Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (1.,5.o.) Diszkriminált kórházak című összeállításából kiderül: hiába kérik az egyházak, hogy az általuk fenntartott kórházak az állami és önkormányzati intézményekkel egyenlő bánásmódban részesüljenek, az Egészségügyi Minisztérium által kiadott rendelet nem ismeri el jogosultságukat az ötszázalékos béremelésre és az évi kétszeri inflációs kompenzációra. A kórházak – a reformátusok által működtetett Bethesda gyermekkórház, a katolikusok tulajdonában lévő Szent Ferenc és Budai Irgalmasrendi Kórház, illetve a Mazsihisz által fenntartott Szeretetkórház – összesen 200 millió forinttól esnek el emiatt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke a lapnak kijelentette: „Gettósítja az egyházakat a kormányzat, nem hajlandó figyelembe venni, hogy gyógyító intézményeink ugyanolyan közszolgálati tevékenységet folytatnak, mint az önkormányzati, illetve állami kórházak.” Bölcskei emlékeztetett: az Alkotmánybíróság a napokban az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését alkotmányellenesnek ítélte, és ezzel harmadszor bizonyosodott be az egyházak igaza ebben a kérdésben. Elsőként a református egyház nyerte meg a normatívákat hátrányosan megállapító szaktárcával szemben a Fővárosi Bíróságon indított pert, majd az Állami Számvevőszék igazolta, hogy nem megfelelő az egyházi iskolák állami finanszírozási háttere. Ez arra is rávilágít, hogy nem elég rendeleti úton szabályozni a kérdést, szükség van a törvényi garanciákra is – mondta a református püspök. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója hangsúlyozta: számukra jelentős az a 75-80 millió forint, amivel kevesebből gazdálkodhatnak, amennyivel kevesebb bért adhatnak dolgozóiknak. Ezzel versenyhátrányba kerülnek a többi kórházzal szemben, hiszen alacsonyabb jövedelmeket tudnak kínálni, mint az állami és az önkormányzati kórházak. A főigazgató rámutatott: a szociálliberális kormány fő jelszava a szektorsemlegesség, azt hirdetik, hogy náluk minden állami feladatot ellátó közszolgáltató azonos bánásmódra számíthat. Az egyházi egészségügyi intézmények esetében azonban ez az elv kissé korlátozottan érvényesül. Igaz ugyan, hogy az OEP-finanszírozást megkapják, ám a kiegészítő juttatásokból rendszeresen kiszorulnak, amit egyszerre tekintenek érthetetlen és kicsinyes gesztusnak a kormányzat részéről. Bálint Orsolya, az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályának vezetője közölte: a személyi jellegű többletjuttatások fedezete az állami céltartalék, ebből csak a közalkalmazotti törvény hatálya alá eső, vagyis központi, illetve önkormányzati fenntartású intézmények dolgozói részesülhetnek. Az egyházak, illetve az egyéb egészségügyi szolgáltatók ezen a körön kívül esnek, így ők csak akkor kaphatják meg az állami, illetve az önkormányzati kórházaknak járó ötszázalékos bérfejlesztést, valamint az évi kétszeri inflációkompenzációt, ha azt az intézmény vagy a fenntartó kigazdálkodja. Ennek finanszírozása nem az állam feladata.

A Heti Válaszban (56-57.o.) Halász Csilla Szeretet főállásban címmel mutatja be a Gyulafehérvári Caritast, amelynek keretében több mint ötszáz főállású alkalmazott segíti az öreg, beteg és szenvedő embereket. A cikkíró kiemeli: a rendszerváltozáskor még nyugat-európai támogatásra szoruló szervezet ma már valóságos kis birodalom Erdélyben. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója elmondta: a Romániában alakult tizenegy karitászszervezetből hat a római, öt a görög katolikus egyházhoz tartozik. A legnagyobb a gyulafehérvári, amely a történelmi Erdély területén működik. A segélyszervezet kiépítését a nyugat-európai országoktól kellett ellesni, hiszen Romániában nemcsak szociális ellátás nem volt korábban, de nem léteztek olyan foglalkozások sem, mint pszichológus vagy gyógypedagógus. Az igazgató hangsúlyozta: bár a szervezet fő tevékenysége tíz éve az otthoni beteg- és idősgondozás, a Gyulafehérvári Caritas számos más formában is segít. Fogyatékos óvodát működtet, az iskolából kikerülő sérült fiatalokat megtanítja beilleszkedni a társadalomba, beteggondozói iskolát, éjszakai menedékhelyet, öregotthont, családsegítő szolgálatot tart fenn, rászoruló iskolások táborozását szervezi. Az idén négymillió eurós összegből gazdálkodó szervezet ma már önerőből állja a működési költségeket. Mivel tevékenységét sokan ismerik, adójuk két százalékát – Romániában ennyit lehet szabadon felajánlani – egyre többen ajánlják fel. A szervezetnél szívesen dolgoznak az emberek: vannak, akik állami intézményt hagynak ott, hogy ugyanazt a munkát a Caritásnál végezhessék, kevesebb pénzért. Itt ugyanis a caritas, vagyis a szeretet szó jelentéséhez méltóan feltétel, hogy tiszta szívvel segítsenek. Márton András meggyőződése, hogy nem a passzív ellátásra kell helyezni a hangsúlyt, hanem a gondozottak önállósodására – legyenek fogyatékkal élők vagy mozgásképtelen öregek. Orvosként rendszeresen részt vesz tanfolyamokon, hogy elsajátítsa a legújabb terápiákat. Most éppen mozgáskibernetikát tanul, mert fontosnak tartja, hogy az idős beteg emberek minél hatékonyabban tanulják újra a mozgást. E módszerrel négy nap alatt tanítottak meg fekvő betegeket felülni úgy, hogy közben nem szenvedtek.

Magyar Kurír