Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (15.o.) Kolozs Nagy János Születtetek újjá című cikkében Péter apostol Első levelének 22-25-ös passzusát elemzi: „Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által. Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, de az Úr beszéde megmarad örökké.” A cikkíró rámutat, hogy Péter apostol idézi Ézsaiás próféta könyvének néhány versét (40,6-8), amelyben a próféta az emberi test romlandóságát szembeállítja Isten igéjének maradandóságával. „Üzenete a megváltozott szövegkörnyezetben most arra biztat minket, hogy a romolhatatlan igemag által megkezdett változást engedjük a szívünkben kiteljesedni és győzelemre jutni. Minél gazdagabban lakik bennünk a Krisztus beszéde, annál jobban vágyódunk az örök értékek és az elmúlhatatlan dicsőség után, amelyet Isten készített az Õt szeretőknek” – írja Kolozs Nagy János, hangsúlyozva: „az ige és a Szentlélek együttes munkája teszi lehetővé az új életben való növekedést, a gyümölcstermést és a megszentelődést. Nagyon veszélyes helyzetben vannak azok a hívők, akik ugyan a Lélektől újjászülettek, de a Bibliát nem vagy alig ismerik. Ha nem pótolják rövid idő alatt hiányosságukat, könnyen rajongóvá, fellegekben járó misztikussá válhatnak, vagy pedig – mivel tápláló gyökereik nincsenek – hamar visszatérnek a világba, korábbi szenvedélyeikhez, bűnös életmódjukhoz, ahonnan jöttek. A lelki életben a jó kezdés és a szilárd meggyökerezés mellett nagyon lényeges a helyes folytatás. Vigyázzunk, hogy az évek múltával ne váljunk mogorva, magányos remetékké, akikhez szólni sem lehet. Nem engedhetjük, hiszen Krisztus testének tagjai vagyunk, akik a Fej iránti engedelmesség és a testvérek iránti szeretet által építik a gyülekezetet. Ha ez nem vagy csak töredékesen valósul meg, akkor az ige tanácsa szerint tisztítsuk meg lelkünket – engedelmeskedve az igazságnak, amely feltárja szeretetlenségünk okait –, hogy képesek legyünk szeretni atyánkfiait: képmutatás nélkül, tiszta szívből és kitartóan!” A cikkíró végül idézi János evangéliumából Jézus szeretetparancsát: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást!” (13, 34-35)

A Magyar Nemzet (40.o.) Püspök a kapuban címmel készített riportot Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök futballszeretetéről, kiemelve, hogy gyerekkori szerelem volt számára a labda. „Családja életében meghatározó játéknak számított a futball. Szülei Fradi-drukkerek voltak, még az Üllői úti fatribünre jártak, s aki ilyen közegben nőtt fel, azt egész életére magához láncolja a labda. Hát még, ha tehetsége is van a játékhoz, ezért aztán a Pénzügyőr serdülő-, majd ifjúsági csapatának a játékosa lesz – a szemináriumi évekig, amelyek a papi hivatásra készítik fel.” A cikkből kiderül, hogy Kiss-Rigó László kapus volt és ma is az, tagja a katolikus futballválogatottnak, amelynek minden szerda délután edzése van. „Meggyőződésem, hogy minden papnak és kereszténynek, a körülményeknek megfelelően, kötelessége sportolni, ezáltal az egészségére vigyázni… Részben ezt egészíti ki, hogy szerdánként összejövünk. Másrészt a játék öröm is, a társaság közösségi élmény. És olykor ünneppé emelkedik”– mondta a főpásztor. A riport arra is kitér, hogy a szeged-csanádi egyházmegye szervezésében Grosics Gyuláról, az Aranycsapat kapusáról elnevezett futballakadémiát építenek Gyulán. Az alapkőletétel már tavaly megvolt, a közelmúltban pedig megállapodást írtak alá a gyulai önkormányzattal, amelynek értelmében tulajdonjogot szereztek a szóban forgó területre. Kiss-Rigó László elmondta: „Két éve merült fel az ötlet, amióta Szegeden szolgálok. A példa a felcsúti akadémia. Meggyőződésem, hogy érdemes és lehetséges jó lelkülettel az egyháznak is tehetséges gyerekekkel foglalkoznia, hiszen az egyház is nevel és oktat.” Terveik szerint három nagy- és három kispálya, illetve egy fedett pálya épül majd Gyulán, valamint egy kollégium és az ehhez szükséges kiszolgálóhelyiségek, köztük egy kápolna. Iskolára nincs szükség, mert két nagy egyházi iskola már van Gyulán a tervezett akadémia mellett. Tizennégy éves kortól négy-öt éven keresztül ingyenes és bentlakásos lesz a kollégium, és egy-egy évfolyamon 18 gyerek tanul majd. Természetesen az alsóbb korosztályokra is figyelnek. A kiválasztáskor nemcsak a magyar gyerekekre gondolnak, hanem a határon túlról is szívesen látnak diákokat. Az építkezés ezen a nyáron megkezdődik, és a jövő év szeptemberében indul a képzés.

A Népszava (3.o.), Jobboldali… a Magyar Hírlap (1., 3.o.) Becsapták… Nemzeti ügy… és a Magyar Nemzet (3. o.) Közös kiállás… is beszámolnak arról, hogy két európai parlamenti képviselő – Járóka Lívia és Tőkés László – kerekasztal-beszélgetést szervezett a cigányság helyzetéről. A résztvevők hangoztatták: nem halogatható tovább a romák helyzetének rendezése, nemzeti ügyről van szó. „Robbanással fenyegetnek a cigánykérdésben szított feszültségek, ezért sürgősen a tettek mezejére kell lépni” – hívta fel a figyelmet Tőkés püspök, s egyúttal sajnálatosnak és hazugnak nevezte, amikor – általában liberális oldalról – rasszizmussal vádolják az egyházakat. Ezek üres klisék, hiszen a Kárpát-medencei felekezetek igen sokat tesznek a szegényekért és a kisebbségi létben élőkért. Széles Gábor nagyvállalkozó kijelentette: a problémát nem lehet a szőnyeg alá söpörni, hiszen hazánk gazdasági felemelkedése nem képzelhető el a csaknem egymilliós cigányság felzárkóztatása nélkül. A legfontosabb kérdés a munkahelyteremtés. „Orbán Viktor Fidesz-elnök felkérésére olyan programtervet készítettem szakértők bevonásával, amelyben konkrét megoldások vannak a cigányság foglalkoztatásának azonnali megoldására” – mondta Széles, hozzátéve: a roma társadalom megsegítésére célzott támogatást kell biztosítania a mindenkori kormánynak, de az összeg felhasználását folyamatosan ellenőriznie kell. Széles Gábor hangsúlyozta: az egyházak missziós tevékenységére is nagy szükség van. A rendezvényen megjelent Hofher József jezsuita szerzetes is, aki hosszú idő óta végez cigánypasztorációt.

Magyar Kurír