Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) Keresztényellenesség és antiszemitizmus, a Népszava (2.o.) Meghódította Párizst a pápa, a Magyar Hírlap (4.o.) Nem vész el az imádsággal töltött idő, a Magyar Nemzet (1.o.) A pápa Lourdes-ban címekkel számolnak be XVI. Benedek pápa franciaországi apostoli látogatásáról.

A Népszabadság megállapítja: „A laikus Franciaországban ma már nem szégyen vallásosság. Tudnivaló, hogy a szupersztár II. János Pál első, 1981-es látogatásakor elképzelhetetlen volt, hogy szabadtéri misét celebráljon Párizs közepén. Most pedig ez történt, méghozzá negyedmillió ember jelenlétében. Ez az érem egyik oldala. A másik, hogy Franciaországban évről évre csökken a papnövendékek és a papok száma, egyre kevesebb a keresztelő, és radikálisan zuhant a hittant tanulók száma. Ugyanakkor egyre több ’civil’ – közöttük számos fiatal – vállal szolgálatot az egyházhoz kötődő különböző szervezetekben. Az állami iskolák egyre nehezebb finanszírozási helyzete miatt is, nagyon sok nem vallásos szülő is egyházi iskolába íratja be gyermekét, ez évben kétmillió tanuló látogatja ezeket az intézményeket.” A baloldali orgánum elismeri, hogy XVI. Benedek jól érzékelhetően megtanult kommunikálni a tömeggel. Jean-Michel di Falco gapi püspök, a francia püspöki kar kommunikációs bizottságának elnöke a Népszabadság kérdésére, hogy a pápa miért találkozott külön a francia zsidóság vezetőivel, és miért nem tette meg ugyanezt a muzulmánok képviselőivel, azt válaszolta, hogy ez utóbbiakat meghívták a pápa előadására, amelyet a katolikus egyház új párizsi képzési központjában, a College des Bernardins-ben tartott meg. A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy a katolikus egyházfő az említett megbeszélésen kijelentette, hogy egyenlőségjelet tesz az antiszemitizmus és a keresztényellenesség között.
A Népszava szerint a Szentatya látogatása során elsősorban azokhoz a fiatalokhoz kívánt felhívást intézni, akik a papi és a vallási elhivatottságon gondolkodnak. Az orgánum megemlíti, hogy Franciaországban jelentősen csökkent a hívők száma, míg a kilencvenes évek elején a franciák 80 százaléka vallotta magát katolikusnak, egy tavalyi felmérés szerint ez az arány csak 51 százalék volt. A Népszava rámutat, hogy XVI. Benedek látogatása a francia lapok szerint „nem várt lelkesedést eredményezett” Franciaországban. A konzervatív Le Figaro azt írta: „Intellektuális beszédei és tudós érvelései ellenére a teológus pápa meghódította Párizst.”

A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet egyaránt kiemeli, hogy a Szentatya a lourdes-i Mária-kegyhelyen 150 ezer zarándok előtt bemutatott vasárnapi szentmiséjén azt mondta: „A szeretet erősebb, mint a bűn, a halál, a gonosz hatalma, ezért a híveknek ki kell tartaniuk a reményben a gonoszsággal, kegyetlenséggel, szenvedéssel és igazságtalansággal teli világban.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (4.o.) Viszik az öröm hírét címmel számol be arról, hogy megkezdődött a Budapesti városmisszió 2008 elnevezésű programsorozat, amellyel a katolikus egyház a társadalmat kívánja megszólítani, elvinni az embereknek az evangélium üzenetét. A lapnak Marik József, az Esztergom-budapesti főegyházmegye missziós referense elmondta: várakozáson jól sikerült a tavalyi Városmisszió. A különösen nagy érdeklődést kiváltó programsorozat befejeztével óhatatlanul felvetődött a kérdés: hogyan tovább? Erdő Péter bíboros prímás egyetértett azzal, hogy mindenképpen folytatni kell valahogy, ugyanis a múlt évi rendezvényeken megvalósult az, amiért az egészet voltaképpen kitalálták: sikerült megszólítani az embereket. A mostani rendezvény célja egyértelműen az, hogy az egyház minél személyesebb kapcsolatot teremtsen az emberekkel, meghallgassa problémáikat, és közvetlenül vigye el nekik a feltámadás örömhírét. Marik József szerint ezt a feladatot a papság nem tudná önállóan megoldani, ezért nélkülözhetetlen a hívek közreműködése is. „Megvalósul tehát az a sokszor, de talán nem eléggé hangsúlyozott tény, hogy az egyház nem csupán a klérust, hanem a megkereszteltek közösségét jelenti” – mondta a missziós referens.

A Magyar Nemzet (15.o.) II. János Pál triptichonja a kávéházban címmel közli, hogy a szakrális művészetek hetének keretében a Pilinszky János kávéházban (V. Váci u. 33.) ma 11 órától Szikora József, a Makúsz elnöke beszélget Oberfrank Pál színművésszel a művészet szeretetéről és s szeretet művészetéről, szerdán 11 órakor pedig Oberfrank Péter karmester is csatlakozik az eszmecseréhez. Szerdán este 19 órától különleges produkcióra kerül sor a felolvasószínpadon: II. János Pál Római triptichonját adják elő a veszprémi színház művészei, Baranyai Péter, Szűcs László és Terescsik Eszter, a lengyel Elzbieta Modzelewska rendezésében. (A néhai Szentatya művének egyik korábbi előadásáról részletesen tudósítottunk 2007. április 4-én, Vegyük észre a világ képeiben Isten látomását címmel – a szerk.)

A Magyar Hírlap (2.o.) Keresztény… idézi Osztie Zoltánt, a Belvárosi Plébániatemplom plébánosát, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnökét, aki a szervezet hetedik kongresszusát követően elmondta: „A nemzet sorskérdése a vidékfejlesztés, mert hiába döntenek a fontos dolgokban Budapesten, a többség vidéken él. A magyar vidékfejlesztés, az agrárium és a föld kérdése a nemzetnek létkérdés, ezért a tanácskozáson a földtörvény és a településfejlesztés állt az előadások középpontjában.”

A Magyar Nemzet (4.o.) Moldova… beszámol arról, hogy lesújtó képet fest az Ormánságról és az ország jövőjéről Moldova György, aki legutolsó könyvét a Dráva menti területről írta. Az ottani falvakban 85 százalékos a munkanélküliség, „van olyan falu az Ormánság határán, ahol egyetlen fehér ember él, egy pap, aki napi 200 adag ételt főz, mert egyébként nem volna. Van egy teljesen nyomorgó, kilátástalan nép, a cigányság. Aljas árulásról, a nép tönkretételéről, egy élhető ország elpusztításáról van szó, ami most a szemünk láttára folyik most.”

Magyar Kurír