Napi sajtószemle

– 2008. június 25., szerda | 9:34

Külföldi hírek

A Népszabadságban (Berlusconi… 8.o.) Sárközy Júlia Rómából keltezett tudósítása szerint Olaszországban két év óta először nőtt a munkanélküliség (7,2 százalék), s Itália nemcsak a fociban, hanem GDP-ben is a spanyolok mögé szorult, ám a hatalomba nemrég visszatért jobboldali kormány népszerűsége mégis 65 százalékos, a miniszterelnök, Silvio Berlusconi pedig csupán két pontot vesztett támogatottságából. „Önbizalma akkora, hogy az egyháztól is személyre szóló elbánást vár: elváltként áldozni szeretne. A Vatikán azonban azt üzente, XVI. Benedek pápa ebben nem tesz kivételt, még Berlusconival sem.”

Hazai hírek

A Népszava (Egyházi normatíva… 4.o.) idézi Hiller István oktatási minisztert, aki tegnap közölte: elkészült az egyházi kiegészítő közoktatási normatívákról szóló kormányrendelet tervezete. A szöveget a korábban megjelölt határidőig, június 30-áig a kabinet elé terjeszthetik. A miniszter annak kapcsán, hogy az evangélikus egyház az egyeztetések augusztus 31-éig történő meghosszabbítását javasolta, azt mondta: a kérés méltányolható, de ezután már nem látja értelmét.

A Magyar Nemzet (2.o.) Bekeményítettek az egyházak címmel megállapítja: „Nem ért célba Hiller István kultuszminiszter egyházakkal szembeni mosolyoffenzívája. A reformátusok jelezték: hiányolják az érdemi tárgyalásokat, elfogadhatatlannak tekintik, hogy a felekezeti iskoláknak milliárdokkal adós hatalom rendeletben szabályozná a kiegészítő támogatás kiszámítását. Pápai Lajos katolikus püspök jelezte: nem vettek részt – az evangélikusokhoz hasonlóan – a kormány és az egyházak találkozóján, mert Hillerék nem érdemesítették őket arra, hogy háttéranyagot kapjanak a felkészülésre.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Kő András Kommunista harangok címmel emlékszik a békepapok tevékenységére, kiemelve, hogy egy Földi fedőnevű pap kezdetben Mindszenty József zalaegerszegi apátplébános mellett volt hitoktató, később pedig az általa alapított gutorföldei egyházközség plébánosa lett. Vélhetőleg a békepapok sorába lépett, és az ügynökmúltja sem kizárt. Az viszont tény, hogy 1950. június 25-én – tehát két évvel az egyházi iskolák államosítása után, Mindszenty József bíboros hercegprímás letartóztatása, pere, majd börtönre ítélését követően, a szerzetesrendek feloszlatásának évében – nyílt levelet írt, amelyben Hunyadi Mátyáshoz hasonlította Rákosi Mátyást, a későbbiek során pedig a szocializmust méltatta, a kommunisták stílusában.
A cikkíró kifejti: „A magyarországi békepapszervezet 1956 októberében érthető módon szétzilálódott, majd azután – a szocialista-kommunista párt legfelső irányító szerve, a Politikai Bizottság utasítására – 1957 tavaszán újjászerveződött. Ettől kezdve a helyi pártszervek és az állami, tanácsi hatóságok hathatós segítségével a korábbinál sokkal szervezettebben működött tovább a hetvenes-nyolcvanas években. Pontosan úgy, ahogyan feladatait a pártirányítók megszabták.”

A Magyar Hírlap (Értelmezhetetlen vandalizmus… Szétverték… Vandál rongálás… 1.,4.o.) beszámolója szerint az elmúlt napokban kalapáccsal szétverték a pilisszentiváni kálváriát, megrongálták Komló XIII. századi templomának romjait, eltűnt egy gótikus kőfaragvány. A tettesek ismeretlenek, mindkét esetben fiatalokat gyanúsítanak, de bizonyíték nincs.

A Magyar Nemzetben (Megmutatják… 5. o.) Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija nyilatkozik, aki elmondta: „Az utóbbi időben sokunknak romlik a közérzete. Sajnos a közbeszédben egyre több a kirekesztő és szélsőséges megnyilvánulás. Ezzel együtt merem remélni, hogy ezek csak a periférián elhelyezkedő szélsőséges csoportok hangjai, amelyek nem gyarapodtak, csak hangosabbak lettek… Az antiszemitizmussal szemben fel kell venni a küzdelmet, kérdés, hogy miként. Meggyőződésem, hogy az antiszemitizmus és mindenféle rasszizmus elleni harc nemcsak a zsidók, hanem minden magyar ember érdeke. A zsidó közösségek, rabbik feladata az, hogy úgy igyekezzenek elejét venni az előítéletek terjedésének, hogy megmutatják, mi is valójában a zsidóság. Hiszen a zsidóság legnagyobb ellensége az emberek tudatlansága: amiről semmit nem tudok, arról bármit elhiszek.” Azzal kapcsolatban, hogy a múlt hét végén az ő közbenjárására találkozott Budapesten Orbán Viktor, majd Fodor Gábor Izrael főrabbijával, Jona Metzgerrel, Köves Slomó úgy fogalmazott: a politikától való távolságtartás nem jelenti azt, hogy ne tartaná lényegesnek a közéleti személyiségekkel, véleményformálókkal a párbeszédet, hiszen ezeken a beszélgetéseken sem a politikáról esik szó. Ugyanakkor fontosnak mondta, hogy egy vallási közösség ne kötelezze el magát egyetlen politikai irányzat mellett sem. Az EMIH rabbija hangsúlyozta: nem negatívumokra kell építeni a magyarországi zsidók önazonosság-tudatát. Nehezményezi, hogy a kormány nem vonta be a monopolhelyzetű Mazsihiszen kívüli közösségeket a múlt év végén kiutalt, 2,1 milliárd forintos támogatás szétosztásába. Köves Slomó tényként beszélt a hazai zsidó közösség virágzásáról, és leszögezte: „Szeretnénk, ha minél több emberben tudatosíthatnánk, hogy a modern élet erkölcsi-etikai kérdéseiben is helye van az isteni tannak. Ebben a zsidóságnak élen kell járnia, lévén, hogy már a bölcsője is a Biblia volt. Alapvető probléma a nyugati típusú társadalmakban az értékvesztés. Nem eléggé ültetjük el gyermekeinkben az alapértékeket. Információk tömegével árasztjuk el őket, és a megélhetésük, karrierjük hajszolására ösztönözzük, anélkül, hogy kellő hangsúly kerülne az önálló gondolkodásra, az élet értelmére, és a személyes feladatra, küldetésre. Nem oktatunk etikát, nem esik szó a világ és az élet értelméről, sem az emberi együttélés alapkereteiről. Az egyenlő jogok félreértelmezéséből az is következik, hogy ugyanolyanoknak kell lennünk. Például férfi-nő viszonylatban, ami miatt veszendőbe mehet a család értéke.” Kérdésre válaszolva Köves Slomó elmondta azt is, nem tartja helyesnek a homoszexuális hajlamokkal küszködők kirekesztését, „Ám ahogyan a kirekesztéstől, úgy a homoszexuális életstílus legitimálásától is óvnék. A szabad emberi jogok nem jelenthetik az alapértékekként lefektetett axiómák feladását.”

Magyar Kurír