A Magyar Nemzet (14.o.) Elhalasztott világvége címmel számol be arról, hogy Andó Mária grafikusművésznő Apokalipszis – Életérzés a XXI. században című tárlatát mutatta be kedden este Feledy Balázs művészeti író a Polgárok Házában. A kiállítás címadó Apokalipszis-sorozatát Pósa Zoltán Elmaradt apokalipszis című verse ihlette. Feledy kifejtette: a szakrális, bibliai témák és a magyar irodalom iránti különleges vonzódás, a kivételes érzékenység és a magas szintű szakmai tudás míves egysége már Andó Mária pályakezdő munkáira is jellemző volt. „Mintha egyszerre szólna a valóságról és a valóság feletti univerzumról. A transzcendencia széles sávon mutatkozik meg a kiállított művekben. A Biblia és a görög mitológia, a biblikus és a hinduista ihletésű költészet motívumai egymást erősítve jelennek meg a kiállított művekben. János jelenéseiből a világvégéről szóló látomások plasztikusan, ugyanakkor felkavaróan egyesülnek a mitológiai Hádész birodalmának vízióival” – mondta a művészeti író. Hozzátette: a kiállítást ihlető Elmaradt apokalipszis című Pósa-költeményből az a motívum ragadta meg elsősorban, amely szerint világunk az enyészetre már megérett, de a feltámadásra még méltatlan. Isten azért nem hozza ránk még az apokalipszist, mert még mindig reménykedik abban, hogy a világ népeinek egymás iránti fenekedése megszűnik.”
Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Illusztrációk Ábrahám történetéhez címmel ad hírt arról, hogy a budapesti Néprajzi Múzeumban Ábrahám áldozata címmel nyílt kamarakiállítás, amely olyan paraszti lepedőszéleket és párnavégeket vonultat fel, amelyeken Ábrahám és Izsák története elevenedik meg. Ezek a XIX–XX. századi hímzések követik a drámai pillanat ábrázolási hagyományát: az apa éppen feláldozni készül fiát, mikor Isten angyala megakadályozza a végzetes tettet, a háttérben pedig megjelenik az áldozati kos. A polgári napilap szerint „Felvetődik a kérdés, hogy az egyén sorszerű döntését példázó történet miért is jelenik meg a kollektivitást hangsúlyozó népművészeti ábrázolásokon, nem szakrális tárgyakon. Egy lehetséges válasz talán, hogy Ábrahám példázata az ember szabad akaratának tézise is egyben. A szabadság, amelyet a halandó ember Istentől kapott, igazi teher, mert minden egyes döntéssel vállalnia kell a cselekedeteinek következményét is. Életünk pedig ilyen sorsszerű választások végtelen sorozata.” A tárlat október 12-ig tart nyitva.
Magyar Kurír