengyelország és Moldávia. A legjelentősebb emelkedés Szlovákiában következett be, míg a legnagyobb vallási visszaesés Litvániában és nálunk. Vallásosság szempontjából Magyarország hátulról a negyedik a sorban: csak a volt NDK-t, Csehországot és Szlovéniát előzzük meg. Bár a nem vallásosak aránya idehaza változatlanul 30 százalék körüli, körükben az elmúlt évtizedekben lényegesen többen lettek azok, akik nagyon nem vallásosak. Tomka szerint a korábban lezajlott városi elvallástalanodást követte a falu. A katolikus egyház megítélése összességében nem változott, pontosabban a hibahatáron belül, 1-2 százalékkal romlott, de a lap itt nem közöl adatokat. 6-10 százalékkal nőtt – így most eléri a népesség felét – azok aránya, akik szívesen veszik, ha az egyház a személyes erkölcs (családtervezés, házasságon kívül kapcsolatok) ügyében véleményt nyilvánít. Még többen – a lakosság 53-62 százaléka – értenek egyet azzal, hogy az egyház társadalmi problémákról (munkanélküliség, növekvő ellentétek, romakérdés) is kifejti álláspontját. A kormány politikájával összefüggő egyházi megnyilatkozásokat viszont csak a megkérdezettek 34 százaléka pártolja. A vallásos emberek körében majdnem kétszer olyan erős a társadalmi szolidaritás, a különbség azonban csökken, a nem vallásosak számára is fontosabb ma már a szolidaritás, mint tíz éve volt. A vallásos emberek a korábbiaknál 5-8 százalékkal nagyobb mértékben támogatják, hogy az egyház társadalmi-politikai kérdésekben is megnyilvánuljon, a nem vallásosak körében ugyanilyen arányban lettek kevesebben, akik hasonlóan gondolják. Tomka szerint mindez arra utal, hogy polarizálódnak az egyházzal kapcsolatos vélekedések.

Magyar Kurír