Napi sajtószemle

Külföldi hírek
A Blikk (24.o.) Vita a Vatikánban című beszámolója szerint „Hatalmas felháborodást váltott ki a katolikus egyházon belül XVI. Benedek rendelkezése, miszerint szerveit halála után felajánlotta átültetésre. A botrány tovább szította a vitát az egyház vezetői közt, akik most azt próbálják vallási megközelítéssel meghatározni, mikortól számít halottnak egy ember.” A bulvárlap idéz Lucetta Scaraffiát, a római egyetem történész professzorát, aki cikkében történetileg tekinti át az egyház hitvallását ebben a kérdésben, hangsúlyozva, hogy az messze nem egyezik meg az orvostudomány jelenlegi álláspontjával. A professzor emlékeztet rá: „A Vatikán 1985-ben, majd ’89-ben és 2006-ban is kijelentette, hogy a halál hivatalos kritériuma az agy halála. Ám az agyhalál ilyen szempontból való véglegesnek tekintése komoly etikai aggályokat vet fel, főként az olyan pácienseket illetően, akiknek szerveit átültetésre akarják kivenni, holott szívverésük, légzésük, keringésük gépek segítségével még fenntartható..” Nyilatkozik a Blikknek Kóczán István belgyógyász, kardiológus, aki azt állítja: „Az agyhalál még nem halál. Agyhalálnak hívjuk azt az állapotot, amikor az erre kifejlesztett műszer, az EEG már semmilyen elektromos aktivitást nem észlel az agyban. Ám a halált csak a szív, a légzés, a keringés végleges leállásánál lehet kimondani. Előfordulhat, hogy a leállt agy évekkel később visszanyeri aktivitását, ilyenkor hallunk arról, hogy ’csoda történt’, hogy valaki felébredt a kómából. Bár ez elenyészően ritka, de mivel lehetséges, az agyhalottat még nem tekinthetjük teljesen halottnak.” A Blikk emlékeztet rá: néhány hónapja hatalmas vitát váltott ki az erősen katolikus olasz közvélemény körében, amikor egy agyhalott terhes nőt azért tartottak mesterségesen életben hónapokig, hogy a méhében élő magzat kifejlődhessen. Az orvosok az életben tartás mellett kardoskodtak, a vallásos család viszont tiltakozott. Az ilyen esetek elkerülése érdekében szeretne az egyház egységes szabályozást – írja a bulvárlap.

A Népszava (13.o.) Madonna, Isten gyermeke címmel nem tartja valószínűnek, hogy tetszést arat a világ katolikusainak körében Madonna azzal, hogy egyik világsikerű énekszámát XVI. Benedek pápának ajánlotta. A „Like a Virgin” – „Mint egy szűz” című dalról van szó. Az eset Rómában történt, az ötvenéves énekesnő koncertjén, melyet az Olimpiai Stadionban tartottak, 60 ezer néző előtt. „Ezt a dalt a pápának ajánlom, mert Isten gyermeke vagyok” – mondta Madonna.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (1.,5.o.) Lakitelek… Új… beszámol a Nemzeti Fórum Egyesület III., Lakitelken rendezett országos gyűléséről, amelyen a hit, a tudományos és gazdasági élet elismert személyiségei vázoltak fel előadásaikban egy új jövőképet „a március 9-én önmagát megmutató új többségnek.” Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek előadásában kifejtette: a javulás lehetősége a nevelés. Az iskolák szerepe különösen felértékelődött az elmúlt időszakban, hiszen a családok szétbomlottak. A főpásztor elismerően szólt arról a küzdelemről, amelyet számos civil szervezettel együtt Lezsák Sándor, az NFE elnöke folytat a kistelepülések iskoláinak megmentéséért. Bábel Balázs megállapította: nevelés ideológiai okok miatt régóta nincs, és lassan már az oktatás is megszűnik. Az előbbinek az az oka, hogy a gyermekek jogaira hivatkozva meghatározták, hogy az iskolának semlegesnek kell maradnia, és az információkat is így kell közvetíteni a gyerekeknek. Pedig valójában nincs semleges iskola, mert a magyar- vagy történelemoktatásnál már a tankönyv kiválasztása értékválasztás. Az érsek hangsúlyozta: ha mindenki elkötelezett valamilyen irányban, akkor a felekezeti iskoláknak is van létjogosultságuk. Egy jó iskola a szellemiségével is nevel, célokat tűz ki, és erőfeszítésre készteti a gyerekeket. A főpásztor rávilágított egy furcsa ellentétre, amely a liberális szellemiségű oktatási rendszer és hétköznapjaink eseményei között húzódik. A jelenlegi rendszerben az iskolában mindent a gyerekre bíznak, így nem kell követelményeket támasztani, de ha kimegy egy tüntetésre, ott már gumibottal tanítják meg arra, hogy mi a rend. A javulás lehetősége az lehet, ha a klasszikus pedagógia elemeit áthatja a keresztény szellem, amely az embereket nemcsak informálni, hanem transzformálni is szeretné a jó irányba.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (2.o.) Ne hagyjátok az iskolát! címmel számol be arról, hogy Deák Ferenc szülőfalujában, Kehidakustányon tegnap ünnepségen adták át a „Haza bölcsé”-ről elnevezett általános iskolát. Az iskola diákjai által elmondott versek közül Reményik Sándor Templom és iskola című költeménye kapta a legnagyobb tapsot. Az avató egyik díszvendége, Berszán Lajos címzetes kanonok, a gyimesfelsőfoki Árpád-házi Szent Erzsébet líceum igazgatója Márton Áron püspök kitartó és példamutató életművéhez hasonlította a település elszánt és eredményes küzdelmét. Kijelentette: valami új kezdődött itt, ami mindenkinek erőt és reményt nyújthat.

Magyar Kurír