Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Vasárnapi Hírek (12.o.) Quiroz szerint a pápaság a célja az Opus Deinek címmel számol be arról, hogy a közelmúltban jelent meg Fernando Quiroz kolumbiai író Igazak bűnösökért című könyve, amely az Opus Dei-ről szól. A 44 éves író művében a személyes élményeit írta meg, mivel ő maga is tagja volt a szervezetnek. Állítja: „A Vatikánban félelmetes hatalma van az Opus Deinek. Úgy tudom, hogy annak idején a szervezet segített megoldani a Vatikánhoz közel álló Ambrosiano Bank nemzetközi politikai botrányt is kiváltó csődjét. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az Opus Dei célja eljutni a pápaságig. Egyelőre nem valószínű, hogy egy Opus Dei-tagból pápa legyen, de ez a célja a szervezetnek, vatikáni befolyását pedig annak megakadályozására próbálja felhasználni, hogy a katolikus egyház egy kicsit haladjon a korral.”

Hazai és határon túli, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) Püspökké szentelték… beszámol arról, hogy Erdő Péter bíboros prímás nagybecskereki püspökké szentelte Német Lászlót, a Magyar Katolikus Püspöki Konferancia (MKPK) korábbi titkárát szombaton a vajdasági Nagybecskerek székesegyházában. (Lásd: július 5-ei számunkban az Áldjátok, az Úrnak minden művei az Urat… című tudósításunkat, valamint az Európa valóban missziós kontinens… című interjúnkat az új főpásztorral – a szerk.) A Magyar Nemzet idézi Német Lászlót, aki újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kárpótlási törvény alapján a nagybecskereki katolikus egyháznak kárpótlás jár az 1946 után a katolikus egyháztól elvett intézmények és vagyontárgyak után.

A Népszabadság (22.o.) Ecsettel Firenzétől Rákoshegyig címmel mutatja be Szinte Gábor festőművészt és díszlettervezőt, aki Firenzében tanult freskófestést. Felidézte, hogy három évvel ezelőtt, Franciaország közepén, II. Szilveszter pápa szülőhelyén, a kis Saint-Simon falucska templomában avatták fel a pápáról készült freskósorozatát. Szilvesztert, aki Gerbert néven pásztorfiúnak született ezen a csupa bazalt tájon, itt keresztelték meg. A templom azóta részben újjáépült, de még ott a medence, amely fölé egykor tartották. Ide kerültek Szinte Gábor majdnem három méter magas táblaképei, melyek elmesélik az egyházfő csodálatos életét. A magyar vonatkozású események a szentélyhez közeli falakon jelennek meg: a pápa álma, melyben Gábriel arkangyal kéri Szilvesztert, adományozzon koronát a másnap Rómába érkező magyar követségnek. A következő képen már Istvánt koronázzák. A végső nagy kompozíció pedig az apszist beborító Krisztus-kép, a magyar koronáról vett Krisztus-alakkal és arkangyalokkal. A lap megjegyzi: „Nagy szó ez, mert Franciaországban nem nagyon engednek állami fenntartású intézményben külföldi művészt munkához. Olyanra meg nincs is példa, hogy egy másik népnek nemzeti emlékhelye volna. A képeket imádják a helybeliek, és turistacsoportoknak is állandó célpontja lett a templom… csodák is történtek már. Valódi csodák, melyekben Szinte Gábor sosem hitt. Az egyik falra festett figurában például a falu idős lakói felismerik évtizedekkel ezelőtt elhunyt papjukat, aki állítólag megjövendölte nekik a festmények születését. A művész sosem látta, nem is tudott róla. De történt más is. A vásznakat Franciaországba szállító Szent István Lovagrend egyik tagja, egy hölgy az utazás végére, Saint-Simonba érve visszanyerte színlátását, amit harminc éve egy sérülés miatt veszített el.”

A Népszava (16.o.) Templomot rejtett a gabona címmel számol be arról, hogy a közelmúltban a Pécsi Légirégészeti Téka munkatársa, Szabó Máté szakmai referens egy komplett román stílusú középkori templomot talált Tolna megye Dalmand nevű községe mellett.

A Magyar Hírlap (5.o) Nem veszteséges a reformátusok tanintézménye címmel idézi Csoma Áront, a református zsinat szóvivőjét, aki szerint nehéz helyzetben vannak a felsőoktatási intézmények, különösen az egyházi fenntartásban működők. Ennek ellenére úgy látja, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem jól teljesít. Csoma ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy a június 30-ai Népszabadság – ahogy arról szemlénkben beszámoltunk – közölte, hogy a fenntartó az evangélikus lelkész Hafenscher Károly személyében biztost nevezett ki az intézmény működésének rendbetételére. A református zsinat szóvivője az MH-nak elmondta: mindkét felekezet a reformáció egyháza, folyamatos közöttük a párbeszéd, ezért semmi különös nincs abban, hogy nem református szakértőt bíztak meg a feladattal. Kulin Ferenc, a Károli dékánja megerősítette: az országban egyedüliként nem veszteséges az egyetem, és a híresztelésekkel ellentétben fel sem merült a hűtlen kezelés gyanúja. Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke és Nagy Sándor világi elnök közleményben nyilatkoztak az ügyről. Leszögezték: a kezdeti nehézségek és az érthető izgalom után az intézmény érdekének közös szolgálata alapján dolgozik együtt a fenntartó egyház és az egyetem. Szeptember 15-éig előreláthatóan minden szükséges beszámoló és jelentés elkészül a gazdálkodásról.

Magyar Kurír