Napi sajtószemle

Beszámolnak a lapok (Népszabadság: Keretes… Az egyházak… 2., Magyar Hírlap: Tudatos… Az iskolák…3., Magyar Nemzet: Suchman… 3., Népszava: Üdvözölték… 3. o.) Semjén Zsolt és a szintén KDNP-s Salamon László tegnapi sajtótájékoztatójáról. A KDNP elnöke az Alkotmánybíróság hétfői határozatát értékelte. Ismeretes, hogy a legfőbb bírói testület megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem önkormányzati – így az egyházi – intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Semjén Zsolt figyelmeztetett: az Alkotmánybíróság döntése után a miniszterelnöknek le kellene vonnia a személyi konzekvenciákat az oktatási tárca vezetését illetően. A KDNP elnöke leszögezte: nem szakmai hibáról van szó, hanem tudatos törvénysértésről, tudatos egyházellenes kultúrharc folyik. Az egyházaknak, az egyházi iskolákba járó diákoknak a tudatos megkárosítása folyik. Hiller István és tárcája nem csupán szakmai alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot, hanem erkölcsi hiányosságokról is. Semjén felszólította a kormányt, hogy a költségvetés tervezésekor rendezze tartozását, s fizesse ki visszamenőleg is azt az összeget, amivel tartozik. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára szerint viszont az AB-határozatból egyértelműen következik, hogy az eddigi gyakorlat a helyes, amely mind a normatív, mind az egyéb támogatásokat egyenlő feltétellel biztosítja az önkormányzati és az egyházi intézményeknek. Utóbbiaknak csak olyan mértékig jár a többletjuttatás, amilyen mértékig állami feladatot látnak el. Az államtitkár a vallási fundamentalizmus képviselőjének nevezte a KDNP-t. Semjén Zsolt Salamon Lászlóval együtt elképesztőnek nevezte az oktatási tárca reagálását, a KDNP elnöke pökhendinek és arrogánsnak nevezte Arató Gergelyt.

A Népszabadság (Az egyházak… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Az iskolák… 3.o.) az egyházak reagálását hozza. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet közleményében megállapítja: az AB-határozat alátámasztja, hogy hiányoznak az egyházi iskolák finanszírozásának konkrét törvényi garanciái. Eddig az egyházi iskolák nem részesültek teljes körűen az önkormányzatoknak megállapított normatívákból és egyéb támogatásokból sem. Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház szóvivője leszögezte: az AB határozata gondoskodik róla, hogy megszűnjön az egyházi közoktatási intézményeket sújtó diszkriminatív állapot. Hozzátette: az elmúlt egy év alatt több olyan kormányzati intézkedés történt, amely hátrányosan megkülönböztette az önkormányzati fenntartású iskolákhoz képest az egyháziakat. Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke emlékeztetett rá: az Alkotmánybíróság a magyar állam és az Apostoli Szentszék között köttetett hatályos nemzetközi megállapodást vette alapul, amikor törölte a közoktatási törvényből az „egyéb támogatásokra” utaló szövegrészt. Az evangélikus püspök örül annak, hogy az AB az aktuális politikai érdekeket mellőzve hozta meg határozatát. Hardy F. Gábor, a Szülői Közösségek elnöke üdvözölte az egyházi iskolák finanszírozásáról szóló alkotmánybírósági határozatot, de elképesztőnek tartja a minisztérium reagálását. Kifejtette: Arató Gergely államtitkár a határozatot teljesen félremagyarázva, nevetségessé teszi a legfőbb bírósági határozat döntését, pedig az egyértelműen kimondja: nem lehet a normatívát és az egyéb támogatásokat együtt kezelni. Hardy F. Gábor emlékeztetett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) júniusban közzétett jelentésére is, amely szerint 2005–2006-ban az egyházaknak megállapított közoktatási kiegészítő támogatás összege nem felelt meg a törvényi előírásoknak, így 2,7 milliárd forinttól estek el az intézmények. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke közölte: üdvözlik az Alkotmánybíróság határozatát, amely megfelelő mederbe terelheti az állam és az egyházak közötti további tárgyalásokat.

A Magyar Hírlapban (9.o.) Nyiri János Kormányzati gyerekgyűlölet címmel fejezi ki megdöbbenését a kabinet gyermekgyűlölete fölött, „Ugyanis a szociálliberális politikai harc az egyházakat célozza, de a magyar gyermekeket találja telibe, méghozzá szándékos politikai rosszindulatból. Az Alkotmánybíróság és az ÁSZ megnyilatkozásai nyomán ebben a kérdésben kristálytisztán lát mindenki, aki akar. Ha érvényes az alkotmányos egyenlőség, akkor minden magyar diák után ugyanakkora támogatás jár, akár önkormányzati, akár egyházi iskolában teljesíti a törvényben előírt tanulmányi kötelezettségét. A hatályos jogszabályok értelmében az állam folyósítja az egyházi fenntartású közoktatási intézmények részére a mindenkinek járó alapnormatíván felül azt az összeget, amelyet az önkormányzati intézményben tanuló gyermek után a fenntartó önkormányzat folyósít. Ez így korrekt, mert az állam is és az önkormányzat is az adófizetők pénzével gazdálkodik, mindkét közhatalmi szféra bevételeit a szülők adják össze. A gyermekét egyházi intézményben taníttató szülőt arra kényszerítené az MSZP–SZDSZ, hogy miután befizette adó-hozzájárulását az iskolarendszer fenntartásához, a saját gyermeke iskoláztatásáért még egyszer fizessen. Maga a gyermek pedig másodosztályú állampolgár, ha egyházi iskolában tanul. Magyar Bálinték fejében ez így van jól.”

A Magyar Demokratában (30-31.o.) Hankó Ildikó „Eucharistia vinculum caritatis” címmel idézi fel, hogy „Az Oltáriszentség a szeretet köteléke – ez volt az 1938-ban Budapesten megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondata. A trianoni sokk után óriási öntudattal és politikai akarattal talpra állt csonka országnak reményt adott az egész világról idesereglett kereszténység összetartozását hirdetők sokasága.” A cikkíró megállapítja: „Legtöbben már nagyszülők, sőt dédszülők azok közül, akik gyermekként élték át ezt a felemelő eseményt. Életre szóló muníciót kaptak, amelyből jutott volna az elkövetkező évtizedekre is, ha nem rombolnak le minden értéket a kommunista diktatúra alatt. Az eredmény nagyon jól érzékelhető széteső, cél és jövőkép nélküli, szeretetlen társadalmunkban. De egyiket se felejtsük el, segít megtartani önbecsülésünket.”

Magyar Kurír