A Szentatya ausztráliai apostoli látogatásáról
A Népszabadság (9.o.) Ifjúsági világtalálkozón XVI. Benedek pápa, a Népszava (2.o.) XVI. Benedek elítélte az abortuszt címekkel, a Magyar Hírlap (6.o.) Figyelmeztetés a világnak főcímmel és A pápa bírálta a televíziót és az internetet uraló erőszakot felcímmel, a Magyar Nemzet (8.o.) Hamis bálványoktól óv a pápa főcímmel és XVI. Benedek a fogyasztói társadalom veszélyeiről beszélt Ausztráliában felcímmel számolnak be XVI. Benedek pápa ausztráliai látogatásáról, kiemelve, hogy a Szentatya Sydney-ben, a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón az elanyagiasodott társadalmat, a populáris kultúrát és a természet szennyezését bírálta.
A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy „a jelentős távolság sem tartotta vissza a fiatalokat, félmillióan várták a Sydney-öbölben XVI. Benedeket… nem remélt ekkora tömeget a Vatikán sem, amely az idei találkozóra készülve 150 ezres részvétellel számolt a távoli helyszín miatt. Az egykor II. János Pált, most XVI. Benedeket is ugyanakkora lelkesedéssel kísérő papaboysok nemzetközi hátizsákos csapata azonban Ausztráliáig is követte a pápát, persze többségük a környező országokból érkezett. A távoli Óceánia már egyáltalán nem messzi peremkerület a katolikus egyház számára: a karácsonyi és húsvéti pápai üzenetből soha nem marad el a maori nyelvű. Az Ázsiával szomszédos szigetek megannyi stratégiai állást jelentenek a pápa vezette katolikus egyházzal szemben álló Kína körül.” Kiemeli a lap azt is, hogy „az általa mindig szigorúan betartott protokollt félretéve Ratzinger a hivatalos ausztráliai programot megelőző háromnapos magánlátogatása során is újfajta imázzsal mutatkozott be, rendőrsapkában és koalamackók között hagyta magát lefényképezni. A fiatalos stílus megtette hatását: ’Benedek, Benedek!’ – skandálták a fiatalok az őket angol nyelvű SMS-sel köszöntő pápának.”
A Népszava megfigyelőkre hivatkozva írja: a pápát igencsak meghatotta az a fogadtatás, amelyben részesült a fiatalok részéről.
A Népszava, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet is idézi Kevin Rudd ausztrál kormányfőt, aki szerint a katolikus egyháznak választ kell adnia minden, papok által elkövetett szexuális erőszakcselekményre. A miniszterelnök erről azután beszélt a Sky News rádiónak, hogy Sydney-ben találkozott XV. Benedekkel. A Vatikán szóvivője, Federico Lombardi atya közölte: hivatalos formában a pápa nem fog bocsánatot kérni a pedofil papok áldozataitól, hangsúlyozni fogja viszont: az egyháznak úgy kell kiválasztania és képeznie a papokat, hogy ilyen tragédiák ne fordulhassanak elő a jövőben. Erről a Szentatya várhatóan szombaton beszél majd, az ausztrál püspökökkel közösen celebrálandó szentmisén.
A Magyar Hírlap beszámol arról is, hogy az ausztrál televízió megszólaltatta Anthony Fostert, akinek két kislányát is súlyos agresszió érte egy melbourne-i pap részéről. Az apa, aki az esetek óta családjával Európában telepedett le, csakis azért tért haza, hogy találkozzon XVI. Benedekkel és George Pell bíborossal, az ausztrál püspöki konferencia elnökével, akit egyes pedofil ügyek eltussolásának kísérletével vádolnak.
Egyéb témák
A Hetek (13.o.) XVI. Benedek kiáll az anglikán egyház egysége mellett című beszámolója kiemeli: „A ’szakadás’ elkerülése érdekében ’érett és hűséges’ utat kell választaniuk az anglikán egyház vezetőinek” – figyelmeztette XVI. Benedek pápa a Vatikán szemében szakadár felekezetnek számító közösség elöljáróit.” A lap szerint az anglikán egyház mostani konferenciáján a canterbury érseknek „szinte a lehetetlent kell megoldania, ha egyben akarja tartani egyházát. Az egyház konzervatív és liberális szárnyai között ugyanis lassan áthidalhatatlanná válik az ellentét többek között a női szolgálatok, illetve a homoszexualitás kérdésében. Ez utóbbi téma azt követően vált vita tárgyává, hogy a homoszexualitását nyíltan vállaló Gene Robinsont 2003-ban püspökké szentelték annak ellenére, hogy húsz éve él együtt férfi élettársával, miután elvált feleségétől. Mark Andrew-val előbb polgári szertartás, majd ’hálaadó istentisztelet’ keretében a múlt hónapban kelt egybe. Az egyházszakadással fenyegető helyzetben XVI. Benedek soha nem látott támogatásáról biztosította a vele régóta közvetlen kapcsolatban álló Rowan Williams canterbury érseket.”
Ugyancsak a Hetekben (12-13.o.) Grüll Tibor Gábriel Jelenései címmel fölteszi a kérdést: „Hittek-e a zsidók a meghaló és feltámadó Messiásban a Názáreti Jézus eljövetele előtt? Sokak szerint a kereszténység keletkezését is új fénybe állítja az a Jordániában jó egy évtizede előkerült héber felirat, amely egyebek mellett a Messiás kilétével is foglalkozik. Az egyelőre svájci magántulajdonban lévő kőről a legnevesebb izraeli szakemberek állítják: nem hamisítvány, s valamikor Nagy Heródes korában keletkezett… A szöveg legnagyobb része egy apokrif apokalipszis. Ez a műfaj a Makabeus-felkelés után (Kr.e. 168-165) vált igen népszerűvé Izraelben… A most előkerült kövön – a Dánielnél is szereplő – Gábriel angyal nyilatkoztatja ki az idők végére vonatkozó látásait. A szöveg az ószövetségi apokaliptika kanonikus szövegeiből (elsősorban Dániel, Zakariás és Aggeus próféta írásaiból) merít.” Grüll Tibor kifejti: az igazi vitát nem a Gábriel Jelenéseiben szereplő messiási alak azonosítása váltotta ki – Israel Knohl, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint az nem Jézus, hanem egy Simon nevű álmessiás –, hanem a feltámadásra utaló „harmadnapra élni fogsz” kijelentés. A meghaló és feltámadó Messiás ugyanis alapvetően idegen volt a dicsőséges, győztes Messiásról vallott zsidó elképzeléstől – állítják sokan, köztük Vermes Géza, aki A zsidó Jézus című könyvében azt írja: „A tanítványok éppúgy nem számítottak Jézus feltámadására, mint ahogy kortársaik sem számítottak a messiáséra.” A cikk írója hozzáteszi: „Vermest, úgy tűnik, hidegen hagyták az ennek ellentmondó szöveghelyek, például, hogy a keresztre feszítést követő napon ’Egybegyűltek a főpapok és a farizeuosk Pilátushoz, ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondta: ’Harmadnapon föltámadok.’ Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt, és azt mondják a népnek: ’feltámadott a halálból’, és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél’ (Mt 27,62-64) Grüll Tibor arra is emlékeztet, hogy Jézus és követői csaknem minden esetben úgy beszéltek a harmadnapi feltámadásról, mint amelyek „megírattak,” vagy „amiről a próféták beszéltek.” Ha voltak is viták a feltámadással kapcsolatban Jézus korában, a prófétai szövegek tartalmazták az erre vonatkozó ígéreteket. „Ez meg fogja rázni a kereszténységről vallott alapvető felfogásunkat. A harmadnapra történő feltámadás egy olyan vallási motívum, amely már Jézus előtt kialakult, és ez szembenáll csaknem valamennyi eddigi tudományos elképzeléssel. Az Újszövetség történéseit Jézus és követői egy korábbi messiás-történet alapján adoptálták” – mondta Knohl professzor. Mose Idel, a Héber Egyetem másik professzora figyelemre méltónak tartja Knohl elméletét, s állítja: „Jézus küldetése az volt, hogy a rómaiak halálra adják, hogy szenvedjen, és hogy vére az eljövendő megváltás jeléül szolgáljon. Ez József fiának utolsó jele. Ez magának Jézusnak tudatos látása. A vérontás nem a nép bűneiért, hanem Izrael megváltásáért történt.”
Magyar Kurír
