A Magyar Nemzet (8.o.) Mise Esterházyért címmel számol be arról, hogy hetedik országos találkozójukat tartották szombaton Révkomáromban a Felvidékről kitelepített és deportált magyarok, akik mártírhalált halt politikusok, Esterházy János szellemi hagyatékának és erkölcsi örökségének jegyében emlékeztek meg a második világháború utáni meghurcoltatásukról. A révkomáromi Szent András-templomban 2500 ember vett részt az Esterházy János boldoggá avatását célzó törekvések jegyében bemutatott szentmisén.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (5.o.) Felvidéki kálváriáink címmel tudósít a Polgárok Házában megrendezett, a Benes-dekrétumokra emlékező tudományos konferenciáról, amelyen kutatók, közéleti személyiségek fejtették ki véleményüket arról, miként lehetne hatékonyabban felvilágosítani a nemzetközi közvéleményt a nacionalista kirekesztés veszélyeiről. A rendezvényen Vértesaljai László jezsuita szerzetes megáldotta az anyaországi településeken körbehordozott magyar fájdalom keresztjét, és Wass Albert Elvész a nyom című művét idézte: „Ha a magyarság bedől annak a pártállami eredetű opportunista elvárásnak, hogy bizonyos dolgokat nem szabad »feszegetni«, nemcsak a nyom fog elveszni, hanem mi magunk is.”
A Magyar Hírlapban (Átlag alatti… 4.o.) Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke nyilatkozik, aki annak kapcsán, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által az iskolafelújításra, infrastruktúra-fejlesztésre kiosztott nyolcvanmilliárd forintnyi uniós pályázati pénzből csak öt egyházi fenntartású intézménynek jutott, az evangélikus iskolák közül pedig egynek sem, elmondta: „Miközben az Állami Számvevőszék jelentésében kiemelkedően pozitívnak értékelte az egyházi fenntartású iskolákban folyó oktatás színvonalát, a finanszírozásban még az átlagot sem értük el… A kormányzás ismét bebizonyította, hogy nem fenntartó semlegesen osztja a támogatást, az egyházi iskolák negatív megkülönböztetésben részesülnek. Miközben a rendszerváltás óta visszakapott iskolaépületek zöme rendkívül lepusztult állapotban volt, a felújítások költsége óriási terhet jelentenek a felekezeteknek.” A történelmi egyházak és az állam kapcsolatáról szólva az evangélikus püspök kijelentette: a rendszerváltás óta talán még soha nem volt ilyen feszült, az amúgy meglévő ellentétek csak felerősödtek az utóbbi időben. Hogy ennek mi az oka, nem tudom, de feltételezhetően az, hogy a szocialista országvezetés úgy tartja, az egyházak magától értetődően csak a velük rivális politikai oldalt támogathatják, ily módon kvázi ellenfeleik.” Ittzés János hangsúlyozta: a rossz viszonyra utal az is, hogy nem körvonalazódik megállapodás az úgynevezett oktatási kiegészítő normatíva pontos számítási módját rögzítő kormányrendelet tartalmáról sem, noha a szakértők már június óta egyeztetnek az oktatási minisztériummal. Hiller István tárcavezető először június 30-án tette le a dokumentumot az asztalra, majd az evangélikusok kérésére belement, hogy augusztus végéig folytassák az egyeztetéseket az érintettek bevonásával. Az evangélikus püspök állítja: „A tárca egyfajta tévedésnek ítéli csupán azt a tényt, hogy az ÁSZ szerint csaknem hárommilliárd forinttal kevesebb egyházi kiegészítő támogatást kaptak a felekezeti iskolák 2005-ben és 2006-ban, mint azt a törvény előírja. Mi már ezt korábban is jeleztük, azonban a minisztérium továbbra sem hajlandó kifizettetni a jelentős összeget. Véleménykülönbség van annak kapcsán is, hogy az egyházak szerint hátrányosan érintené intézményeiket a szaktárca terve, miszerint szakmacsoportok szerinti bontásban állapítsák meg a jövőben a felekezeti iskoláknak járó állami kiegészítő normatív támogatást. Az egyházi iskolák megoszlása ugyanis más, mint az önkormányzatiaké: jóval több a gimnázium, középiskola, mint az óvoda és az általános iskola. S várhatóan ezen a téren sem az egyházak javára dől majd el a kérdés. Nincsenek illúzióim.”
Magyar Kurír
