A Magyar Nemzetben (5.o.) Joó István Tartozik, de nem fizet a kormány címmel emlékeztet rá: „Egy év alatt háromszor is bebizonyosodott, hogy a Gyurcsány-kormány hajlamos mélyen az intézményfenntartó egyházak zsebében felejteni a kezét, felrúgván a vatikáni megállapodáson alapuló egyházi közszolgálat-finanszírozás elveit. Bár a kormány palástolni próbálja, hogy hátrányosan megkülönbözteti az egyházak által átvállalt közfeladat-ellátást, a tények magukért beszélnek.” A cikkíró három konkrét esetet említ: tavaly másodszor is jogerősen pert nyert a Magyarországi Református Egyház az oktatási tárca ellen, miután nem hagyták annyiban, hogy a Magyar Bálint-féle oktatási tárca 2004-ben kizárta a gyógypedagógiai oktatás különféle területeit a közoktatási kiegészítő támogatás rendszeréből. A második és harmadik eset idén nyáron történt. Június elején az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése megállapította, hogy 2005-re és 2006-ra vonatkozóan törvénytelenül számította ki az egyházi kiegészítő támogatást az oktatási tárca, ami miatt a költségvetés 2,7 milliárd forinttal adósa az iskolafenntartó egyházaknak. Az Alkotmánybíróság pedig Semjén Zsolt, Salamon László (KDNP) és Balsai István (Fidesz) beadványára eltörölte a közoktatási törvény azon részét, amely ellentmondott az egyházi és az állami oktatási intézmények közötti egyenlő finanszírozás elvének. Joó István úgy látja: az egyházak már túljutottak azon a 2006-os csalóka érzeten, hogy Hiller István oktatási miniszterben Magyar Bálintnál „üdítőbb tárgyalópartnerre leltek.”
A Magyar Nemzet (Irodalmi estek… 14.o.) közli, hogy a ferences rend műemlékké nyilvánított nagyatádi kolostorában irodalmi összeállításokkal szeretnék emlékezetessé tenni a Biblia évét. A csütörtökönkénti biblia-magyarázatokat Dsida Jenő, Petőfi Sándor, József Attila, Reményik Sándor, Török Sophie, Wass Albert és Szepes Mária versei kísérik.
A Heti Válasz (Magándetektív… 14.o.) ismerteti Szabó Tamásnak, a Mária Rádió elnökének a hallgatókhoz írt levelét: „Ha a Te ismerőseid megismerik és hallgatják a Mária Rádiót, az már egy komoly lépés Isten felé, s egy komoly apostoli tett tőled, segítség Máriának, hogy Jézushoz vezessen lelkeket.” A lap megemlíti azt is, hogy Szabó Tamás volt az Antall-kormány privatizációs minisztere, jelenleg pedig egyik tulajdonosa a HospInvest-csoportnak, cége, az Ispotály Kft. révén.
A Népszabadság (13.o.) „Öko-barátok” a kolostorból címmel számol be arról, hogy a győri Révai Miklós Gimnázium diákjai partneriskolájuk, a münsterschwarzachi Egbert Gimnázium csoportjával az ottani apátságban tanulmányozták az energia környezetbarát előállításának módozatait. Fidél atya, az apátság korábbi elöljárója emlékeztetett rá: „Gyermekkoromban még nem kellett arra gondolnunk, hogy védjük a természetet, mert magától értetődő volt, hogy együtt élünk vele.” Fidél atya a 2001-es jubileum alkalmából – a kolostor 1901-es újjáépítésére emlékezve – a bencés szellemiséghez híven tervezte el ennek megünneplését. Emlékműállítás helyett nagyobb szabású, a jövőre is kiható ötletet vetett fel: az azóta már megvalósult ökoprojektet. Ennek legfontosabb eleme az apátság szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, majd megszüntetése. A szomszédságban működő iskola diákjait környezettudatos életmódra nevelik: számukra már természetes a szelektív hulladékgyűjtés és az ivóvízzel való takarékoskodás is. A szerzetesek, a tanárok és a falu (Schwarzach am Main) vezetői egyaránt bekapcsolódtak a korszerű projektbe. A számtalan segítő és támogató mellett akadtak kritikusok is, akik észrevételeikkel rámutattak az esetlegesen felmerülő problémákra, segítve azok megoldását. Mára elérték céljukat: előállítják az egész apátság számára elegendő villamos energiát, a felesleget pedig visszajuttatják az ország hálózatába, így törlesztik három és félmillió eurós adósságukat. Az összeállításból kiderül az is: az apátság gazdasági épületeire már 2001-ben felszerelték az első napkollektorokat. Emellett az apátság saját mészárszéket, tejüzemet, pékséget működtet, de a bencés szerzetesek nyomdát is alapítottak.
Magyar Kurír