Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (26-27.o.) Hankó Ildikó Iskola a Gyimesben címmel mutatja be a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumot. Az intézményt a missziós lelkületű Berszán Lajos hozta létre 1994-ben. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a gyimesiek szegény emberek, így csak néhány tehetősebb ember engedhette meg magának, hogy gyermekeit városokban taníttassa. A tehetséges, rossz anyagi körülmények között élő gyermekek nem juthattak magyar nyelvű iskolába. Ezen segített a gyimesfelsőloki plébános az iskola létrehozásával, s „ezzel olyan missziót teljesített Lajos atya, hogy a magyar nemzet örökös hálával tartozik neki: megmentett egy leszakadóban lévő nemzetrészt a jövő számára.” Beszán Lajos elmondta: jelenleg 368 diákja van a gimnáziumnak és 25 fős a tanári testület. A diákságot gyimesi csángók, moldvai csángók és székelyek alkotják. Az anyanyelvi oktatás, a keresztény értékrend adja azt a szilárd alapot a fiataloknak, amelyen felnőttként megvethetik a lábukat.

Ugyancsak a Magyar Demokratában (A Bethlen-örökség 28-30.o.) Bethlen Farkas, Verőce polgármestere nyilatkozik, aki elmondta: „Építeni kell ide egy templomot, mely a Kárpáthaza imatemploma nevet fogja viselni, ahol minden vasárnap csak a magyarságért és az értékekért imádkozunk majd közösen. Egy évre előre megszervezzük, hogy a Kárpát-medence mely településén szolgáló egyházi vagy világi személy fog előadást tartani itt, minden felekezettől mentesen. Nem ökumenikus közösségépítésről, sokkal inkább az őskereszténység irányába hajló tudatosításról van szó, ahol az értékek újra felelevenítéséért és egyesítéséért szólnak majd az imádságok. A tervek készen állnak, szeptemberben kezdődik az építkezés. Szeretném, ha együtt kevernénk a maltert, közösen hordanánk fel a hegyre a köveket, mindenkit nagy szeretettel várunk, aki úgy érzi, hozzá tud járulni az imatemplom felépítéséhez, akár kétkezi munkájával, akár anyagi támogatást egyaránt.”

Szintén a Magyar Demokratában (53-55.o.) Szakács Gábor Sümeg „Sixtus-kápolnája” című riportjából kiderül: a műemlékvédelmi hatóság tizennégy éve nem válaszol Nagy József plébános levelére, pedig a sümegi római katolikus templom Maulbertsch freskórészlete sürgős segítségre szorul. A cikkíró szerint „egyéni, ugyanakkor megdöbbentően élethű a Golgota-jelenet, ahol a megszokottól eltérő módon a keresztfán még élő, haláltusáját vívó Krisztust ábrázol. Ennek tökéletes ellentéte az emberi gyarlóság megtestesítőjeként a kép sarkában megjelenített, a gyötrődésre fittyet hányó két alak, aki Jézus köntösére kockát vet. Az egész műalkotás annyira tökéletes, hogy a rokokó Sixtus-kápolnájának nevezi a nemzetközi szakirodalom. Félő, hogy közel az idő, amikor már csak múlt időben lehet róla beszélni.” Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorok Egyesületének elnöke figyelmeztetett: „Ezt a munkát legkésőbb augusztusban el kell kezdeni, hogy októberben az első szakaszát, a konzerválást, a felvált, pergő vakolatok rögzítését a restaurátor elvégezhesse, egyúttal a veszélyeztetett szakaszt megfelelő módon levédhesse, hogy ne tudjon tovább pusztulni az átázott vakolat, illetve a festett réteg. A tél beállta előtt ajánlatos elvégezni a mélyrétegű és felületi konzerválásokat, hidegben ugyanis nem lehet dolgozni. A konzerváló kezeléseket követő restaurátori feladatokat így is a következő évre kell átütemezni.” Szakács Gábor hangsúlyozza: a freskó megmentésének sürgősségét a Megyei Közgyűlés is felismerte, ezért ítélt meg többmilliós támogatást a műemléktemplomok restaurálására általa kiírt és beérkezett egyházi pályázatra. Az előrelépés érdekében megmozdult Sümeg önkormányzata, önzetlen segítséget nyújtanak az olyan magánszemélyek, mint Csurgó Veronika. „Csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál látszik állni az idő, jóllehet, még elnöke is elismerte levelében, hogy a hazai barokk falképfestészet legkvalitásosabb darabjairól van szó, ebben az esetben pedig nemzeti ügyről beszélhetünk. A késlekedés okát tudakolandó a Demokrata is hiába küldte meg a kérdéseit Mezős Tamásnak.”

A Magyar Hírlap (16.o.) A Fehérvár FC új partnere a Szeretetszolgálat címmel számol be arról, hogy Garancsi István, a Fehérvár FC többségi tulajdonosa a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület vezetőjével, Kozma Imre atyával állapodott meg együttműködésről. Az orgánum rámutat: mától a Vidi nem csak új meze színösszeállításával hasonlít a világ egyik leghíresebb futballklubjára, az FC Barcelonára, de társ abban is, hogy a „hirdetés” társadalmi üzenetet közvetít. Garancsi István korábban többször is hangsúlyozta, hogy számára a futball elsősorban közösségteremtő erő, és a Fehérvár FC-t is olyan klubnak álmodja, amelynek célja az eredményesség, a hagyományok tisztelete, de része a társadalmi felelősségvállalás is. „A futball segítse a hátrányos helyzetűeket, a leszakadó társadalmi csoportokat” – üzenet megfogalmazására kitűnő partner a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a világ egyik legerősebb karitatív egyesülete.

Magyar Kurír