Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Demokratában (38.o.) Gazdag István Népszerűbb a mecset, mint a templom című, több témát érintő cikkében kiemeli: egy friss felmérés szerint a britek több mint fele azt gondolja, hogy a kereszténység egy évszázadon belül eltűnik az országukból. Az Aish nevű ortodox zsidó szervezet által végzett vizsgálatból az is kiderül, hogy csupán a megkérdezettek egyharmada vélekedett úgy, hogy a keresztény és a zsidó vallást még száz év múlva is gyakorolni fogják Nagy-Britanniában. Noha tíz brit közül négyen azt mondták, hogy vallásuknak a kereszténységet választották, csaknem ugyanennyien semmiféle vallásos hajlandóságot nem mutatnak. A buddhizmus mindazonáltal sokkal vonzóbbnak bizonyult, mint a többi vallás, a megkérdezettek kilenctizede ugyanis ezt választotta. Naftali Schiff rabbi, az Aish nagy-britanniai szervezetének ügyvezető igazgatója riasztónak minősítette a kétezer fős reprezentatív felmérés eredményét, amely szerinte „világosan bizonyítja, hogy a vallás, beleértve a judaizmust, immáron nem vonzó a brit közönség számára.” A cikkíró arra is emlékeztet, hogy egy korábbi, ez évi közvélemény-kutatás már kimutatta: a templomlátogatási hajlandóság olyan gyorsan csökken a szigetországban, hogy a rendszeresen templomba járók száma egy nemzedéken belül alacsonyabb lesz, mint azoké, akik mecsetbe járnak. A nagy-britanniai vallásgyakorlást elemző Religious Trends szerint ez a folyamat egész egyszerűen az anglikán, a katolikus és a többi keresztény felekezet ellehetetlenülését fogja eredményezni. Ezzel szemben az aktív vallásgyakorló muzulmánok száma 2035-re a jelenlegi egymillió főről előreláthatólag csaknem a duplájára növekszik majd. Gazdag István idézi André Malraux francia írót, De Gaulle egykori kulturális miniszterét, aki 1956. június 3-án azt írta: „Korszakunk nagy eseménye az iszlám erőszakos nyomulása. A nyugati világ alig látszik felkészültnek az iszlám problémájával való szembesülésre. A probléma aktuális adottságai azt valószínűsítik, hogy az arab világban különböző muzulmán diktatúrák fognak létrejönni. Talán részleges megoldásokkal is gátat lehetett volna vetni az iszlám irányzatnak, ha időben alkalmazzák őket. Ma már túl késő! A jótétemények helyett, amelyet mi nyújthatunk nekik, fajuk jövőjét fogják előnyben részesíteni.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (4. o.) Nyugodtan… Osztie Zoltán, a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom plébánosa, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) országos elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „Két esztendeje én magam nyilatkoztam, hogy főplébánia-templomunk súlyos megrongálódásáért a főváros vezetését tartom felelősnek, mivel nem kellően törődik Budapest értékeivel. A bírálattal most fukarkodnék, mert reménykeltőbb a helyzet. A városháza megígérte, hogy az év végéig befejezik a tetőzet kárelhárítását. Az ígéret kétharmad részben már teljesült, más kérdés, hogy szeretnénk elérni a XII. században épült, mai formáját a XVII. században elnyert templom teljes renoválását. Mondom ezt egy olyan ősi plébánia nevében, amelynek a pecsétjén az 1048-as dátum szerepel.” Joó István interjúkészítő felidézte, hogy a KÉSZ elnökét a 2006-os parlamenti választások előtt sokan támadták, mert azt mondta, meggyőződése, hogy egy keresztény felelősségű embernek valamelyik jobboldali pártra kell szavaznia. Néhány hónapja Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke ellen folyt médiahajsza, mert hasonlót nyilatkozott: „rendes baloldali is lehet jó keresztyén és jó keresztyén is lehet rendes baloldali. Ami elvben természetesen igaz, csak éppen a mai Magyarországon ennek nem igazán látszik az igazi lehetősége.” Osztie Zoltán így válaszolt: „Csakhogy Balog Zoltán szünetelteti református lelkipásztori tevékenységét. Arra, amit a KÉSZ 2006 márciusi országjárásán általam mondottak némelyekből kiváltottak, úgy reagáltam, bár pap vagyok, választópolgárként, adófizetőként miért ne nyilváníthatnám ki a véleményemet? Jelenleg is úgy látom, hogy a jobboldal vállalja a keresztény értékek és az élet védelmének képviseletét hazánkban. Egy keresztény értelmiségi ember Magyarországon nem lehet baloldali úgy, ahogy ma a baloldaliságot a hatalom képviseli. Gondoljunk csak arra, hogy mit műveltek hat év alatt a magyar vidékkel, milyen életkilátásai lehetnek kistérségek százaiban, egyáltalán az apró falvakban bármely nemzedéknek, mi mindent vetít előre a termőfölddel kapcsolatos stratégiájuk, milyen szándékú támogatási politikáról árulkodik az önkormányzatok 700 milliárd forintos adósságállománya. De utalhatnék az egész, kíméletlenül neoliberális gazdaságpolitikára, vagy éppen arra az intézkedésre, amellyel a homoszexuális párok élettársi kapcsolatát családjogi kategóriává emelték.” A plébános majdnem biztos abban, hogy a jelenlegi kormány kihúzza 2010-ig. „Sajnos nagyon profi a figyelemelterelésben – színjátékok, riogatás, a közélet hiszterizálása –, gátlástalanok a vétkek és mulasztások sikerpropagandaként való tálalásában. Erre szemléltető példa volt a napokban Veres János pénzügyminiszter nyilatkozata a kormányzati negyed projektje megfenekléséről. A politikai álvalóság folyamatos képződésében, a köztudat félrevezetésében cinkos a médiaértelmiség jó része is. Ez persze csak néhány részük, amelyek miatt az emberek nagy része még mindig nem lát kellő összefüggést egzisztenciális csődhelyzete és a csak színleg szétvált koalíció tevékenysége között.” A budai turulszobor ügyével kapcsolatban Osztie Zoltán kifejtette: „Azt gondolom, bármit teszünk, azok, akik a gyűlölködésmentes magyar nemzeti gondolattal is szemben állnak, így is, úgy is belénk fognak kötni, ránk próbálják erőltetni nemzetellenes ideológiájukat. Ettől még – Árpád-házi királyaink zászlaihoz hasonlóan – nyugodtan magunkénak érezhetjük, vállalhatjuk a turulmadarat. Hiszen ez a szimbólum hozzátartozik a pogány eredetű, de lépésről lépésre kereszténnyé váló nemzetünk történelméhez.”

Magyar Kurír