Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (13.o.) Élőlánc a lengyel papért címmel számol be arról, hogy összefogtak papjukért egy lengyel település, Janiszewo lakói: élőláncot alkottak a plébánia előtt, hogy így akadályozzák meg kedvenc plébánosuk menesztését. Az egyházmegye azért döntött a drasztikus lépés mellett, mert a 69 esztendős Edmund Pluskóta atya állítólag gyakorta néz a pohár fenekére. A hívek szerint azonban ez csak koholmány. Úgy vélik, hogy az egyházi elöljárók azért nem kedvelik a plébánost, mert nem gyűjt sok adományt feljebbvalóinak.
A Hetek (12-13.o.) Az Olümposz hívei címmel adja hírül, hogy az ókori görög vallás kétezer híve gyűlt össze augusztus végén az Akropoliszon, imádkozni Pallasz Athénéhez, hogy megállítsa az ősi szobrok és épületmaradványok múzeumba szállítását. Sem a hirtelen jött vihar, sem a rendőri jelenlét nem akadályozta meg a Parthenon romjai között elvégzett rituálét, amelyhez fogható 1600 éve nem volt Görögországban. A hetilap azt is megemlíti, hogy Görögországban a népesség 97 százaléka ortodoxnak vallja magát. Az Eurostat – Eurobarometer 2005-ben készített felmérése szerint a görögök 81 százaléka hisz Istenben, 16 százaléka pedig abban, hogy van valamilyen szellemi vagy életerő, és csak három százalék tagadja mindezeket. Görögország ezzel az Európai Unió tagállamai között – Málta és Ciprus után – a harmadik legvallásosabb ország.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (4.o.) „Kiút a válságból…” és a Magyar Hírlap (2.o.) Kiút a morális válságból címekkel számol be a történelmi egyházak tegnapi, Nyíradonyban rendezett, Van kiút! című konferenciáról, amelyen a XXI. század társadalmi nehézségeiről és a kivezető útról, ebben az egyházak és a civil szervezetek szerepéről hangzottak el előadások. Erdő Péter bíboros prímás a fórumon leszögezte: „Hit alapján a valóságból kell meríteni a cselekvés programját a társadalmi nehézségek megoldásához. Az ember eredendően szabad, képes az objektív megismerésre, döntéseiért pedig felelősséggel tartozik. Ez alól az erkölcsi felelősség alól nem mentesek a politikusok sem.” A magyar katolikus egyházfő szólt az örök értékek mentén megvalósítható konszenzusról is. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke szerint újra kell fogalmazni az etika és a politika kapcsolatát. Bölcskei leszögezte: a hosszú távú gondolkodás nélkülözhetetlen, s ezzel összefüggésben a magyar termőföld védelmének fontosságára hívta fel a politikusok figyelmét. Figyelmeztetett: a politika nem lehet pusztán a hatalom megszerzésének és megtartásának eszköze. Legfőbb célja nem ez, hanem a közjó szolgálata, éppen ezért a hosszú távú gondolkodás azt jelenti, hogy a politikusnak túl kell látnia a választási ciklusokon. Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: az egyháznak és az államnak nem szemben állnia kell egymással, hanem ki kell egészíteniük egymást a jövő, a magyarság megmaradása érdekében. Olyan időkben, amikor egyesek antiszemitizmust akarnak szítani, a nyíradonyihoz hasonló kezdeményezések óriási jelentőséggel bírnak. Weisz Péter, a Barankovics István Alapítvány Izraelita Műhelyének vezetője leszögezte: morális mélyponton van az ország, az emberek elkeseredettek és szeretetre éhesek. A mély morális és gazdasági válságból csak a hit és a szeretet vezethet ki, ez adhat alapot arra, hogy a magyarországi zsidók, zsidó vallású magyarok megtalálják a helyüket a szülőhazájukban. Az egyházaknak küldetésük, hogy erősítsék az összefogást és a szolidaritást az emberek között. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szerint napjainkban közpénzen propagálják az alapvető természeti értékekkel szembehelyezkedő véleményeket, a korrupció mindent elborít. Papp Lajos világhírű szívsebész emlékeztetett rá: „Hatvan év alatt csaknem hétmillió magzatot áldoztak fel a mindennapi kényelem oltárán Magyarországon. Ez a szomorú tény is mutatja, milyen rossz irányba tartunk.” A professzor szerint vissza kell térni az ősi hagyományokhoz, helyreállítva a társadalom kapcsolatát a szakrális világgal.

A Magyar Nemzet (4.o.) Nem volt ügynök Kiss-Rigó püspök címmel közli, hogy egyházi közoktatási intézmények javára kívánja fordítani a Szeged-csanádi megyéspüspök azt az egymillió forintot, amelyet a bíróság nem vagyoni kártérítésként ítélt meg neki, mivel az Élet és Irodalom és az MTV Az Este című műsora hajdani ügynökként állította be őt 2006-ban. Kiss-Rigó László a lapnak elmondta: „Magam miatt nem tereltem volna peres útra a rágalmazásomat, de tekintettel kellett lennem a közösségre, intézményre, amelyet képviselek.”

Magyar Kurír