A Magyar Hírlap (3.o.) Bíboroscsúcs a médiáról, a Magyar Nemzet (4.o.) A médiáról tanácskoznak címmel számol be az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának tegnap Esztergomban megkezdődött közgyűléséről.
A Magyar Nemzet kiemeli, hogy soha, még az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson sem gyűlt össze egyszerre annyi bíboros hazánkban, mint most.
A Magyar Hírlap Erdő Péter bíboros prímást, a CCEE elnökét idézi: „A kommunikációs eszközöket csak a közjó érdekében lehet használni.” (A témával kapcsolatban lásd tegnapi számunkban Kezdődik az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának közgyűlése Esztergomban című beszámolónkat – a szerk.)
A Népszabadság (Ami… 14.o.) a lap ismeretterjesztő DVD-sorozatának következő, Ami a Bibliából kimaradt – Az Ószövetség rejtélyei című filmjének a tartalmát mutatja be. A cikk kiemeli, hogy „Ádám és Éva könyvének például az volt a ’bűne’, hogy másként értelmezte az első emberpárra leselkedő csábítást: a ma ismert szöveg szerint a sátán csak arra vette rá Ádámot, hogy egyen a jó és a rossz tudásának fájáról, ebben a könyvben szerepel egy második csábítás is, amikor az első bűnért kirótt büntetést kellett semmibe venni. Ráadásul azt is megtudjuk belőle, hogy a teremtő Isten azért haragudott meg a sátánra – aki egyébként az angyalok egyike volt –, mert az nem volt hajlandó meghajolni az első számú teremtmény, vagyis az ember előtt. Ez pedig aligha fért bele az első századok kereszténységének világképébe. Szintén a kirekesztés sorsára jutott Enoch könyve, amelyből kiderült (volna), hogy az emberek az angyaloktól tanultak el olyan praktikákat, mint például a fegyvergyártás művészete. Tamás evangéliuma a túl késői keletkezés miatt maradt ki az üdvtörténetek sorából. Mária evangéliumának az volt a hibája, hogy túlságosan fontos szerepet osztott egy nőre, ami elfogadhatatlan volt a IV. század egyházatyái számára. Az apokrif könyvek egy része olyan, a keresztény irányzatok között is nézetkülönbségeket szító témákat jár körül, mint a szeplőtelen fogantatás, a pokolból való kimenekülés lehetősége, vagy Jézus időleges alászállása az alvilágba. Mindebből a néző számára az a következtetés adódik, hogy a válogatás során talán nem is a hitbeli szempontok voltak a legfontosabbak – a fő motívum talán inkább egyház-politikai jellegű (az egyházszakadások megelőzése vagy késleltetése) volt.”
Magyar Kurír