Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Hawking… 8.o.) beszámol arról, hogy a csütörtöki The Times havi tudományos melléklete, az Eureka részletet közöl Stephan Hawking elméleti fizikus és amerikai társzerzője, Leonard Mlodinow szeptember 9-én megjelenő, A nagy dizájn című új könyvéből, amelyben Hawking azt állítja: a világegyetemnek nem volt szüksége az isteni beavatkozásra. Szerinte a Nagy Bumm a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye volt. A fizikus „M-teóriája” szerint „… nem a miénk az egyetlen univerzum, hanem a semmiből számos nagy világegyetem létezett, amelyhez sem valamilyen természeti hatalomra, sem Istenre nem volt szükség. Mindegyiknek többféle lehetséges története és többféle állapota lehet, jóval a teremtés után… Maga a professzor sem tudja, minek a rövidítése az M: lehet mester, mirákulum (csoda) vagy misztérium is, de az is lehet, hogy a világegyetem leírásához különböző helyzetekben különböző elméleteket kell alkalmazni.” Egy oxfordi elméleti fizikus, Frank Close szerint az „M-elmélet egy jottányi sem tesz hozzá az Isten-vitához.” A Népszabadság kiemeli: Hawking és Mlodinow könyve „furcsa időzítéssel egy héttel XVI. Benedek pápa eleve ellentmondásosnak ígérkező nagy-britanniai látogatása előtt kerül a könyvesboltokba.”

Hazai hírek

A Népszabadságban (1.,4.o.) Czene Gábor Egyházi hadjárat az újpogányság ellen címmel megállapítja: a katolikus egyház régóta és mind nagyobb intenzitással lép fel az újpogány tanok terjedése ellen. A cikkíró emlékeztet rá: Pápai Lajos győri megyéspüspök már 2003 őszén közölte: mindenkinek joga van a pogány tanokat követni, de ki kell jelenteni, hogy „nyílt, keresztényellenes támadássorozattal állunk szemben.” Negatív példaként említette Szörényi Levente énekes-zeneszerzőt, aki a vele hasonlóan gondolkodókkal együtt állítja: a Pilis az „ősök szellemeinek kiemelt gyülekezőhelye”, Dobogókőnél pedig a Föld szívcsakrája található. A szívcsakrás hívek kapcsolatot vélnek felfedezni az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálos lelkiség és a magyar ősvallás között. Az Új Ember e heti számában azonban Bátor Botond pálos tartományfőnök bírálja az újpogány kultuszt, s hangsúlyozza: a pálosok életében a legelső helyen mindig is Jézus Krisztus állt. A pálosok tartományfőnöke büszke a kereszténység felvétele előtti magyar legendárium alakjaira, de figyelmeztet: „… baj lenne, ha lemondanánk egy ezeréves küzdelem gyümölcseiről, sőt, károsnak és semmisnek tartva őket visszatérnénk egy olyan világba, amelyről csak homályos fogalmaink vannak, s amely épp ezért túlságosan ki van szolgáltatva az egyénieskedő, hangzatos és a valóságtól gyakorta elrugaszkodó következtetéseknek.” Bátor Botond szerint a kommunizmus korszakát idézi a vád, hogy az egyházához hű, gyakorló katolikus nem lehet eléggé magyar érzelmű honpolgár. Ennek épp az ellenkezője igaz. Amikor azonban „sok ember tudatában a nemzet és a nemzeti múlthoz kapcsolódó jelképeink isteni jelleget öltenek, bizony nem vagyunk messze attól, hogy egyértelműen megtagadjuk a világ Megváltóját, Jézus Krisztust. Ha nemzeti kincseinken keresztül akarjuk megközelíteni a természetfeletti világot, akkor akaratlanul is hamis istenképet fogunk kapni. Lehet, hogy ily módon felfokozottabb állapotban közelíthetünk a Szent Koronához vagy a turulmadár mítoszához, de soha nem fogjuk abban az igazi nagyságban és méltóságban szemlélni, mint amikor Isten öléből tekintünk rá.” Czene azt is megemlíti, hogy Székely János segédpüspök a közelmúltban a mátraverebélyi kegyhely Szentkút című lapjában a Jézus magyar gyökereiről szóló rögeszmével szállt szembe, a közelmúltban pedig a történelmi keresztény egyházak nem voltak hajlandók elismerni azt a verőcei templomot, amelynek középpontjában pogány jelkép látható. A lap munkatársa idézi Tomka Miklós vallásszociológus egyik korábbi nyilatkozatát: „A pogánykultusz gyakran szélsőjobboldali ideológiával párosul.” Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke pedig az év elején úgy fogalmazott, hogy az újpogány irányzatok elvitatják a kereszténység meghatározó szerepét Magyarország kialakulásában és fejlődésében. „Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy az újpogányságnak magyarellenes vetülete is van, ami egyfajta radikalizmusban ölt testet. Való igaz, hogy mindezt elsősorban a Jobbik jeleníti meg. A keresztény értelmiségiek ezzel a szellemiséggel mindig is szembe fognak helyezkedni” – mondta akkor a KÉSZ elnöke.

A Magyar Nemzet (Továbbépülhet… 14.o.) beszámolója szerint folytatódhat a pátyi Szent Imre-templom építése, miután a Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal hétmillió forintos kölcsönt adott erre a célra. Így már ősszel megvalósulhat a templom udvar felőli, belső ívének teljes burkolása. A Pátyi Önkormányzat képviselő-testülete egy összközműves külterületi ingatlan adományozásával segíti a továbbépítést.

A Népszabadság (Sok ezer Dávid-csillag… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Újra megnyílik… 17.o.) is közlik, hogy ötven év után újra megnyitja kapuit a zsidó hitközségek előtt a főváros legrégibb zsinagógája. A 190 éves óbudai zsidó templom épülete az MTV egyik stúdiójának adott otthont az idei tavaszig, majd az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) gondozásába került, és több, hónapos felújítása után vasárnaptól visszanyeri szakrális jellegét. A megnyitóra több mint ezer meghívottat várnak: a szertartást Jona Metzger, Izrael országos főrabbija vezeti, a közel-keleti állam kormányát Yakov Marghi vallásügyi miniszter képviseli. Részvételi szándékát jelezte a magyar kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Martonyi János külügyminiszter, s jelen lesz Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke is.

Magyar Kurír