Napi sajtószemle

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (5.o.) Hit és gyűlölet egymással meg nem fér címmel számol be a két nemzet megbékélése jegyében Szent Péter és Szent Pál napján Mátraverebély-Szentkúton megtartott magyar-szlovák imanapról. A lapnak (Kis lépések… 5.o.) Erdő Péter bíboros prímás nyilatkozik is. Várkonyi Balázs interjúkészítő kérdésére – „Az egyetértést szolgáló imanapon nem az a központi kérdés – bár el sem hallgatható –, ami elválaszt. A hétköznapokban viszont feszültségforrás?” – a magyar katolikus egyházfő azt válaszolta: „Az, de keresztényként szembe tudunk nézni a valósággal. Minden nehézség ellenére azért vannak szép fejezetei is ennek a történetnek. Az utóbbi időben a lelkészek sok helyen, jó pásztor módjára, úgy szólítják meg az egybegyűlteket, ami a szívükhöz a legközelebb áll: a saját nyelvükön. Magyarországi püspökök gyakran járnak át Szlovákiába, akárcsak az ottani püspökök ide, ünnepi szertartásokon vesznek részt, igét hirdetnek. A mai életünknek a kihívásai közösek, egymás nélkül nem is képzelhetjük el, hogy teljesítjük a küldetésünket. Ebben erősít minket egy ilyen találkozó. Apró lépések ezek, de olyan úton haladunk, amelynek van célja.” A bíboros prímás elmondta azt is, hogy a kassai egyházmegyében „Pásztor Zoltán helynök, vagy a mai szertartáson résztvevő Gábor Bertalan esperes példát mutatnak, hogyan lehetnek megbecsült vallási és kulturális szervezői a magyar közösségnek, és a párbeszéd segítői. Újabban a besztercebányai egyházmegyében is van magyar püspöki helynök, a pozsonyi érsek is kijelölt egy nem akármilyen történészt, aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, és a szíve is a helyén van. Ezek minden más hír és ellentmondó történés dacára olyan folyamatot jeleznek, hogy a régi sebek lassan-lassan behegednek végre, és együtt tudunk a lényegi kérdésekkel foglalkozni, a közös problémáinkat orvosolni.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Eltűnőben van… 4.o.) Blanckenstein György esperes, szentendrei plébános nyilatkozik arról, vajon mi lehet az oka a családok felbomlásának, a házasságkötések csökkenő számának? A lelkipásztor emlékeztetett rá: „Az egész világon csökkent az erkölcsi tanításhoz való ragaszkodás. Azt is mondhatjuk, a globális hitvesztés folyamatát éljük meg. Hazánkban ráadásul óriási pusztítást végzett ezen a téren is a negyvenéves kommunista diktatúra, amely tudatosan tiltotta a vallásos életet. Ennek egyik szomorú következménye, hogy eltűnőben van a szeretet és a hűség. A média erre csak ráerősít az utóbbi időszakban. Pszichológus ismerősöm készített egy televíziós elemzést, amelynek az eredménye igencsak lesújtónak bizonyult: hatszáz filmben egyetlen olyan szexuális viszonyt sem láthatott a néző, amely házasok között jött volna létre. Ezekután nem csoda, ha a fiatalok úgy reagálnak, ahogy a statisztikák is mutatják. Ugyanakkor a fiatalok nem tanulnak meg döntést hozni, áldozatot vállalni. Ezért kényelmesebbnek tűnik nekik a függetlenség, mint a házasság.” Azzal kapcsolatban, hogy sokan azt mondják, szeretik ugyan a másikat, de nincs szükségük egy ezt szentesítő papírra, az esperes plébános azt mondta: „Azért korántsem mindegy, hogy az ember vállalja-e a környezete és Isten előtt, hogy meghozott egy döntést. Ha egy ember nyilvánosan ígéretet tesz, az nem ugyanaz, mintha csak négyszemközt tenné. Máshogy viszonyul a kapcsolathoz, aki az oltár elé áll, és ott a pap, a rokonság, valamint az ismerősök előtt tesz esküt, hogy jóban-rosszban, betegségben-egészségben kitart a párja mellett.” Blanckenstein György személyes élményeit felidézve elmondta azt is: „A minap ünnepeltük a nyolcvanegy éves édesanyám születésnapját, és mindenki eljött a családból. Pótolhatatlan érzés volt együtt lenni. Többeknél tapasztaltam egyébként, hogy igenis működik a hűség, ha a felek komolyan gondolják. Arra azért senki sem mondhat rosszat, hogy a szülők szeretik a gyerekeiket, gondoskodnak róluk, és ezért viszonzást is kapnak. Márpedig ez a legszebb dolog az életben, megéri a fáradságot. Talán ez a gondolat megérdemelne nagyobb publicitást is.”

A Népszava (Biblia… 4.o.) közli, hogy roma családoknak tart ma programot az egyházmegyei karitász és a romai katolikus egyházközség karitász csoportja Bicskén. Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Magyar Katolikus Karitász elnöke elmondta: a katolikus egyház sosem volt közömbös az elesettek, a kisebbségben élők iránt, és vállalta a cigányság lelki gondozását is. Az eseményre személyes beszélgetéseket követően negyven olyan cigány családot hívtak meg, amelyben a szülők megkereszteltették gyerekeiket.

A Magyar Hírlap (Megvan… Kész… 2.o.) beszámolva a Lakiteleken rendezett, Európa Szabadegyetem megnyitójáról, kiemeli, hogy Széles Gábor nagyvállalkozó előadásában kijelentette: az ország tartós növekedési pályára állításának előfeltétele az egymilliós cigányság gazdasági aktivitásának megteremtése. A közösség felemeléséhez az egyházon keresztül vezet az út, állami támogatással kell missziós feladattá tenni a papok számára, hogy segítsék a cigányság életminőségének javítását és azt, hogy visszatérjenek a munkához.

Külföldi hírek

A Népszava (2.o.) Németország: keresztények előnyben címmel számol be arról, hogy Günter Nooke német emberjogi biztos tegnap bejelentette: országa kész az eddiginél több iraki keresztény menekült befogadására. Erre azért van szükség, mert Irakban az iszlám terroristák mindent elkövetnek e népcsoport elüldözésére, beleértve a gyilkosságokat is. Nooke e tekintetben élvezi Wolfgang Schauble belügyminiszter támogatását is. A lap megjegyzi: Németország számára a dolog azért kényes, mert a muszlim menekültek szerint diszkrimináció, ha Berlin előnyben részesíti a keresztényeket.

A Blikk (1.o.) Megmérgezett papok címmel számol be arról, hogy dán temetőből származó középkori csontvázak vizsgálata során kiderült: kódexírás közben higanymérgezést szenvedhettek a szent szövegeket másoló szerzetesek. A cinóbervörös tintát, amelyet élénk színe miatt kedveltek, higany-szulfidból készítették.

Magyar Kurír