Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (Egy álom, ami az élet 10-11.o.) Gerson Salomon, a Templom-hegy Hívei Mozgalom alapítója nyilatkozik. A mozgalom negyven évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy „függetlenül a politikai realitásoktól és az aktuális béketervektől”, újra felépüljön a közel kétezer éve lerombolt hajdani zsidó szentély Jeruzsálemben. Azóta minden évben utcai akciókat rendeznek, hogy megpróbálják szimbolikusan felvinni a szentély alapkövének szánt hatalmas kőtömböket a Templom-hegyre. Ez csak egyszer, 1990-ben sikerült nekik. A menet napokon át tartó palesztin tiltakozást váltott ki, így azóta az izraeli rendőrség nem engedi a fel a szervezet aktivistáit a hegyre. A Hetek megjegyzi: a Templom-hegy Hívei Mozgalom a Közel-Kelet egyik legvitatottabb – sokak szerint szélsőséges – vallási-közéleti szervezete. Gerson Salomon a lapnak elmondta: „Annak idején megfogadtam, hogy nem hagyom el Izraelt, amíg a Templom fel nem épül és a Messiás el nem jön. De egy nap úgy éreztem, mintha Isten megragadna a hajamnál fogva, és kidobna Izraelből, miközben azt mondja, hogy menjek el, és mondjam el a különböző nemzetekben élőknek azt a látást, amit rám bízott. Hiszem, hogy létre fog jönni egy új emberiség a Szentírás és Isten morális értékei alapján. Ez egy másfajta élet lesz, nem materialista, hanem szellemi-morális élet. Ezért fontos, hogy a Templom, amilyen gyorsan csak lehet, újjáépüljön.

A mozgalmat ért szélsőséges vádakkal kapcsolatban Salomon kifejtette: „Isten soha nem a számokat, hanem az értékeket nézte. A Tóra is mondja, nem azért választotta Izraelt, mert mindenkinél többen voltak, hanem mert ők voltak a kisebbségben. A nagy morális értékeket soha nem a többség képviseli, ahogy azt a történelem is megmutatta. Sokkal inkább kis csoportok, vagy akár egyetlen ember. Látjuk, hogy hány nagyhatalom próbálta már elpusztítani Izraelt a történelem során. Babilón, az egyiptomiak, a szíriaiak, a rómaiak, a görögök és más nagyhatalmak – ezek a hatalmak mind óriási fizikai-katonai erővel rendelkeztek, míg Izraelnek morális, szellemi ereje volt. Kétszer elpusztították az országot, és kétezer éves száműzetésbe vitték Izraelt. De mit tett Isten a történelemben? Hol vannak ezek a hatalmak? Mind eltűntek a történelem színpadáról. Hol vannak ma a görögök, a rómaiak? Azok, akik elpusztították Izraelt és a Templomot? Babilon, Egyiptom? Izrael viszont ma újra létezik mint nemzet Izrael földjén, és Jeruzsálem ma újra Izrael fővárosa. Meggyőződésem azonban, hogy a Templom újjáépítése itt Jeruzsálemben az alapfeltétele és kulcseseménye annak, hogy beteljesedhessen ez a forradalom, ami elkezdődött. Sokan idézik a próféta mondását, miszerint eljön majd az idő, amikor a nemzetek nem fognak többet háborúzni, és a fegyvereiket mezőgazdasági eszközökre cserélik. Ha gondosan megnézzük azonban a szöveget, láthatjuk, hogy ennek előfeltétele az, hogy az utolsó napokban Isten háza újra állni fog, valamennyi hegynél magasabb lesz, és a nemzetek Jeruzsálembe jönnek, Jákób Istenéhez, hogy megtanulják az útjait. Ennek a feltétele, hogy a Templom újjáépüljön itt Jeruzsálemben, a Mórija-hegyén, azon a helyen, amit Õ választott több ezer évvel ezelőtt. Ez a hely a jövőben nemcsak Izrael, hanem az egész emberiség számára a középpont lesz.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap Veszprém megyei mellékletében (Egyházi-világi… 4.o.) Márfi Gyula veszprémi érsek elmondta: „Ha változik az egyházak finanszírozása, talán újabb katolikus iskolákat is nyithatunk. A lap megjegyzi: ez akkor került szóba, amikor a megyei hitéletről beszélgettek a főpásztorral. Az orgánum kiemeli: Veszprém megye és a vallási szemponthoz hozzá tartozó, környező települések lakossága felekezeti szempontból az országos megoszlást mutatja: 50-60 százalék vallja magát katolikusnak, s 10-15 százalékuk gyakorolja is a vallását. A megyében két óvodát, öt általános iskolát, egy gimnáziumot, két kollégiumot és a megyeszékhelyen főiskolát tart fenn a katolikus egyház. A hitélet a hagyományosan ipari városokban is megélénkült, új közösségek alakultak ki. Márfi Gyula a beszélgetés idején is két meghívást kapott. Októberben ő fog Aradon misézni, amikor a Boldog Gizella tiszteletére szentelt oltárképet avatják. Pár nap múlva Révfülöpön az Evangélikus Oktatási Központban tart majd előadást a Biblia éve alkalmából, Humor a Bibliában címmel. Ha hívják, polgári rendezvényekre is elmegy. A polgármesterrel közösen nyitotta meg a reneszánsz évet, köszöntötte a Veszprémi Ünnepi Játékokat, s az új sportcsarnokot. Úgy gondolja ugyanis, hogy a világi és az egyházi embereknek, amiben lehet, együtt kell működniük. A veszprémi érsek vallja: „az egyháznak és az államnak sem a teljes szétválasztása, sem az összeolvasztása nem kívánatos. Nem lenne szerencsés, ha törvénybe iktatnák az egyház parancsolatait, de az sem lenne jó, ha az állam kivonulna a polgári hitéletből. Ugyanis akkor a következő lépés az lehet, hogy a polgáraival szemben válik közömbössé, s ez morális válsághoz, a bűnözés növekedéséhez vezetne. Ezért fontos az iskolai hitéleti nevelés: a gyerekeknek tudniuk kell különbséget tenni a jó és a rossz dolgok, tettek között” – mondta Márfi Gyula.

A Magyar Nemzet (1.,2.o.) Iskolafejlesztés kampánycélból című összeállításából kiderül: a 75 milliárd forintos iskolafejlesztési program kiemelkedő összegű támogatásait szinte kizárólag olyan települések nyerték el, amelyeknek szocialista országgyűlési képviselőjük van. „Erős a gyanú, hogy a kormány célja a pénzelosztásnál elsősorban nem a rászorultság volt, hanem a szocialista körzetek megtartása. Megdöbbentő az is, hogy miközben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megállapította, hogy az egyházi iskolák diákjai az állami intézményekhez viszonyítva messze átlag feletti tanulmányi eredményt produkálnak, a 253 nyertes között csak öt egyházi fenntartású intézmény szerepel, ráadásul ők is igen kis összeggel. A pannonhalmi bencés gimnázium például, amely a középiskolai rangsorban mindig az élmezőnyben van, kevesebb mint feleannyi pénzt kapott fejlesztésre, mint az országos szinten teljesen ismeretlen berettyóújfalui Arany János Gimnázium, ahol szocialista országgyűlési képviselő van. Utóbbi intézmény 494 millió forintot kapott fejlesztésre, a bencések kétszázat, az ELTE pedig 250 milliót”– írja a polgári napilap.

Magyar Kurír