Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Obama sikerében bízik a világ főcímű és Exkluzív fogadtatásban részesült a Vatikánba látogató George Bush alcímű tudósítása szerint „Az elnöki életművére az utolsó szépségtapaszokat felragasztó George Bush európai búcsúkörútjával párhuzamosan a világ több országa a népszerű Barack Obamától várja, hogy javít Washington mélyrepülésben lévő imázsán… Bush talán ezért árulta el a minap, hogy elnöksége alatt talán más retorikát kellett volna használnia. A bevett fordulatok el is maradtak tegnapi vatikáni látogatásán XVI. Benedek pápánál, aki a hagyományosnál bensőségesebb keretek között fogadta vendégét, a meghitt hangulatú kertkomplexumban lévő Szent János-toronynál. Kommentárok szerint XVI. Benedek ezzel viszonozta azt a fényűző ünnepélyt, amellyel 81. születésnapján Washingtonban várták. Több vatikáni méltóság elégedetlenségének adott hangot az exkluzív fogadtatás miatt, mondván, Bush nem hallgatott II. János Pál iraki inváziótól eltérítő felhívására.”

A Népszava (2.o.) George W. Bush katolizál? címmel szintén emlékeztet rá, hogy XVI. Benedek elődje és Bush viszonya meglehetősen hűvös volt az Irak elleni háború miatt, amelyet a lengyel pápa kezdettől fogva hevesen ellenzett. A Népszava megemlíti, hogy az olasz sajtó felröppentette a hírt: lehetséges, hogy George W. Bush áttér a katolikus hitre. A lap megjegyzi: „A bajor pápa nagyra becsüli Bush vallási buzgalmát, és mint Nancy Goodman Brinker, a Fehér Ház protokollfőnöke rámutatott: az elnök nagy tisztelője a Szentatyának.”

A Népszabadság Hétvége című mellékletében (6.o.) Szászi Júlia Félhold az Alpok csúcsán? címmel „a józan ész nevében üdvözli”, hogy az új osztrák építési törvényből kimaradt az a jobboldali, Szabadságpárt által „oly vehemensen szorgalmazott” paragrafus, amely a „katolikus osztrák nemzeti érdek védelmében” tiltotta volna minaretek építését Ausztriában. A cikkíró szerint „mindez nem jelenti azt, hogy a nemtelen lobbizás az ügyben véget ért volna, avagy hogy a helyi építési hatóságok adott esetben ne tudnának keresztbe tenni, ha az ottani muzulmán közösség templomépítési igénnyel lép fel, de legalább nincs általános tiltó jogszabály, amelyre lehet hivatkozni.” A szerző kiemeli, hogy ebben a kérdésben az egyház sem egységes: „miközben Christoph Schönborn bécsi érsek csitítja az érzelmeket, a vallás gyakorlásának szabadságát emlegeti, s védelmezi az Ausztriában élő muzulmánok mecsetépítési jogát, nem minden egyházi vezető tartja magára nézve irányadónak ezt az álláspontot. A voralbergi Feldkirch egyházmegyéjének püspöke nemcsak a mecset- és minaretépítés lehetőségét utasítja el, de az iszlámot is, hivatkozva arra, hogy szerinte a Korán a katolikusokat hitetlenekként bélyegzi meg. Hogy a napi gyakorlattól kevésbé szakadjon el, Elmar Fischer püspök arra hivatkozik: ha megépül Voralbergben a tervezett minaret, oda a szociális béke. A katolikus egyházi vezető szavai meghallgatásra találnak, s ha nem is ideológiai alapon, de megvan a kiskapu.” Szászi Júlia azt is megjegyzi, hogy „a terrorveszélyt persze a hivatalos Ausztria sem becsüli le. Csak éppen nem a mecsetek és a minaretek építésének megakadályozásától várja a békét: sokkal inkább az integrációtól, amely siker esetén elégedett polgárokká tehetné a már itt született második-harmadik generációt.”

Hazai hírek

A Népszabadság (A KDNP… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Semjén Zsolt… 2.o.) is közli, hogy rendkívüli és együttes ülést tart hétfőn délben a Parlament emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi, illetve oktatási bizottsága, miután a közelmúltban az Állami Számvevőszék megállapította: csak 2005-ben és 2006-ban 2,7 milliárd forint kiegészítő támogatást tartott vissza a kormány a „mellesleg” rendkívül eredményes egyházi iskoláktól. A polgári napilap idézi Semjén Zsoltot, a KDNP elnök-frakcióvezetőjét, aki – Balog Zoltán fideszes bizottsági elnök nevében is – elmondta: a szocialista Szili Katalin házelnök által is kezdeményezett ülésen el szeretnék érni, hogy a kormány tartsa tiszteletben a törvényeket és az ÁSZ jelentését. Semjén szerint ez nemcsak azt jelenti, hogy Magyar Bálint volt és Hiller István jelenlegi oktatási miniszter felhagy „szélhámoskodó” számadatainak propagálásával és Kovács Árpád ÁSZ-elnök meghazudtolásával, hanem azt is, hogy a kormány kiegyenlíti tartozását, amellyel az egyházi iskolák tanulóit és pedagógusait megrövidítette, illetve érvényesíti a 2007-ről szóló zárszámadási törvényben és a 2009-es költségvetés törvénytervezetében az ellenőrző hatóságok kifogásait.

A Magyar Hírlapban (15.o.) Kolozs Nagy Mihály Zsendül a fügefa, közel van a nyár címmel felhívja a figyelmet: írásának címe egy hosszabb jézusi tanítás (Mt 24,32-35) esszenciája, s egyben a cikk két fő témáját adja. Az egyik a múlt havi évforduló: hatvan évvel ezelőtt, 1948. május 14-én kiáltották ki a független Izrael Államot; a másik, hogy ismét megérkezett a nyár. A cikkíró az ószövetségi próféciák alapján arra következtet, hogy „A zsidó nép majd csak a nagy nyomorúság után, Jézus Krisztus dicsőséges megjelenésekor tér meg, térdet hajtva az Antikrisztust legyőző Messiás előtt.” A szerző szerint Izrael sorsának alakulása „sok más előjellel együtt arra mutat, hogy közel van az Úr megérkezése. A nyár az aratás ideje, a gabona betakarításának időszaka. Az Úr Jézus az aratás képét a világ végére alkalmazza (Mt 13,36-43), amikor az Emberfia elküldi angyalait mint aratókat, akik összeszedik a konkolyt és megégetik a tüzes kemencében.” A Békehírnök volt felelős szerkesztője leszögezi: „Az a bizonyosságunk, hogy Isten jó magvetése vagyunk: tiszta búza az Úr kezében – sokak megelégítésére. Ugyanakkor mi magunk is magvetők vagyunk – minden megnyilvánulásunkkal.” Kolozs Nagy János idéz Szent Pál galatákhoz írt leveléből: „Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életre. A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben” (6,7–10). A cikkíró hozzáteszi: „Hadd legyen a most kezdődő nyár – a testi pihenés, felüdülés mellett – lelkileg a jó cselekvésének, a gyümölcsök érlelésének áldott időszaka! Ne feledjük: Krisztus követésében nem lehet szabadságra menni! Üdülésünkön csak olyan szórakozásban vegyünk részt, amelyen velünk lehet Üdvözítőnk. Érdemes végiggondolni…”

Magyar Kurír