Napi sajtószemle

Külföldi hírek

Amint arról tegnapi számunkban beszámoltunk (lásd A Vatikán nem járul hozzá a templomi filmforgatáshoz című hírünket – a szerk.) a Vatikán egyetlen római templomban sem engedélyezi a Da Vinci-kód szerzőjének, Dan Brown-nak a könyve alapján készülő új film, az Angyalok és Démonok forgatását. A Népszava (13.o.) Beintett a Vatikán Dan Brown-nak címmel számol be a fentiekről. A lap idézi Marco Fibbi püspököt, a római egyházmegye sajtóosztályának igazgatóját, aki „nem is tagadta, hogy a Da Vinci-kód miatt tagadták meg az engedélyt.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (15.o.) Keresztény könnyűzene a tetőn címmel emlékeztet rá: tavaly szeptemberben a budapesti Városmisszió egyik sikeres rendezvénye volt a Soul and Gospel fesztivál a WestEnd tetőteraszán. A négy estén át tartó koncertsorozatot huszonötezer érdeklődő látogatta. Mától – amint arról már többször hírt adtunk – június 21-éig újra megrendezik a fesztivált, ugyanitt. A polgári napilap szerint régen, a középkorban „a bővített kvart hangközről, a tritonusról úgy vélekedtek, gonosz erőket idéz meg, ezért a zenei gyakorlatban megtiltották. Valójában egyetlen ’bűne’ volt a három egész hang távolságnak: az akkori éneklést megnehezítette. Zenetörténeti adalék, hogy a bővített kvartot diabolus in musicának bélyegezték. Egykor hasonló gyanakvás fogadta a keresztény világban a könnyűzene, különösképp a rock megjelenését az egyházban. Mára elfogadott, hogy az Evangélium üzenetét – a Lánchíd Rádió keresztény könnyűzenei műsorának címével élve – hittel és gitárral is lehet hirdetni.” Az orgánum figyelemre méltónak tartja, hogy a múlt évben a Soul and Gospel fesztiválon Erdő Péter bíboros prímás is beszédet mondott.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) Varga Klára A kisajátított Nagy Imre-gyász címmel írt recenziót Zombori Katalin A Párttól a Nemzetig – Nagy Imre című dokumentumfilmről, amely az ötven éve kivégzett mártír miniszterelnök életútját mutatja be. A cikkíró ironikusan „szép”-nek nevezi, amikor Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin „egy magyar katolikus püspök szavait idézve szinte boldoggá avatja a nagypapát, míg a kontextus szerint a klerikális és egyéb reakciósoknak nincs helyük Nagy Imre körül. Pedig egy mártíralak akkor halhatatlan, ha minél többeké, ha minél többeket inspirál, ha személye nem megosztó, ha összehoz, és nem elválaszt.”

A Magyar Hírlapban (8. o.) Csókay András Cirkuszok kenyér nélkül címmel emlékeztet rá: „… az őszödi beszéd óta bebizonyosodott, lehet hazudni a legmagasabb hatalmi szinten felelősségre vonás nélkül. De ami még ennél is károsabb, hogy a hazugság elismerését lehet pozitívan beállítani bűnbánat és jóvátétel nélkül. Ez az igazi kára morálisan az őszödi beszédnek, főleg a fiatalokra nézve. Felmentve érzik magukat az igazmondás kötelezettsége alól. Már gyilkolnak is a kiskorúak. Ne lepődjünk meg, ha egyszer majd azt mondja egy ilyen tanuló, hogy kérem, lehet az élet elején ölni (abortusz) és a végén is (eutanázia), miért ne lehetne közben? Kenyér és cirkusz. Tehát cirkusz az van.” Az idegsebész szerző emlékeztet rá, hogy a fogolytáborokban a szükséges kenyér adagját mindenki megkapta. Kifejti: „A ma szükséges kenyéradagja – a tényleges kenyéren kívül – a megfelelő ingyenes egészségügyi ellátás és az oktatás. Bőven elegendő javak állnak rendelkezésre ennek megteremtéséhez, csak igazságosabb elosztás kellene állami segédlettel. Hogyan lehet inkább pénzt adni nemzeti vágtára, kormánykommunikációra, amikor betegek azért halnak meg felfekvésben, tüdőgyulladásban, mert nincs nővér, aki rendszeresen forgassa őket? Ki a hibás? A hiszékeny nép vagy a hatalmon lévők, akik félrevezették a népet?” Csókay András megállapítja: „A hiszékenység és a hazugság egy tőről fakad. Az Isten mellőzéséből az életünkben. Szeretetre és ebből fakadó szolidáris gondolkodásra teremtette az Isten Magyarországot is, népe mégis szenvedi bűneit, hiszékenységét, abortuszait. Lesz reménye, ha hajlandó odatérdelni a kereszthez. Ha az ország józan türelemmel a saját lelkiismerete felé fordul, annak megjön az eredménye. Olyan oktatás kell, amely az erkölcstant helyezi előtérbe, mint legfőbb tantárgyat. A jogrendszert is hasonlóan kell átalakítani. El kell kezdeni és türelemmel beszélni erről mindenütt, békességet hirdetve. A személyes megszólítások százezrei mindennél többet érnek. A gyűlölködés nem a fegyverünk, azzal csak veszíthetünk. Tovább kell szeretni, mint ahogy a gyűlöletet szítók képesek gyűlölködni. Csak így lehet úrrá lenni a jelenlegi helyzeten. Képesnek kell tennünk magunkat arra, hogy senkit el ne utasítsunk. Bárki találkozik velünk, utána érezze magát emberibbnek, boldogabbnak, legyen jobban és tudatosabban önmaga.”

A Blikk (Drótkötélen… 5.o.) közli, hogy tíz emelet magasban, egy szál drótkötélen, a betonjárda fölött, biztosítás nélkül fog 80 métert megtenni Simet László világhírű kötélakrobata. A végcél a kispesti katolikus templom tornya. Simet László a bulvárlapnak elmondta: „A nyolcvan méter hosszú drótkötél egyik végét a templomtoronyban rögzítik, a másik felét egy magas vasállványzathoz. Veszélyes a mutatvány, de itt a helyszínen nem próbálok külön, és főpróbát sem tartok. Folyamatos edzésben vagyok már harminc éve, amióta először léptem a manézsba.” A cikkből kiderül: Kispesten a Fő utca végén elkészült a Szeretet hídja, amelynek avatási ünnepségén vasárnap este lesz a páratlan produkció.

Magyar Kurír