Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Külön… 8.o.) és a Magyar Nemzet (Korán-égetés ellen 8.o.) beszámolói szerint Indonéziától az Egyesült Államokig elítélik a Terry Jones lelkész vezette floridai baptista egyházközösség azon tervét, hogy a szeptember 11-ei terrortámadások kilencedik évfordulóján nyilvános Korán-égetést szervez. Maga Barack Obama amerikai elnök is arra kérte a lelkészt, mondja le tervezett akcióját. Jones kijelentette: ha az amerikai hatóságok felkérnék erre, talán elállna a tervétől.

A Magyar Nemzetben (8.o.) Stefan Lázár Sötét múlt című jegyzetéből kiderül: Terry Jones az 1980-as évek végén saját állítása szerint „isteni felszólításra” érkezett családjával Amerikából Kölnbe, ahol egy szektának minősített keresztény gyülekezetben talált otthonra. Tíz év alatt ezer személyt nyert meg a gyülekezet számára, holott diktatórikus magatartása és prédikációi, az iszlám elleni gyűlölködő agresszivitása ismert volt. Vak engedelmességet követelt meg a hívőktől és karitatív célokra munkára kényszerítette a felekezet tagjait. Az evangélikus egyház képviselője szerint Terry Jones „démoni elveket hirdetett, szellemileg megrontotta a híveket.” Nyolc éve bíróság elé került és 3 ezer eurós pénzbüntetést kapott, mert jogtalanul használta doktori címét, amit állítólag egy kaliforniai teológiai iskolától kapott. A gyülekezet végül megvált tőle, miután fokozódott az ellene felmerült gyanú, hogy elsikkasztotta a befolyt pénzeket. Terry Jones ekkor családjával együtt visszatért Amerikába,. Gyülekezetének jelenleg 80 tagja van.

Hazai hírek

A Népszabadságban (6.o.) Czene Gábor Müezzin szólt a pesti Bazilikánál címmel ír arról, hogy „Törökországi muszlimok vertek sátrat a Szent István-bazilikánál, hogy a vallások közötti megbékélést hirdessék. A barátkozás alighanem legvonzóbb módját választották: három estén át étellel kínálták a hozzájuk betérő vendégeket… A bútorokat a katolikusok adták, és az áramot is a Szent István-bazilika szolgáltatja, a vacsora előtt a díszvendégek, nyugdíjasok, hajléktalanok és arra kószáló turisták a müezzinek énekét hallgatják. A budapesti keresztény székesegyház előtt ezúttal az iszlám valláshoz kötődő esemény zajlik, török szervezők negyedszer rendeztek közös esti étkezést a ramadán alkalmából.”

A Magyar Nemzetben (Keresztény erkölcsre buzdít a mozlim imám 10.o.) Junisz Kalaf Junisz, a kairói al-Azhar mecset imámja nyilatkozik, aki a ramadán havi böjt utolsó napjára érkezett hazánkba, hogy az iszlámról tartson előadást az érdeklődőknek. Sitkei Levente interjúkészítő emlékeztetett rá: egy vatikáni tisztviselő a közelmúltban azt írta, hogy Európának vissza kell térnie a keresztény gyökerekhez, a vallás gyakorlásához, hiszen azt látjuk, hogy a bevándorló mozlimok mind megtartják és gyakorolják vallásukat, ezzel jóval erősebb öntudattal bírnak, mint a hitehagyott és Istentől elforduló Európa.” Az imám válasza: „A mozlimok szerint az embernek követnie kell a vallását, legyen szó az iszlámról, a judaizmusról vagy a kereszténységről. Az ember igenis ragaszkodjon a vallásához! Nálunk szigorú morális értékek vannak, az alapvető tanítások, amelyeket a hívő mindennapjaiban gyakorol, olyan iránymutatások, amelyek alapján élünk, tesszük a dolgunkat. Ha valaki elfogadja ezeket és ez alapján él, akkor hasznos tagja lesz a társadalomnak. De ehhez feltétlenül szükséges az alapvető értékek elfogadása és szem előtt tartása… az említett értékeket szem előtt kell tartan, hiszen itt általános közjóról beszélünk és igaz, erkölcsileg erős, vallásához ragaszkodó emberek tömege csak jót tud teremteni.. A társadalom számára az egyetlen kiút a valláshoz való visszatérés. Valóban látványos Európa hitehagyása, de mindig van megoldás, például azoknak az embereknek a követése, akik az erkölcsös úton járnak… Az iszlám örökös érvényű, szilárd téziseket ad az emberek kezébe, amelyet követni lehet és kell. Az imádkozás, a böjt, az alamizsna-adás, a hitvallás, valamint a mekkai zarándoklat az iszlám öt pillére, ezeken nem lehet változtatni, ezeket el kell fogadni. Vannak olyan, Nyugatról érkező eszmék persze, amelyeket vissza kell utasítani, de vannak olyan gondolatok, amelyek összeegyeztethetők az iszlám szellemiségével. Egy alapszabályunk szerint a kormányzás a többséget illeti meg… Nálunk is igaz az, hogy a kivétel a szabályt erősíti, így nem szabad a kivételt képező cselekedetek alapján megítélni az iszlámot. A mi vallásunk elítéli az erőszakot, a gyilkosságot, a terrorizmust, ehelyett a párbeszédet tanítjuk, az elfogadást szorgalmazzuk… A Korán alapvető tanítása, hogy kényszer nem lehet a vallásban, senki sem lehet erőszakkal mozlim… A Koránban is azt olvashatjuk, jók és igazságosak legyetek azokkal, akik nem harcolnak ellenetek, akik nem űznek ki benneteket lakhelyeitekről!”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (3.o.) Joó István Helyreállt az állam és az egyházak kapcsolata címmel megállapítja: „A második Orbán-kormány bizonyította, hogy betartja a történelmi felekezeteknek tett ígéreteit. Lépéseket tett az egyházi közintézmények hátrányos megkülönböztetésének a felszámolására, sőt felelevenítette az egyeztetéseket egy újfajta, közös társadalmi szerepvállalás érdekében is.”

A Népszabadságban (15.o.) Gábor Bálint Hardtalk című cikkének kiindulópontja, hogy a BBC Kemény beszéd című sorozatában Vincent Nichols westminsteri érsek interjújában kiállt a pápa mellett, de egyértelműen fogalmazott, hogy a pedofilügyek menthetetlenek, mindent fel kell tárni. A cikk szerzője azt állítja: Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy egy főpásztor ilyen interjút adjon.

A Magyar Nemzetben (Sokszínű… 4.o.) Jávor Benedek, az LMP főpolgármester-jelöltje nyilatkozik, aki elmondta: „Természetesen alapvetőnek tartjuk a szabad vallásgyakorlás jogát, de ragaszkodunk az állam és az egyház szétválasztásához.” Jávor az alkotmányban nem utalna a keresztény gyökerekre: „Tény, hogy a magyar államiság szempontjából kulcsfontosságú volt a keresztény kultúrkörhöz való tartozás. De ez történelmi, nem politikai jogalkotási kérdés… A mi felfogásunk szerint az alkotmány a magyarországi politikai közösség jogi alapdokumentuma. Ebbe a közösségbe sokféle hitű, tradíciójú állampolgár tartozik. Az alkotmány a legkisebb közös többszörös, mindenkinek be kell férnie az ernyője alá.”

Magyar Kurír