Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (10.o.) Ünnep a nemzetépítés jegyében címmel készített összeállítást arról, hogy négy napon át ünnepelte Ukrajna a Kijevi Rusz megalapítása, illetve a kereszténység felvétele 1020. évfordulóját, amely a lap szerint „elsősorban arra lett volna hivatva, hogy elősegítse a három részre szakadt ukrán pravoszláv egyházak közeledését, egyszersmind erősíteni az ukrán nemzettudatot. A mintegy 60 ezer hívő részvételével megtartott ünnepségsorozat rendezvényei azonban, úgy tűnik, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.” Az orgánum kiemeli: azzal a reménnyel búcsúzott el Kijevtől I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, hogy az ukrán egyházak egyesítésére irányuló törekvések megvalósulnak, hiszen ez egyaránt érdeke a pravoszláv egyháznak és Ukrajna népének. Viktor Juscsenko államfő történelminek nevezte a pátriárka látogatását, ami az egyházakat és a híveket is arra ösztönzi majd, hogy együtt keressék a közeledés és az egyesülés lehetőségét. Kijevi elemzők azonban a nagy pompával megtartott 1000. évfordulóra emlékeztetnek, amelytől a peresztrojka atyja, Mihail Gorbacsov azt remélte, hogy a pravoszláv egyház fokozatos újraélesztésével, a kommunista ideológiát az istenhittel felváltva sikerül olyan új nemzeti eszmét beépíteni az emberek tudatába, amely képes lesz egyben tartani a recsegő-ropogó szovjet birodalmat, vagy legalábbis ismételten összekovácsolni a szláv országokat. Hamar be kellett azonban látnia, hogy erőfeszítései kudarcra vannak ítélve. A megfelelő gazdasági bázis hiányát ugyanis semmiféle ideológia, hit nem pótolhatja. Mindez újfent bebizonyosodott most Kijevben – írja a Magyar Nemzet. Az orgánum szerint kiérződött a feszültség a két egyházfő beszédéből is. I. Bartolomaiosz már megérkezése pillanatában hangoztatta: azért jött Kijevbe, hogy együtt imádkozzon az ukránokkal három részre szakadt egyházuk egységének megteremtéséért. Ugyanakkor II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája nem a három részre szakadt ukrán pravoszláv egyház egyesülésére kérte Isten áldását, hanem a testvéri szlávok, az orosz, ukrán és fehérorosz nép lelki egységének a megőrzéséért. II. Alekszij eleve ahhoz a feltételhez szabta részvételét az ünnepségen, hogy nem kell találkoznia az árulónak és egyháztörőnek tartott Filarettel, a kijevi alárendeltségű Ukrán Pravoszláv Egyház pátriárkájával, aki közvetlenül az ünnepség küszöbén azt mondta, hogy Oroszországnak nincs köze a Kijevi Ruszhoz. II. Alekszij azt is nehezményezte, hogy nevét lefelejtették azokról a Kijevet elárasztó, az eseményeket beharangozó óriásplakátokról, amelyeken I. Bartolomaiosz és Viktor Juscsenko volt látható. A lap szerint az összorosz pátriárkát némileg kárpótolta a Kijevi Ruszt megkeresztelő Szent Voldomir szobránál tartott központi ünnepség, amelynek több ezer résztvevője nevének skandálásával és az általa vezetett egyház éltetésével fogadta. Viktor Juscsenko idejekorán el is hagyta a rendezvényt. Mindemellett elemzők azt is sokatmondó tényként említik, hogy I. Bartolomaioszt az ukrán elnök csókkal üdvözölte, ám Alekszij esetében megelégedett egy meglehetősen távolságtartó, hűvös kézfogással, amely sokakat a néhány nappal korábban Kijevben járt Angela Merkel német kancellár látogatására emlékeztettek.

A Bors (Bahai’i hit… 8.o.) közli, hogy a közelmúltban hazánkban járt Hartmut Grossmann német valláshirdető, aki egész életét a bahai’i hitnek szentelte. Vallja: „Minden ember egyenlő, és igenis lesz világbéke. Az emberiség a kert, a benne lévő gyümölcsök, virágok az etnikumok. Mások mégis egy kertben vannak.” A cikk emlékeztet rá: a vallásalapító Bahá’u’lláh 1817-ben született, családfáját Ábrahámig vezette vissza. Tanai miatt bebörtönözték, majd házi őrizetben tartották. A hit első prófétája Báb volt (neve kaput jelent), akit 31 évesen kivégeztek tanítása miatt. Aranykupolás síremléke a Karmel-hegyen áll, az UNESCO világörökség része. A baha’i egyház követőinek a száma világszerte hatmillió, Magyarországon 1200 a hívők száma.

Magyar Kurír