Napi sajtószemle

Szent István ünnepéről

A Magyar Nemzetben (Hadakozni a békéért és a rendért 5. o.) Erdélyi István régész, történész nyilatkozik, aki szerint az, hogy Szent István „igen magas kort érhetett meg, illetve, hogy fiatal korában kitűnő keresztény nevelést kapott, csak a keretet jelenti. Emberfeletti teljesítményre vall, hogy 997-től kezdve 1000-ben történt karácsonyi vagy szilveszteri megkoronázásán át négy évtizeden keresztül csaknem szüntelenül hadakoznia kellett, méghozzá éppen a krisztusi béke érdekében. A legeslegnagyobb katonai erőfeszítéseket nem elsősorban a hódító igénnyel fellépő külföld, hanem belső lázadókkal szemben kellett meghoznia. Az Intelmek, amelyek a szintén igen fontos két törvénykönyvvel együtt csak a Corpus Iurisban maradtak fenn, egy tulajdonképpeni alkotmány csíráját képezte. Emellett létrehozta a királyi vármegyerendszert, amely akkor még csak 30-39 megyéből állhatott, de továbbfejleszthetőnek bizonyult. Kilenc-tíz püspökséget alapított István király, a veszprémi püspökséget valószínűleg még Géza alapította. Nagy kár, hogy István korában csak 9-10 oklevelet ismerünk, mivel a török hódoltságban ez a fajta kiterjedt írásbeliség túlnyomórészt elpusztult. Ennél fájdalmasabb számomra, hogy még nem adta ki senki közös kötetben, magyarul a két törvénykönyvet, az Intelmeket és az István szenttéavatása kapcsán íródott három legendát, azaz életrajzot.” A professzor bizonyos abban, hogy létezett egységes identitás Szent István korában a magyar nép körében és a hozzájuk csatlakozottakban, „különben az első királyt követő négyéves trónviszály, véres zűrzavar idején szétesett volna ez a fiatal keresztény állam. A lényege ennek az összetartozás-tudatnak körülbelül az lehetett, mint a mai nemzettudatnak. Fontos: hogy az ember teljes személyiségével vallja magát magyarnak, képviselje nemzeti közösségét minden szellemi és fizikai erejével, és anyagi áldozat útján is. A Szent István-i örökség ma kevésbé hangsúlyozott része a magyar nyelv. Ennek megőrzésében egyaránt nagy a felelőssége az anyaországban és az elcsatolt területeken élő magyaroknak, nem kevésbé a Kárpát-medencei nemzetünket Brüsszelben képviselő politikusoknak is.”

A Magyar Hírlapban (9.o.) Csapó Endre, az ausztráliai Magyar Élet főszerkesztője A szakralitás ereje címmel idéz Kocsis István A táltos paripa című, most megjelent könyvéből, amely szerint „A korabeli Magyarország szakrális királyság, amelyben a kialakult drámai helyzet hősei azt is figyelembe veszik, hogy az Égi Hatalomnak ki a kiválasztottja… Nehéz ma felfogni, hogy nemcsak István volt meggyőződve arról, hogy ő igazi szakrális fejedelem, a vezetésre méltóképpen felkészített, beavatott, de Koppány is ugyanazt hitte önmagáról, magatartását ennek tudata határozta meg. Koppány valódi drámai hős. Védelmezi azokat a hagyományokat, amelyeket szentnek és sérthetetlennek hisz. Bizonnyal ragaszkodott a szkíta kereszténységhez, fegyvert fogott a védelmében.” Csapó Endre szerint szakrális királyaink „nemcsak Isten akarata szerint, hanem abban a hitben uralkodtak, hogy István kiválasztottjai, s ezért védettjei is… A magyar szakrális királyság fennállott Mátyás haláláig. Erre az időre már teljesen kiterjedt a máig megfejtetlen eredetű titoknak, a Szent Koronának az a működése, amellyel előbb a Magyar Birodalom idején, majd a hódoltsági századokban, megszállások, idegen királyok, népirtások, idegen népek beteljesedése ellenében is meg tudott maradni a Szent István-i államkeretben a Kárpát-medencét kitöltő Szent Korona Országa egészen 1921-ig. Végül a királysági intézményeket felszámoló, szabadkőműves köztársaságokat létrehozó, Közép-Európát két világháborúban elpusztító civilizációrombolásban, liberális-bolsevista szövetségben szüntették meg a magyar királysági intézményt 1945 után.” Csapó Endre leszögezte: „Szent István, a Szent Korona, a királysági magyar történelem, de még mindezek előtt az ősi magyar hitvilág, a magyar mitológia, szájhagyomány, mesevilág és maga a magyar nyelv ősi titkaival – mind a magyar szellemi örökség féltett kincsei, amelyeket szent alázattal őriztünk, védelmeztünk az emigrációban.”

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Napi Gazdaság (A cseheknek… 12.o.) ismerteti a STEM közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményét, amelyből kiderül: csak a csehek negyede támogatja egyértelműen a kormány tervét az egyházi vagyonnal kapcsolatos megegyezésről. A parlamentnek benyújtott törvénytervezet-tervezet szerint a szocializmus idején elkobzott ingatlanok egyharmadát visszakapnák az egyházak, míg a maradék fejében 83 milliárd koronát utalna át az állam. Az utóbbit 60 éven keresztül részletekben fizetnék a költségvetésből, ezért a kamatokkal együtt összesen 270 milliárd koronát kapnának a jogosultak. A STEM válaszadóinak 36 százaléka ha nem is feltétlenül ért egyet a javaslattal, úgy véli, korrekt eljárás visszaadni az egyházaknak korábbi vagyonukat, mert ennek segítségével tudják ellátni társadalmi funkcióikat. A 36 százalékkal 1990 óta most a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint az egyházaknak szükségük van eredeti ingatlanjaikra feladataik problémamentes ellátásához. A megkérdezettek negyven százaléka tartja hasznos intézményeknek az egyházakat, amelyek leggyakrabban említett pozitív tevékenységei a szociálisan hátrányos helyzetű, idős és beteg emberekről való gondoskodás, illetve a jótékonykodás. A felmérésben megkérdezett csehek 27 százaléka mondta azt, hogy hisz Istenben, míg 57 százalékuk vallotta ennek ellenkezőjét.

A Magyar Nemzet (8.o.) Harcot indít a szegények püspöke című beszámolója szerint Fernando Lugo, Paraguay katolikus püspökből lett új elnöke első hivatalos útja San Pedróba, egykori egyházmegyéjébe vezetett, hogy megnyugtassa a föld nélküli paraguayiakat: végre földhöz jutnak. A BBC-nek elmondta: az új kormány lepusztított államot örökölt, mert már nincsenek működő intézmények, óriási a korrupció, a munkanélküliség és botrányos a közbiztonság, a dél-amerikai ország hatmilliós lakosságának többsége pedig éhezik, nem kap megfelelő oktatást, orvosi ellátást és gyógyszereket. A polgári napilap megjegyzi: Lugo a vegyes szerkezetű gazdaság híve, nem utasítja el a magántulajdont és a befektetőket, sem a külföldi tőkét. Az orgánum szerint nagyon nehéz feladatok várnak az elnökre a következő öt évben, mert hiába győzött áprilisban, a konzervatív ellenfél túl erős, emiatt egyéves szövetséget kellett kötnie a konzervatívok egyik frakciójával a reformok végrehajtásához. Az egykori püspök „mindemellett nem akármilyen tanácsadótól kap támogatást: a nehéz helyzetre való tekintettel maga Joseph Stiglitz, a neoliberális fundamentalizmus következetes elutasítója, a 2001. esztendő közgazdasági Nobel-díjasa ajánlott fel segítséget – ingyen.”

Hazai hírek

A Népszabadságban (Püspöki vétó a reneszánszra 4.o.) Gombás Rita kulturális szervező elmondta: két reneszánsz zenei koncertnek kellett új helyszínt keresni Szombathelyen, a hétvégi Savaria Karneválon, mert Veres András megyéspüspök nem adott engedélyt a ferences templomba tervezett hangversenyekre. Szombaton este Lovász Irén énekelt volna virágénekeket, míg a vasárnapi programban a vajdahunyadi Huniadi Cantores együttes reneszánsz zenei hangversenye szerepelt. A szervezőknek sikerült új helyszínt találniuk, a szombathelyi evangélikus templomban. Déri Péter, Veres András titkára közölte: templomi koncertek esetén az egyházmegye zenei igazgatója készít szakvéleményt a bemutatásra szánt művekről, s ennek alapján a megyéspüspök hozza meg a végső döntést. A reneszánsz koncertekről a zenei igazgató azt írta: tartalmuk miatt nem alkalmasak szakrális térben, azaz templomban történő bemutatásra. Veres András ezért nem adott engedélyt a hangversenyek megtartására.

A Népszavának (Kondorosi… 3.o.) Kondorosi Ferenc, az Új rend nevű kormányzati program összehangolásáért felelős kormánybiztos elmondta: szemben a Magyar Nemzetben augusztus 12-én megjelent állítással, nem hagyta ott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottságát, csupán szünetelteti tagságát, ameddig jelenlegi beosztásában tevékenykedik.

Magyar Kurír