A Népszava (1.,6.o.) (1.,2.o.) Elnézést kért a pápa Ausztráliában – Bocsánatot kért a pápa, a Magyar Hírlap A szellemi-lelki pusztaság elutasítására hívott fel a pápa főcímekkel, a Magyar Nemzet (8.o.) Spirituális sivárságra figyelmeztet a pápa címmel tudósít a Sydney-ben rendezett Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó záró szentmiséjéről, kiemelve, hogy a Szentatya homíliájában a modern társadalmakban terjedő spirituális sivárság jelenségére és annak elutasítására figyelmeztette a híveket.
A Népszava beszámolója szerint katolikus teológusok dicsérték, hogy a pápa 3400 püspök és pap előtt kért bocsánatot a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények áldozataitól, „sok áldozat azonban még többet akart volna hallani XVI. Benedektől. A Broken Rites nevű, az áldozatokat védő társulás tagjai tüntettek azon székesegyház előtt, ahol a pápa beszédét elmondta. Egyikük, Chris Maclsacs felbőszülten mondta el az egyik helyi televízió tudósítójának: ’Hogy sajnálhatta ezeket az eseteket, ha személyesen nem is beszélhettünk vele’.” A Népszava úgy tudja, eddig 106 papot vagy szerzetest ítéltek el Ausztráliában kiskorúak elleni szexuális erőszakért. Az újság szerint az ausztrál egyház „felettébb lassan reagált ezekre az esetekre. Ám a pápa fellépésének mégiscsak volt hatása, hiszen nem sokkal a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó előtt George Pell sydney-i érsek elismerte, hogy súlyos hibákat követtek el ezen esetek feltárásakor. Szakértők szerint komoly lépés volt ez a közismerten igen konzervatív főpap részéről. Pell bíboros július 11-én utasítást adott független vizsgálóbizottság felállítására, hogy feltárja önnön hozzáállását az egyházat alapjában megrázó botrányhoz. Azért is eshetett nehezére a bűnök beismerése, mert állítólag Rómában kívánja folytatni pályáját. Anthony Fisher püspök ugyanakkor arra szólította fel az áldozatokat és hozzátartozóikat, hogy ne csak a régi sérelmeikkel foglalkozzanak.”
A Vasárnapi Hírek (1.o.) XVI. Benedek pápa bocsánatot kért a pedofil papok miatt című beszámolója a címben jelzett téma mellett megemlíti, hogy a Houston Chronicle amerikai napilap vezércikkében méltatta a katolikus egyházfőt, amiért nem csupán szóban állt a környezetvédelem ügye mellé, hanem máris komoly lépéseket tett: a Vatikán és a Szent Péter-bazilika tetőire nap-kollektorokat szereltet, hogy az épület energiafelhasználásának 100 százalékát megújuló energiaforrásból tudják biztosítani. Ezen felül egy megegyezés értelmében a pápa Magyarországon, a Bükki Nemzeti Parkban fog hétezer hektáron erdőt telepíttetni, így a Vatikán az első állam a Földön, melynek eltörölték széndioxid-kvótáját, azaz nincs károsanyag-kibocsátása. Köszönettel tartozik a világ a „zöld pápának”, aki nagy hatást gyakorolhat a közvéleményre, hiszen minden hatodik ember a Földön katolikus vallású – olvasható a Vasárnapi Hírekben.
A Magyar Hírlapban (6.o.) Brém-Nagy Ferenc Felelőséggel a teremtett világért címmel megállapítja: „A haszonelvűség és a nagylelkűség az a két szélső érték, amelyek között az emberi történelem – változó görbét leírva – végighullámzik… egy-egy kor képét, az akkor élők létét, a világ élhető voltát alapvetően meghatározza, hogy e két minőség éppen milyen arányban vegyült. Ha ebből a szempontból tekintünk napjainkra, azt láthatjuk, mintha az emberiség nem lenne képes kiaknázni a technikai fejlődés megteremtette lehetőségeket, sokkal inkább az tapasztalható, hogy a természetesnek is mondható haszonelvűség dominanciája lassan az egyensúly visszafordíthatatlan megbomlásával fenyeget, hogy miközben az erőforrások és a lehetőségek kihasználását tekintve a világ – önpusztító vonásokat sem nélkülöző mértékben – előrehalad, nemhogy csökkenne, hanem inkább egyre nő a kiszolgáltatottak, a puszta létezésért küzdők száma. Mit tehet ebben a helyzetben a katolikus egyház feje? Szót emel vallott hite, a természetben létező jog, a mindenkiben ott lakozó igazság nevében az elesettekért, néven nevezi a problémákat, felhívja a döntési helyzetben lévők figyelmét a veszélyes folyamatokra, és azok módosítására sarkall.” A cikkíró rámutat: XVI. Benedek állásfoglalásait, „miután nyilvánvalóan érdekeket sértenek, s ellene szegülnek az anyagi és szellemi hegemóniára irányuló hatalmi törekvéseknek, szokás úgy interpretálni, mint a Vatikán politikai befolyásszerző igyekezetét. E téren Magyarország mintha az éltanuló szerepére törne, elég talán Kósáné Kovács Magda José Manuel Barroso elnökhöz intézett levelére utalni, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Kar római ad limina látogatásán elhangzottak után fogalmazott meg. Erről persze szó sincs. Ahogyan a Sydney-be érkezése utáni sajtótájékoztatón a pápa elmondta, az egyház nem akar direkt módon beleavatkozni a technika és a politika kérdéseibe, de felelősséggel tartozik a teremtett világért. Brém-Nagy Ferenc idézi a Szentatyát: „Nekünk fel kell ébresztenünk a lelkiismeretet, láttatnunk kell a nagyobb összefüggéseket, de a konkrét problémákra a politikusoknak és a szakembereknek kell megtalálniuk a választ.”
Ugyancsak a Magyar Hírlap (6.o.) Megáldott olajfa címmel idéz a Jediót Ahronót című izraeli napilap vasárnapi számából, amelyben olvasható: egy szentföldi olajligetben csak az a fa hozott gyümölcsöt, amelyet II. János Pál pápa 2000. évi zarándoklata során megáldott. A lengyel pápa Galileában, a Genezáret-tó feletti hegyen elültetett olajfacsemetét áldott meg. A fát az Izraeli Földek Emlékezetének Alapítványa ajándékozta Karol Wojtylának, és 11 másikkal együtt elültették, de csak az általa megáldott gyümölcsözik.
Magyar Kurír
