Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) A szegények segítését sürgette Ferenc pápa, a Magyar Hírlap (5. o.) Kisebbségnek tartja a pápa a gazdagokat, a Magyar Idők (7. o.) Ostorozta a pápa „az új gyarmatosítókat” címekkel számolnak be arról, hogy a kenyai főváros, Nairobi egyik legnagyobb nyomornegyedébe, Kangemibe látogatott tegnap a Szentatya, és beszédében elítélte „a gyarmatosítás új formáit”, amelyekben arra kényszerítik az afrikai országokat, hogy fogaskerekek legyenek egy hatalmas gépezetben.

A Magyar Nemzet („Idejönnek…” 4. o.) beszámol arról, hogy csütörtökön este a Magyar Írók Szövetségének Bajza utcai központjában Schmidt Mára, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke beszélgettek a menekültválságról, Horkay Hörcher Ferenc filozófus moderálása mellett. A máltaiak elnöke leszögezte: mindig is a humanitárius szempontok vezérelték, ezért a menekültek jelenlegi áradatában is csak az egyes embert látja. „Fel sem merül, hogy jó vagy rossz ember, barát-e vagy ellenség” – tette hozzá. Schmidt Mária válaszában kijelentette: ő a humanitárius szempontok helyett történeti nézőpontból közelíti meg a menekültválságot. Felidézte, hogy járt már Egyiptomban és Törökországban, így ismeri az iszlám kultúrát, sőt, vannak muzulmán ismerősei, akikkel nem volt semmi baj, de hosszú távon csak a demográfia számít. A Nyugat gazdag és gyenge, ez pedig felhívás arra, hogy az idegenek idejöjjenek, és elvegyék a gazdagságunkat. Hiszen Európa „békefetisiszta”, nem védi meg magát. Kozma Imre atya szerint a jelenlegi problémához meg kell értenünk a kereszténység és az iszlám 1400 éves kapcsolatát. Kifejtette: jelenleg a világ javainak újrafelosztása zajlik, és a problémáink nem oldhatók meg adományokkal, a javainkat is meg kell osztanunk. Tényként szögezte le, hogy Európában a keresztény értékeket megtagadták. „A civilizáció leépítette a történelmi egyházakat, holott az egyházak jelentették a kohéziót. Az identitást vesztett kontinens pedig nem tud mit kezdeni az iszlám filozófiával… Európa olyan önző, hogy még azért sem hoz áldozatot, hogy önmagát megvédje. Az erkölcsi válságunk miatt a jövőnk kilátástalan” – mondta a szeretetszolgálat vezetője. Csatlakozott ehhez Schmidt Mária is, aki szerint súlyos következmények várhatók, Európa jövője megkérdőjeleződött.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Jaj a botrányokozóknak! 19. o.) Osztie Zoltán, a budapest-belvárosi főplébánia-templom plébánosa, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „Politikai pártokat a papság nem támogathat. A hozzáállás is hibás, mert az egyház nem igazodhat politikai pártokhoz. Fordítva igaz: legfeljebb politikai pártok közeledhetnek az egyház tanításához. Egy laikus keresztény ember kétségtelenül szabadabban választhat a különböző pártok közül, mint egy pap, s hangoztathatja politikai nézeteit. Ám olyan irányzatot, amely keresztényellenes, nem követhet.” A belvárosi plébános a hazai papság mentális állapotáról kifejtette: „nem szeretnék általánosítani. Van egy réteg, amely hősiesen helytáll. Nekik, a szent életű, másokért élő atyáknak köszönhető, hogy a rendszer még működik. Vannak viszont tönkrement emberek, akik sokszor többet ártanak, mint használnak, s nem képesek ellátni az evangéliumban betöltött szerepüket. Összegezve: nincs jó állapotban a hazai papság. Persze mindez nem független a nemzetközi tendenciáktól. A nyugat-európai papság már régen tönkrement. Németországban harminc éve látszanak a hanyatlás jelei. A papok jó része elvilágiasodott, hivatalnokként működött csupán, még hitoktatást sem vállalt. Nyilván vannak azonban más helyek a világban, ahol a kereszténység erős, virágzik. Ilyen például Dél-Amerika, nem véletlen, hogy Ferenc pápát is innen hívta meg Isten egyházfői szolgálatára.” Osztie Zoltán leszögezte: „Vegyük tudomásul, hogy a keresztény erények jelentik napjainkban is a szilárd kiindulópontot. Azok a keresztény erények, amelyek legtökéletesebben Jézusban találhatók meg. Ezek nélkül a válságból nem lehet kilábalni. A hagyományosan keresztény társadalmakkal és Európával kapcsolatban gyakran hallhatjuk a hamis állítást: vereséget szenvedett, lejárt az ideje, új eszméket követő Európa kell tehát. Szó sincs erről. A nyugati ember dekadenciája éppen annak köszönhető, hogy elszakadt a kereszténységtől! Nem a kereszténység, nem az egyház van válságban tehát, hanem a nyugati ember.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír