Napi sajtószemle

– 2008. június 23., hétfő | 9:00

A Vasárnapi Hírek (Orgonát avatnak… 4.o.) beszámol arról, hogy tegnap délelőtt ünnepi szentmise keretében avatta fel Ternyák Csaba egri érsek Északkelet-Magyarország legnagyobb orgonáját a szikszói Szentháromság-templomban. A hangszer a frankfurti Liebfrauenkirche egyházközség ajándéka. Mata István plébános – aki tizenhatodik esztendeje él a 6300 lelket számláló városkában – elmondta: még az előző egri érsek, Seregély István hívta fel a figyelmét egy cikkre két éve, amely hírül adta, hogy Frankfurtban új orgonát építenek. Akkor egy kis csapat kiment, megnézte a hangszert, s azt gondolták, hogy e 3440 sípos orgona jó is lesz az ő 2002-ben épített és felszentelt, még messze nem „összkomfortos” templomukba. Lebontották, hazaszállították, felépítették mintegy tízmillió forintért – ebből hárommilliót a város állt. Mata István hozzátette: egy ilyen orgona újonnan tervezve-építve több mint nyolcvanmillióba kerülne. A plébános azt is elmondta: a környék vallásosabb, mint az országos átlag. Míg másutt a római katolikusok tizede látogatja rendszeresen Isten hajlékát, addig náluk ennek a duplája jár templomba. Mata István megemlítette azt is, hogy nagyon jó, szinte baráti a kapcsolata a város polgármesterével Füzesséri Józseffel, aki két éve áll Szikszó élén, szocialista színekben, de – ahogy a plébános fogalmazott –, „a szín nem jelent semmit.”

A Magyar Nemzetben (15.o.) Sashegyi Zsófia Bibliai és lelki találkozások címmel ír a Bibliai találkozások című, Székesfehérvárott egy hónapja megnyílt és november 9-éig látható kiállításról. A cikkíró arra biztatja az olvasókat, hogy látogassanak el minél többen Székesfehérvárra, és nézzék meg a tárlatot. „A múzeumban tett séta jó annak is, aki előtt életében először tárul fel a szent könyv, s annak is, aki betéve ismeri… a vendégkönyv tanúsága szerint inkább utóbbiakból kerültek ki az eddigi látogatók, úgyhogy itt az ideje, hogy a kevésbé avatottak is felfedezzék, hiszen a tárlat falai közé lépőt ’nemcsak’ az isteni tanítás legfontosabb médiumának mondanivalója, de a magyar történelmet átitató zsidó-keresztény kultúra szelleme is megérinti.”

A Népszava (Könyves… 6.o.) könyvismertetésében többek között hírt ad arról, hogy a Luther Kiadónál megjelent a Reuss Gábor és Orosz Gábor Viktor által szerkesztett Eszme című sorozat harmadik kötete. A norvég egyház harca című könyv a norvég evangélikus egyháznak a II. világháborúban a német megszállókkal és a helyi nemzetiszocialistákkal vívott harcát mutatja be. A lap szerint „nem kevés tanulság nélkül való a munka, hiszen a második világháború idején a szélsőjobboldali eszmék és erők elleni keresztény küzdelem egyik legfelemelőbb példájává vált a norvég evangélikus egyház. Ennek a harcnak a dokumentumaiból válogattak a kötet szerkesztői. A hagyományosan – részben jogosan, részben felületesen – lojálisnak minősített lutheri evangélikus hozzáállás a világi felsőbbség iránt éppen reformátori alapokon dőlt meg ekkor Norvégiában, és ezt a küzdelmet a német példával ellentétben lényegében az egész evangélikus egyház egységesen felvállalta.”

Magyar Kurír