Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (4.o.) Támogatás nélkül az egyházi közgyűjtemények című összeállítása emlékeztet rá: már az év elején jelezték az egyházak, hogy súlyos gondokat okozhat a fenntartásukban lévő közgyűjteményeknek az állami támogatás hosszú ideje tartó apadása. A lapban nyilatkozó illetékesek szavaiból kiderül, hogy aggodalmuk jogos volt. Balogh Ferenc, az egri Érseki Gyűjteményi Központ igazgatóhelyettese elmondta: a fenntarthatóság határán működnek az egyházi közgyűjtemények. A sorvadó állami támogatás miatt intézményükben az idén már három dolgozójuktól meg kellett válniuk, mivel nem tudták fizetni a bérüket. Pedig a könyvtárból, levéltárból és múzeumból álló központot gyakran keresik fel többek között fiatal kutatók, tehát nem lehet azt mondani, hogy csupán poros könyveket őrizgetnek. „Az egyházmegye sem tud érdemben segíteni. Persze sokan azt hiszik, a felekezetek tele vannak pénzzel. Csakhogy a javak nagy része a műemlékekben van.”

Az MH hasonló információt kapott a megkeresett közgyűjteményeknél, a legtöbb helyen azt mondták a munkatársak, hogy bizonytalan az intézmény sorsa. Az újság emlékeztet rá: a napokban ülést tartott az Egyházi Könyvtárak Egyesülése, amelynek elnöke éves beszámolójában ugyancsak felhívta a figyelmet: létükben veszélyezteti az egyházi gyűjteményeket, hogy 2005 óta kevesebb, mint a felére apadt az egyházi fenntartású múzeumok és könyvtárak állami támogatása. Gáborjáni Szabó Botond hangsúlyozta: három éve még 800 millió, idén már csak 325 millió forintot kaptak a központi költségvetésből a felbecsülhetetlen értékű vallás- és kultúrtörténeti gyűjtemények gondozására. Az Országgyűlés a költségvetés elfogadásakor évről évre külön fejezetben határozza meg az érintett intézmények finanszírozását. „Ha jövőre nem sikerül legalább a 2005-ös szintet visszaállítani, súlyos válság elé nézünk” – figyelmeztetett az EKE elnöke. Szavaiból kiderül az is, hogy az egyesület által összefogott könyvtárakban mintegy 3,5 millió kötetet őriznek, a szervezet tagjai között egyaránt megtalálhatók a katolikus, a református, az evangélikus egyház intézményei és az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyesület Könyvtára is. Az orgánum emlékeztet rá: Hiller István oktatási miniszter az idei, tematikus – reneszánsz – év keretében lehívható pályázati pénzekre hivatkozott, amikor elhárította az egyházak kifogásait. Emellett azt is mondta, hogy összességében nőtt az idén a felekezeteknek juttatott állami juttatás. A Megújuló gyűjtemények elnevezésű pályázat keretében százmillió forintot ki is osztanak különféle célzott projektek támogatására, de ez nem érinti a fenntartási költségeket, amelyek a drasztikusan növekvő energiaárak miatt egyre nagyobb terhet rónak az intézményekre. A Magyar Hírlap megjegyzi, hogy a többek között a hazai könnyűzene támogatására hivatott PANKKK programot az idén ugyancsak a reneszánsz évébe sorolták, és ebből a célból 200 millió forintot osztanak szét 2008-ban. A lap egyelőre nem kapott választ az oktatási tárcától arra a kérdésre, hogy kíván-e tenni valamit az egyházi közgyűjtemények fennmaradásáért.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (3.o.) Közös gondolkodás… beszámolója szerint óriási érdeklődés mellett, tudósok, politikusok, művészek, egyházi méltóságok és gazdasági szakemberek közreműködésével kedden kezdődik Lakitelken az Európa Szabadegyetem. A fórumon az előadók megpróbálnak válaszolni arra a kérdésre is, hogy mit jelent kereszténynek és keresztény magyarnak lenni? Lezsák Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Lakitelek Népfőiskola vezetője szerint ez is egy olyan eleme lehet önértékelésünknek, amelyről közösen kell gondolkodnunk. A közös hit mint búvópatak van jelen életünkben, a kérdés csak az, hogyan tud felszínre törni és megfelelni az erkölcsi megújulás egyre fokozódó igényének. Ebben a témakörben Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek, Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke tartanak majd előadást.

A Népszabadság (1.,3.o.) Zsinati biztos… beszámol arról, hogy Hafenscher Károly, az evangélikus egyház volt irodavezetője személyében zsinati biztost neveztek ki a Károli Gáspár Református Egyetem működésének rendezésére, Szűcs Ferenc rektor jogkörét korlátozták, a gazdasági igazgató megbízatását visszavonták. Egy neve elhallgatását kérő szakértő a lapnak azt mondta: „Ha valaki balhét gyanít a háttérben, akkor árnyékra vetődik.” Az orgánum viszont azt állítja, hogy a szerkesztőség birtokában lévő dokumentum szerint az egyetem bajban van. „A református egyház mint fenntartó az egyetem költségvetésének tárgyalásakor úgy látta jónak, ha könyvvizsgálót küld a helyszínre. A könyvvizsgáló jelentése több hiányosságot is feltárt az egyetem működésével és gazdálkodásával szemben.” A Népszabadság érdekesnek tartja, hogy a reformátusok egy evangélikus személyt kértek fel zsinati biztosnak. Hafenscher Károly a lap kérdésére közölte: a református egyetem körüli történésekről Csoma Áron zsinati szóvivő jogosult nyilatkozni. A szóvivő nem tartja furcsának, hogy másik felekezethez tartozó személyt neveztek ki zsinati biztosnak. Csoma Áron szerint sem a biztos kinevezésének, sem a többi intézkedésnek, sem a gazdasági szabálytalanságokról beszámoló vizsgálatnak nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani. „Nincs ebben semmi rendkívüli, egy intézmény életében ilyen zavarok előfordulhatnak. A református egyháznak, a zsinatnak és az egyetemnek is ugyanaz az érdeke, jelesül az, hogy rendezett anyagi körülmények között, minél színvonalasabb oktatás folyjon a Károlin” – mondta a zsinati szóvivő. A Népszabadsághoz eljutottak olyan információk is, hogy a költségvetés több mint százmillió forintos beruházási támogatást adott a református egyetemnek, amely azonban rekonstrukció helyett másra fordította a pénzt. Csoma Áron azonban kijelentette: ez a híresztelés nem fedi a valóságot. A lap megjegyzi: „Ellenben tény – derül ki a már idézett dokumentumból –, hogy nem készült el az egyetem intézményfejlesztési terve.” Csoma Áron a lap többszöri kérdésére elmondta azt is, hogy a refornátus egyetemen voltak bizonyos belső konfliktusok, ám ezek nagy részét éppen a rektor munkájának köszönhetően sikerült elsimítani.

Magyar Kurír