Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Államosított egyházi oktatás főcímmel készített egyoldalas összeállítást, abból az alkalomból, hogy ma délelőtt Erdő Péter bíboros és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán megnyitja Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon, 1948 című konferenciát. A lapban többen is nyilatkoznak a témához kapcsolódóan. Pápai Lajos győri megyéspüspök, a püspöki konferencia elnökhelyettese és oktatási bizottságának elnöke elmondta: az egyházi iskolák hatvan évvel ezelőtti államosításával az ország lényegében elveszítette az utolsó bástyáit is a diktatúrával szemben. „A kommunista párt azonban ezt is letarolta, ahogy a szerzetesrendeket és a keresztény egyesületeket. Ennek a következménye, hogy több generáció is úgy nőtt föl, hogy nem kapott hitbeli és erkölcsi nevelést.” Kerényi Lajos piarista szerzetes-plébános így fogalmazott: a felekezeti oktatás felszámolásával az egész nemzetet érte tragédia, ugyanis megszűnt az erkölcsi nevelés, amelynek hatása ma is érződik. Zakar Ferenc Polikárp főapát, a ciszteri rend volt generális apátja, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium fenntartójaként úgy látja: „Ma a tanárok nehezebb körülmények között dolgoznak, mint hatvan éve.” Az MH az összeállításban emlékeztet arra is: lezáratlan maradt az egyházi iskolák állami finanszírozásának ügye a tanévkezdésig. A kormány az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenére sem fizette ki a korábban a felekezeti oktatástól elvont 2,7 milliárd forintot. (A ma zajló konferenciáról hamarosan bővebben is beszámolunk honlapunkon. – a szerk.)

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Egyházellenes hecckampány… 2.o.) Semjén Zsolt, a KDNP elnöke nyilatkozik, aki az ősszel találkozni fog a történelmi egyházak képviselőivel. Elmondta: „A rendszerváltozás óta szinte minden évben találkozott a KDNP elnöke a történelmi egyházak képviselőivel. Semmi újdonság nincs tehát abban, hogy ez az idén ősszel is így lesz.” Semjén leszögezte: „Elképesztő mértékű az egyházi intézmények, különösen a felekezetek által fenntartott iskolák ellehetetlenítése, diszkriminatív módon bánik velük a jelenlegi kormányzat… Az Állami Számvevőszék azzal, hogy megállapította, hogy 2005-ben és 2006-ban az állam a törvényben meghatározottnál csaknem hárommilliárd forinttal kevesebbet juttatott felekezeti oktatásra, kiderült, hogy valójában az egyházi iskolákba járó diákokat és szüleiket büntette a kormány, holott ezek az intézmények közfeladatot látnak el. Az egyetlen elfogadható válasz az ÁSZ megállapítására az volna, ha a Hiller István vezette tárca bocsánatot kérne az érintettektől, és visszafizetné az elmaradt támogatást, amelynek mértékéről egyébként egy nemzetközi megállapodás, a vatikáni szerződés rendelkezik. Nem egy új szabályozáson kellene dolgoznia a szakminiszternek, hanem a meglévő törvényeket betartania.” A KDNP elnöke szomorúnak tartja, hogy a balliberális oldal olykor politikai támogatásban is részesíti az egyházellenes hecckampányokat. Példaként említette Kósáné Kovács Magda (MSZP) európai parlamenti képviselő azon kijelentését, hogy a Vatikán „le akarja nyúlni Európát”, vagy azt az esetet, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő Mária országán élcelődött. Többek között az ilyen kijelentések állnak a magyar társadalom elvallástalanodásának hátterében – mondta Semjén Zsolt.

A Magyar Nemzet (14.o.) Böjte atya székely kapuja címmel számol be arról, hogy régi ünnepet, egykori hagyományokat elevenít fel az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol a napokban újra felállítottak egy székely kaput. Az első világháború előtt készült építménnyel Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke köszönetét és háláját is szeretné kifejezni az árva gyermekek megmentésében nyújtott magyarországi segítségért.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) És látta Isten, hogy jó… címmel tudósít a szegedi Móra Ferenc Múzeumban hétfőn megnyílt, és 2009. február 2-áig látható kiállításról. A négymilliárd forint összköltségű bibliai műkincskiállításon szereplő többek között kassai tárgyak a jelenlegi Magyarország területén még soha nem voltak kiállítva. Török Gyöngyi művészettörténész a lapnak elmondta: a kelet-szlovákiai gyűjtemény a történeti Magyarország egyik legrégebbi, nagyon komoly gótikus gyűjteménye, amely részben kiegészíti a Magyar Nemzeti Galériában látható szárnyas oltárokat, hiszen vannak olyan darabjai, amelyek szorosan kapcsolódnak a Budapesten látható művekhez. Ilyen például a XV. század végéről származó nagysárosi feszület, a hozzátartozó Mária és János szobrot a Nemzeti Galériában őrzik, akárcsak annak a XVI. század eleji leibici szárnyas oltárnak a képét, amelynek a két merev szárnya ugyancsak most érkezett Szegedre.

Magyar Kurír