Külföldi hírek
A Vasárnapi Hírek (Film… 14.o.) részletesen, a Magyar Nemzet (Tévéfilm… 14.o.) néhány sorban közli, hogy a legnagyobb példányszámú olasz naplap, a Corriere della Sera hírül adta: film készül a 30 évvel ezelőtt elhunyt VI. Pál pápáról. A Lux Vide produkcióját az olasz állami egyes csatornán, a RAI Unión mutatják be jövő ősszel, két részben. A rendező Fabrizio Costa, a pápát Fabrizio Gifuni személyesíti meg. A címszereplő elmondta: sok mindent elolvasott a szerepre készülve, mivel kora miatt csak a pápa utolsó éveiről vannak emlékei. VI. Pál életrajzának tanulmányozásakor Gifunit meglepte, hogy imázsával ellentétben milyen bátor lépései voltak, és ezek milyen kemény bírálatokat váltottak ki. Ilyen volt többek között az a levél, amelyet a Vörös Brigádok terrorista szervezetnek írt Aldo Moro kereszténydemokrata pártelnök megmentése érdekében. A pápa részt vett a politikus temetésén is. „Úgy nézett ki, mintha a saját temetésén lenne. Ettől kezdve más lett és három hónappal később meg is halt” – mondta Fabrizio Gifuni. Nyilatkozik Ettore Bernabei, a Lux Vide tiszteletbeli elnöke is, aki felidézte: 51 évvel ezelőtt – tehát már megválasztása előtt – ismerte meg a pápát, aki „nem törekedett az emberek szimpátiájának megszerzésére. Komoly ember volt, szigorú, elsősorban saját magával szemben. De éppen ez a szigor, és az, hogy két nagy kommunikátor között ült a pápai trónon, az oka annak, hogy elfelejtették, vagy legalábbis nem kapott a kollektív emlékezetben akkora helyet, amekkorát megérdemelt volna. A filmmel ezt akarjuk neki megadni.” A film konzulensei között van Giuseppe Lazzaro professzor, annak a Studium Kiadónak az igazgatója, amelyet Giambattista Montini, a későbbi VI. Pál alapított 1927-ben. A forrásokat a bresciai VI. Pál Intézet ellenőrzi. Mind a Vasárnapi Hírek, mind pedig a Magyar Nemzet megemlíti: VI. Pál első tette az volt, hogy eladatta a pápai tiarát és az árát a szegényeknek juttatta, de egyéb módon is kifejezte, hogy a szegények pártján áll.
Hazai és határon kívüli hírek
A Vasárnapi Hírek (Állagmegóvásra… 16.o.) beszámolója szerint az Incoronata, a Mátyás-templom Kulturális Központja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több mint 772 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az esztergomi bazilika közvetlen környezetében található, műemléki védettséget élvező épületek állagmegóvására, valamint az idegenforgalmi kínálat és vonzerő fokozására. A csaknem egymilliárdos összköltségvetésű projekt célja a nemzeti örökség részét képező bazilika épületegyüttesének, ezen belül a Sötét kapuhoz kapcsolódó csaknem 3706 négyzetméteres pincerendszer tartós állagmegóvása és hasznosítása.
A Népszabadság (11.o.) Készül az év kiállítása Szegeden címmel közöl előzetest a szegedi Móra Ferenc Múzeum szeptember elsején nyíló, a Biblia világát műtárgyakon, műkincseken keresztül bemutató „És látá Isten, hogy jó…” című egyházművészeti kiállításról, kiemelve, hogy a tárlatra érkező, negyvennégy darabból álló kassai gótikus kincsek a régi Felső-Magyarország képzőművészetének kiemelkedő darabjai, köztük találhatók többek között a Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló, XV. századi hársfaszobrok, felvidéki templomokból származó, ötszáz esztendős szárnyas oltárok. A kiállításhoz Lengyelországból, Pannonhalmáról, a Szeged-csanádi Egyházmegyétől és a Magyar Nemzeti Galériából érkeznek még tárgyak. Az Esztergomi Keresztény Múzeumból viszont nem jönnek az ószövetségi jeleneteket ábrázoló falikárpitok. A lap szerint azonban így sem lesz szegényes az anyag, biztosítási értéke eléri a négymilliárd forintot.
A Magyar Nemzet (14.o.) Déva szanatórium a léleknek címmel számol be arról, hogy a közelmúltban Benedek Gyula debreceni színművész a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett dévai gyermekotthonban élő gyerekekkel dolgozott együtt, tíznapos színjátszótábort szervezett a számukra. A lap kiemeli, hogy a dévai kolostor lakói igazi szeretetotthont alkotnak, Böjte Csaba ferences atya neve pedig mára fogalommá lett. Benedek Gyula elmondta: „Lélekemelő érzés volt együtt lenni ezekkel a gyerekekkel. Nagy szükségük volt erre a táborra; ez a fajta munka segített nekik nyitni a külvilág felé, és már talán könnyebben megbíznak a számukra ismeretlenekben is. A bennük létező természetesség, a mély érzelmek és az együttlét öröme megtanítottak arra, hogy akarjunk szeretni és jók lenni. Ezt hirdeti az ebédlőjük falán található felirat is: ’Az ételt nem szeretni, megenni kell; egymást kell szeretni’.”
Magyar Kurír
