Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (13.o.) Elkeseredett XVI. Benedek címmel számol be arról, hogy „Élesen elítélte szerdán XVI. Benedek pápa a kelet-indiai Orisza államban élő keresztény közösségek elleni támadásokat, amelyek legkevesebb öt halálos áldozatot követeltek az elmúlt napokban.”

Ugyancsak a Népszava (13.o.) Kannabisz mint Isten ajándéka címmel közli, hogy házi őrizet alá helyeztek egy bolgár lelkipásztort, mert kannabiszmezőt találtak a plébániánál. A lap emlékeztet rá: „Ciril Papudov atya visszaesőnek számít, hiszen már hét alkalommal vették őrizetbe, de egyetlenegyszer sem került börtönbe. A vele szembeni hajsza azonban a jelek szerint teljesen eredménytelen maradt. Ráadásul a szentéletű férfiú mindig ugyanazzal védekezik. Mint mondja, semmi köze a ’veteményeshez’, az csak Isten ajándéka. Egy rendőrfelügyelő azonban azt gyanítja, ennél többről lehet szó. Szerinte nem valószínű, hogy a lelkipásztornak sejtelme sem volt arról: több négyzetméteres kannabiszmező volt a tőszomszédságában.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (4.o.) Bertók László Máriabesnyőn van a családok bazilikája címmel készített riportot annak kapcsán, hogy a közelmúltban XVI. Benedek pápa Basilica Minor (kis bazilika) címet adományozott a máriabesnyői kegytemplomnak. A cikkíró kiemeli, hogy Máriabesnyőn szinte minden a gyerekekről és a szülőkről szól. „A szentmise szerves része például a felnőttszertartás részeként bemutatott gyerekmise. Ilyenkor Gáspár atya bábokkal a kézben ad elő példázatokat az oltár előtt tágra nyílt szemekkel kuporgó kicsiknek. Emellett – a hívek kezdeményezésére – egymás után alakulnak meg férfi és női lelkigyakorlatos csoportok, kismamacsoport, kamaszcsoportok, imádságos közösségek, családközösségek. A nyár legfontosabb eseménye az egyhetes nagyvisnyói családtábor több tucat gyermekes család részvételével, amely amellett, hogy nagy élmény a gyerekeknek, lelki és szellemi feltöltődés a felnőtteknek. Ezek a legkülönfélébb összejövetelek sikerrel ötvözik a vallásos lelki életet a profán baráti találkozásokkal, alighanem ez a máriabesnyői titok nyitja.” Gáspár István plébános a lapnak így nyilatkozott minderről: „A kettő nem is választható szét egymástól, hiszen akkor is keresztények vagyunk, amikor jó borokat kóstolgatunk egy pincében, és akkor is gyarló emberek vagyunk, amikor szakrális kérdésekről elmélkedünk Szentírással a kézben. Ebben a mai család- gyermek- és közösségellenes világban nagy a vágy arra, hogy a közös nevezőn lévő emberek valahogy utat találjanak egymáshoz. Jó tudni, hogy nem vagyunk egyedül. A meghívó egyház ehhez csak felkínálja a maga hitelveit, élet- és társadalomfilozófiáját, lelki segítségét, de az egyénre bízza, hogy ebből milyen mértékben akar részesülni. Máriabesnyőn semmi sem kötelező, semmi sem elvárt vagy illendő. Minden önkéntes. Talán ezért is népszerű a templomunk: a kívülállók gyakran mondják, hogy itt szinte tapintható a fesztelen, szeretetteljes légkör, ami a rengeteg jó arcú, családszerető keresztény magyar ember körében létrejött. Mindez az összetartozás élményét adja. Hitem szerint nem véletlen, hogy Máriabesnyőn éppen a gyermekáldással kapcsolatos imák hallgattatnak meg leginkább. Ez az út lett kijelölve a számunkra.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Jelentős teher… 4.o.) nyilatkozik Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök, abból az alkalomból, hogy nemzetközi konferenciát tartanak a hét végén Szegeden, a Biblia éve keretében. A főpásztor hangsúlyozta: az ezzel kapcsolatos rendezvényeknek külön aktualitást ad, hogy az idén három történelmi egyház a Biblia évét hirdette meg, hogy közösen népszerűsítsék a Szentírást. Ez a kezdeményezés hívők és nem hívők felé egyaránt irányul. A püspök azt is elmondta: „Nehéz időkben mindig jobban tud koncentrálni az egyház eredeti küldetésére. Nem magát akarja építeni ugyanis, hanem az örömhírt elvinni az emberekhez, vagyis az Isten országát megvalósítani a világban.” Hozzátette: igaz ez a felekezeti közoktatásra is, amelyben különösen nagy konfliktusok voltak az állam és az egyház között. „A számvevőszék most az utóbbiaknak adott igazat. Ezzel bebizonyosodott, hogy a vatikáni szerződést be kell tartani. Az intézményekhez képest azonban sokkal inkább megviselte a polémia az iskolába járó diákok szüleit, akik amúgy is nehéz helyzetben vannak” – mondta Kiss-Rigó László, aki szerint mostanra rendeződött a helyzet, ám az egyházmegyének jelentős terhet jelent a visszatartott állami finanszírozás miatt felhalmozódott tartozások törlesztése.

A Népszava (9.o.) Időnként mindegyik felekezet politizál címmel közli azon értesülését, hogy a jövő hónapban vagy októberben a tervek szerint mind a négy történelmi egyház képviselőjével tárgyalóasztalhoz ül a KDNP. A lap emlékeztet rá: Semjén Zsolt pártelnök a közelmúltban már találkozott Zoltai Gusztávval, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójával, s a munkaebéden állítólag enyhült a korábban inkább feszültnek, mintsem barátságosnak látszó viszony. A történelminek nevezett egyházak közül időnként mindegyik politizál, bár a zsidó hitközség és az evangélikusok visszafogottabbak – írja a kormány közeli napilap. A Népszava emlékeztet rá, hogy a 2006-os parlamenti választások után „Veres András mellett akkor más vallási vezetők is csalódottságuknak adtak hangot a Fidesz veresége miatt. Más kérdés, hogy már a voksolás előtt – hol burkoltan, hol kevésbé – a jobboldal támogatására szólítottak fel. Az is igaz ugyanakkor, hogy a korábban hevesebb politikai szerepet vállaló katolikus egyház Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek kinevezése óta távolságtartóbb a politikai témákkal.”

Magyar Kurír