Külföldi hírek
A Népszava (2.o.) Keresztény találkozó Fehéroroszországban? címmel közli, hogy egyházi csúcstalálkozót rendezne Fehéroroszország. Alekszander Lukasenko államfő ugyanis a napokban azt mondta: Minszkben tárgyalhatna egymással XVI. Benedek pápa és II. Alekszij pátriárka, az orosz ortodox egyház feje. A lap azonban nagy kérdésnek tartja, hogy mekkora erre az esély? „Politikai okokból ugyanis nemcsak XVI. Benedek, hanem elődje, II. János Pál pápa sem járt még Fehéroroszországban. Ám az enyhülés tény a Szentszék és Minszk viszonyában. Júliusban ugyanis Lukasenko fogadta Tarcisio Bertone vatikáni államtitkárt.” A Népszava emlékeztet rá: a vatikáni-orosz egyházi csúcsot régóta tervezik, de eddig sosem került rá sor. „A hidegháborúban erre esély sem lehetett. A kilencvenes évek közepén még az is felmerült, hogy Pannonhalmán találkozzon a két egyházi vezető, ám ebből sem lett semmi. A halasztgatások mögött részben az állt, hogy az ortodoxok erőszakos hittérítő tevékenységgel vádolták a katolikus papokat. Az ezredforduló után javulhatott volna ugyan a helyzet, de mind II. János Pál, mind II. Alekszij sokat betegeskedett. XVI. Benedek 2005-ös trónra lépésével megfigyelők áttörést vártak, ám ez eddig elmaradt. Legutóbb tavaly fogalmazott a pátriárka úgy: elgondolkodik a találkozó lehetőségén” – írja a Népszava.
Hazai hírek
A Magyar Hírlapban (14.o.) Faggyas Sándor Búza és konkoly című bibliai elemzésének mottóját Máté 13,30-ból vette, amelyben Jézus azt mondja hallgatóságának: „Hagyjátok, hogy együtt nőjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévébe, hogy megégessék; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.” A cikkíró hangsúlyozza: e világon a jóknak együtt kell élniük a rosszakkal, mert Isten „felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak”(Mt 5,45). Faggyas azonban jellemzőnek tartja az önző és önhitt emberi természetre, „amely maga akar ítélkezni embertársai fölött, hogy például amikor a Jeruzsálembe tartó Jézusnak nem adnak szállást egy szamaritánus faluban, három legközelebbi tanítványa közül ketten, Jakab és János bosszút akarnak állni a zsidók által egyébként sem szívlelt szamaritánusokon. Jézus nyíltan megdorgálja őket, mert nem azért jött, hogy elpusztítsa az emberek lelkét, hanem hogy megmentse. A farizeusokat pedig felvilágosítja, hogy ő azért van együtt a vámszedőkkel és bűnösökkel, mert nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek, ezért ’nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre’ (Mt 9,12-13). A cikkíró szerint a konkolyról szóló jézusi példázat második üzenete legalább ilyen fontos: „bár ezen a földön együtt élnek a jók és a gonoszok, és egyaránt esélyük van a megváltásra, az üdvözülésre, a végítélet külön fogja választani őket. Az, hogy itt és most a bűnt nem feltétlenül követi bűnhődés, hogy vannak országok és korszakok, ahol és amikor úgy látszik, a gonoszok bármit megtehetnek minden következmény nélkül, a jók pedig igazságtalanul szenvednek, nem jelenti azt, hogy ez mindig így lesz. Még tart az isteni kegyelem és türelem ideje, de Jézus sokszor figyelmezteti tanítványait, hogy bármikor visszatérhet. Második, dicsőséges eljövetelének, e világ végének a napját és óráját azonban senki nem tudja, egyedül az Isten (Mt 24,36). Akkor a jók és a rosszak, a megtért és a megátalkodott bűnösök sorsa elválik egymástól, s mindenki azt kapja, amit érdemel: üdvösséget, örök életet vagy kárhozatot, örök halált.”
Magyar Kurír