Napi sajtószemle

A Népszabadságban (12.o.) Mátraházi István Vasárnap: találkozunk címmel válaszol Vankó Zsuzsa A keresztény Magyarország és a vasárnap című, július 30-án megjelent és általunk szemlézett cikkére, amelyben a teológus szerző a keresztény fundamentalizmus előretörését látta abban, hogy a KDNP a szabad vasárnap érdekében módosítani kívánja a Munka törvénykönyvét. A válaszcikk szerzője a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének az alelnöke, és egyetért a KDNP kezdeményezésével és a katolikus egyház e témában hangoztatott véleményével. Mátraházi István emlékeztet rá: nem előzmény nélkül való, hogy fontos kérdésekben a szakszervezetek és egyházak gondolatai találkoznak. Felidézi, hogy 2001-ben a Munka törvénykönyve módosítása előtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a vasárnap ünnepi jellegének védelmében adott ki nyilvános sajtóközleményt, „ebben minden magyar munkavállaló érdekében határozottan kérte a törvényhozókat, segítsék elő egy olyan törvény megszületését, amely tekintettel van a keresztény ember vallási igényére, minden ember pihenéshez való jogára, s a magyar családok belső szeretetkapcsolatának megerősítésére! A közlemény idézte II. János Pál pápa gondolatait is a gazdasági érdekek, a fogyasztói társadalom, a profit bálványa eluralkodásának veszélyéről.” A cikkíró azt is megemlíti, már több mint tíz éve, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete az egyházakhoz fordult támogatásért az egyre jobban elterjedő ünnepi nyitvatartás elleni fellépése során. Seregély István akkori egri érsek az MKPK elnökeként válaszlevelében azt írta: „A katolikus egyház a munka és pihenés arányának kérdésében egyértelmű álláspontot képvisel… Egyetértünk azzal, hogy a munkához való jog elidegeníthetetlen része a pihenéshez való jog… Az MKPK támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a munkavállalók e jogainak érvényesülését szolgálják.” Mátraházi István hangsúlyozza: az előbbiek szerves folytatása az a szabad vasárnapért megindított mozgalom, amelybe a KASZ is tevékenyen bekapcsolódott. A KASZ alelnöke idéz az MKPK Justitia et Pax Bizottság május 30-ai nyilatkozatából: „… A vasárnap lényege tehát, hogy a fáradt ember kiemelkedjék a hétköznapok szorításából, szabadon, testben-lélekben kinyújtózkodjék, maga szabja meg programját, éljen kedvteléseinek, legyen ideje játékra, természetjárásra, szórakozásra, valamint sportra, kultúrára, elmélyedésre… Csak olyan termelői, kereskedelmi és szolgáltatási egység működjön, amely a vasárnap eredeti célját és értelmét nem veszélyezteti, hanem ellenkezőleg: azt szolgálja. Mindannyiunk érdeke, hogy összefogjunk évezredes örökségünk megvédéséért.” Mátraházi István leszögezi: „… ezt minden kereskedelmi alkalmazott, de a nyitottan gondolkodó vásárló-állampolgárok zöme is elfogadja akkor is, ha nem templomjáró keresztény, és azt sem veszi rossznéven, ha egy keresztény szervezet nyilatkozatában a szentmisével vagy vallása egyéb értékeivel is foglalkozik. Az én olvasatomban ez a szöveg nem arról szól, hogy törvénnyel kellene rákényszeríteni az emberekre a munkaszünetet, hanem épp ellenkezőleg: minél nagyobb szabadságuk biztosítását szorgalmazza. Szabadságot a folyamatos munka alól, és szabadságot a fogyasztás egyre erőszakosabban rájuk kényszerített terhei alól. Mindez egybecseng a – keresztény fundamentalizmussal nem vádolható – szakszervezetek nézeteivel.”

A Magyar Hírlap (1.,4.o.) Az értelmiség Papp Lajos mellett – Nem maradt magára a professzor címekkel készített összeállítást arról, hogy a közelmúltban Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora leváltotta a pécsi szívcentrum éléről Papp Lajos világhírű szívsebészt. Az ügy előzménye: a professzor nyilvános levélben részletezte, hogy milyen körülmények vezettek az 1999. augusztus 20-án átadott, sikeresen és gazdaságosan működő szívklinika ellehetetlenítéséhez, a betegek gyógyulási esélyeinek romlásához, és ezért kit tart felelősnek. Kérte a nyugdíjazását is, hogy jogviszonyának megszűnése után visszaszerezze „véleménynyilvánítási szabadságát.” A mélyen hívő Papp Lajos mellett elsőként Csókay András idegsebész állt ki. Most pedig többen is csatlakoztak hozzá, az aláírók között van Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója is. Szentmihályi Szabó Péter jegyzetében figyelmeztet: „A keresztény és magyar professzort keresztényietlen és nem európai módon távolították el. Fejezzük ki szolidaritásunkat minél többen mellette és a magyar orvostársadalom mellett.”

Magyar Kurír