A Magyar Fórumban (Isten lelke ma is működik 8.o.) Marik József, az Erdő Péter bíboros prímás kívánságára megalakult Városmissziós Referatúra vezetője nyilatkozik, aki elmondta: június végi megbeszélésük legfontosabb mozzanata az volt, hogy megpróbálták folyamatként megfogalmazni a Városmissziót. Kifejtette: „Idén szeptember 20-án rendezzük meg a Nyitott templomok éjszakáját. Ez egy napra esik a Nyitott múzeumok éjszakájával; így egy nagyszabású budapesti programról lesz szó. Jó lenne, ha ezt a napot megelőzné a plébániákon egy-egy missziós hét, amellyel jobban fel tudják hívni a figyelmet az eseményre, és a közösség lelkileg is fel tud készülni… A missziós folyamatban nem egyszerűen arról van szó, hogy a templomban történik egy esemény, hanem kimegyünk a közterekre; az egyházi közösség megmutatja magát különböző világi helyszíneken. A misszió ideje alatt műsoros esteket tartunk, színpadokat állítunk, melyeken zenélnek, pantomimeznek, hirdetik az evangéliumot. A misszió legfontosabb építőeleme: a helyi közösségek tagjai próbálják a környezetükben élőket megszólítani, s elhívni bizonyos eseményekre… Felfrissítünk egy olyan életmódot, mely a korábbi időkben teljesen természetes volt. Régebben együtt élt, lélegzett az egyház a társadalommal. Az utóbbi években az egyház elszigetelődött, visszahúzódott a templomok falai közé. Nem volt ’ildomos’ túlságosan aktívnak lenni. Szerencsére nálunk már nincsenek olyan külső kényszerítő erők, mint a szocializmus éveiben, s ezért fel kell frissítenünk azokat az aktivitásokat, amikkel képesek vagyunk elérni a hit iránt közömbös embereket.” Marik József szerint az egyház „megkésve reagált azokra a kihívásokra, amelyek a világi oldalról érték az embereket. A nagyváros individualizálódott és hagyományos életformáktól megfosztott lakói döntési helyzetben vannak: maguk választhatják meg az életüket meghatározó alapértékeket, és azokat a közösségeket, ahol mindezeket megélhetik. Az egyház csendes jelenléte nem elegendő ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a keresztény értékekre. Ezért olyan színtereken is meg kell jelenni az egyháznak, ami láthatóvá teszi a külső világ számára. Megvan rá az esély, hogy a megújuló, ismét misszióssá és közösségivé váló kereszténység éppen a nagyváros sajátos körülményei között találja meg új bázisát… felhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy a társadalomban jelen van az egyház különböző szervezeteivel és közösségeivel. Fel kell mutatnunk: a helyi vallásos közösségek léteznek és élnek. A Városmisszió egyik pozitívuma, hogy a helyi közösségek rádöbbentek arra: a világi hívek is alkalmasak az Evangélium hirdetésére. Sőt most az ő kezükben van az örömhír hirdetése, hiszen főleg ők találkoznak azokkal az emberekkel, akik még nem ismerik Isten igéjét. A papság nemcsak nagyon leterhelt és túlhajszolt, hanem sokszorosan nem kerül azok közelébe, akiknek beszélni kéne az Evangéliumról… A Városmisszió azt a célt is szolgálta, hogy a hívek ébredjenek rá saját hivatásukra. A híveknek nem csupán a ’bárány’ szerepe jut az egyházban, hanem nagyon komoly missziós feladatuk van. A keresztény missziós hivatás a helyi egyházközösségben tud leginkább kibontakozni, ott jöhetnek létre azok a találkozások a helyi lakossággal, amelyekben a személyes megszólítás lehetséges.”
A Magyar Hírlap (Amerikában járt… 3.o.) beszámolva arról, hogy a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokban járt a Független Kisgazdapárt új elnöke, Nagy Sándor László, kiemeli, hogy a magyar politikus egyik vendéglátójának, Marcy Kaptur képviselőnek felvetette: érdemes lenne a budapesti amerikai nagykövetség épületében szobrot állítani Mindszenty József bíboros hercegprímásnak. Az amerikai képviselő egyetértett ezzel, és támogatást ígért a kegyhely létrehozásához.
A Magyar Nemzet (Orgonaszentelés… 15.o.) közli, hogy vasárnap a Káli vigasságok kiemelt eseményeként ünnepi hangversennyel egybekötött orgonaavatást tartanak délelőtt 10 órától a Fellner Jakab által tervezett késő barokk kori, szentbékkállai templomban. Az 1868-ban, Ország Sándor pesti műhelyében készült hangszer ónsípjait az I. világháború idején hadicélokra beolvasztották, 1936-ban apróbb javítgatások után a világhírű pécsi Angster-cég teljesen rendbe hozta az orgonát, ám a II. világháború ismét jelentős károkat okozott benne. Mostanra a hangszer hangja, mechanikája megkopott. Az önkormányzat és az egyházközség a helyi lakosok bevonásával kezdte el a „megfáradt” hangszer felújítását. A költségeket a Nemzeti Kulturális Alapprogram zenei szakmai kollégiumánál elnyert pályázati pénz, valamint jelentős magánadományok fedezték. Az ékes hangszer felújítását Albert Miklós, az orgonaszekrény restaurációját Schwartz Rezső mesterek végezték. Vasárnap Kocsis Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, Molnár András operaénekes és a Nemzeti Filmharmonikusok tagjaiból alakult Grazioso Kamarazenekar tolmácsolásában Bach, Albinoni és Luzzi művei csendülnek majd fel – olvasható a polgári napilapban.
Magyar Kurír