Napi sajtószemle

A Népszabadság (1.,7.o.) Amikor Isten találkozik a politikával című összeállítása emlékeztet rá: a magyarországi „újpogánynak” nevezett jelenségek a szélsőjobboldalhoz köthetők, ez ellen most a katolikus főpapok is tiltakoznak. „A hagyományőrzésnek nevezett mítoszgyártás és vallásfabrikálás a neonáci retró része. A jelenség nem tipikusan magyar: politika és vallás találkozása az utóbbi időben meglehetősen gyakori jelenség az egész világon.” A lap kiemeli: Amerikában Glenn Beck korábbi rádiós-televíziós műsorvezető augusztus végén majd félmilliós tömeget szólított keresztyén jelszavakkal Washington közepébe. „Részben a hagyományos jobboldalt, amely eddig is számított az úgynevezett keresztény/keresztyén radikálisokra. Beck frontális politikai támadást intézett a demokrata kormányzás és Barack Obama ellen, a vallást és a politikát elegyítve. Kétségbe vonta kereszténységét, és támadta azokat a szociális eszméket, szavaival ’felszabadítási teológiát’, amelyeket az elnök állítólag vall. Az Obama-támadásnak lendületet adtak az iszlámellenes vélekedések. Sok amerikai muzulmánnak hiszi az elnököt.” A lap szerint az iszlám megjelenése a korábban tisztán keresztény/keresztyén játéktéren világpolitikai ügy lett a Nyugaton. „A svájci minaretszavazás, a francia és a belga burkatörvények mechanikus, kapkodó próbálkozások egy kulturális és migrációs jelenség értelmezésére. Aligha jó megoldások, mert az iszlám oldalon ellenségesként értelmezik, és szítják a további agressziót.” A Népszabadság leszögezi: „Az elmúlt évtized szexbotrányai, pedofilügyei alaposan megrendítették több országban is az egyházak morális tekintélyét. Elsősorban a római katolikus egyház küszködik folyamatosan ezzel a gonddal. Az ellentmondást csak tetézi az egyházak jelenléte a napi politikában –, az, hogy időnként nagy hévvel vesznek részt nemcsak tagjaik által, de intézményesen is választási harcokban, kampányokban. XVI. Benedekről megválasztása előtt is tudták, hogy konzervatív. Sokak szerint azonban az egyház csak akkor tud megfelelő válaszokat adni a létező problémákra, ha belső reformációt hajt végre.” Feltehetően reformra szorulnak a ’világi’ politikák is, ha megfelelően akarják kezelni azokat a konfliktusokat, amelyek valamilyen módon a vallással kapcsolatosak. Ehelyett azt látni, hogy a kölcsönös előnyök jegyében elvtelenül szolgálják ki egymás érdekeit.”

A Magyar Nemzet (8.o.) Merkel: A mozlimok erőszakosabbak címmel ismerteti a német kancellárnak a Bild am Sonntag számára adott interjúját, amelyben kijelentette: nem kapitulálhat az állam a bevándorlók által lakott lakónegyedekben elharapózott erőszak előtt. Angela Merkel elismerte: „A migráns fiatalok egy részének erőszakra való hajlama nagy probléma, s erről nyíltan lehet beszélni anélkül, hogy tápot adnánk az idegenellenesség gyanújának.” A kancellár egyúttal óva intett attól, hogy bárki is egy adott valláshoz kapcsolja az erőszakot. Egy júliusban megjelent sikerkönyv szerint Berlin egyik kerületében, Neuköllnben a 21 évnél fiatalabb nehéz bűnözők – az egy éven belül legalább 30 bűncselekményt elkövetők – csoportján belül 90 százalék a bevándorlók aránya. Ezen belül 45 százalékot képviselnek az arab és 34 százalékot a török fiatalok. A polgári napilap megemlíti azt is, hogy a közelmúltban Thilo Sarrazin szociáldemokrata politikus, a német jegybank elnökségi tagja nagy vihart kavart könyvében azt írta, hogy a mozlim bevándorlók többsége nem hajlandó beilleszkedni a társadalomba, gyenge értelmi képességű, és a német állam pénzén élősködik. A Bundesbank elnöksége csütörtökön javaslatot tett Sarrazin menesztésére Christian Wulff államfőnek. Sarrazin azt kéri tőle, hogy hallgassa meg őt, mielőtt döntene ügyében.

A Magyar Hírlap (Blair… 7.o.) és a Magyar Nemzet (Cipőkkel dobálták… 8.o.) is beszámolnak arról, hogy memoárkötetének megjelenése alkalmából Tony Blair volt brit miniszterelnök kijelentette: jelenleg a radikális iszlám jelenti a legnagyobb fenyegetést a világon. Blair úgy véli: az iszlám radikális-szélsőséges mozgalmának követői nem riadnak vissza vegyi, biológiai vagy éppen nukleáris fegyverek bevetésétől, és ezt a kockázatot nem lehet vállalni. A volt brit kormányfő Iránt nevezte a radikális iszlám egyik legnagyobb állami támogatójának.

A Magyar Nemzetben (5.o.) Joó István Mohamed népe Budapesten címmel mutatja be a magyarországi mzulmánokat, abból az alkalomból, hogy a hét közepén kezdődik a böjti időszakuk. „Ramadán holdhónap Magyarországon négy-ötezer mozlim bevándorlónak, illetve iszlám hitre áttért magyarnak jelent napkeltétől napszálltáig kötelező böjtöt és önmegtartóztatást.” A cikkből kiderül, hogy a vallásukat nem tartókkal együtt csaknem húszezer a hazai mozlimok száma. A cikkíró idézi Németh Pál református lelkészt, aki így írt a Confessio ez évi első számában: „Az európai ember erkölcsisége borzalmasnak tűnik a keleti ember számára. Nem akarnak olyanok lenni, mint mi, és az iszlám menedéket jelent számukra.”

A Népszabadság (Zsinagógát szenteltek… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Újraszentelt… 2.o.) néhány sorban beszámolnak arról, hogy sok száz érdeklődő jelenlétében Izrael főrabbija, Jona Metzger vezetésével szentelték újra tegnap Budapest legrégebbi – 190 éves – zsinagógáját Óbudán. Az épületet hosszú ideig az MTV használta, a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) azonban vallási célokra felújíttatta. Az ünnepségen hazai részről jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Martonyi János külügyminiszter, Izrael államot többek között Yakov Marghi vallásügyi miniszter képviselte.

Magyar Kurír