Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (8.o.) Bush vatikáni sétája című római tudósítása kiemeli: „Ma a XVI. Benedek vezette vatikáni sétával zárul George W. Bush háromnapos római tartózkodása.” Sárközy Júlia szerint nem csak Silvio Berlusconi olasz kormányfő és az utolsó hivatali idejét töltő amerikai elnök viszonya kiváló, hanem „Kiváltságos a kapcsolat a magzat életét védelmező Bush és az ezt áprilisban, a Fehér Házban méltató XVI. Benedek között is, aki éppen ezért ma nem az íróasztalnál, hanem a vatikáni kertekben fogadja az amerikai elnököt. A közös imával záruló séta olyan privilégium, amelyben még egyetlen hivatalos vendég sem részesült. Az iraki háborúellenes pápai felszólításokat semmibe vevő Bush túl szívélyes fogadtatását még a Vatikánban is ellenérzés fogadja” – írja a Népszabadság római tudósítója, idézve egyúttal Giovanni Cheli bíborost, a Migránsok Pápai Tanácsának tiszteletbeli elnökét: „A pápa azzal találkozik, akivel akar, ez nem jelenti azt, hogy politikáját is támogatja.”

A Hetekben (12.o.) Busa Viola Blair és a hit című írása figyelemre méltónak tartja, hogy a volt brit miniszterelnök létrehozta a Tony Blair Hit Alapítványt, amelynek céljai közé tartozik a világ főbb vallásai közötti tisztelet és megértés elősegítése, a hit pozitív formáló erőként történő bemutatása, illetve a vallások globális szegénység és konfliktusok elleni összefogásának a szorgalmazása. Tony Blair állítja: „A vallásos hit ugyanolyan jelentőséggel bír majd a XXI. században, mint amilyennel a politikai ideológiák a XX. században.” A volt brit kormányfő alapítványa hat vallásra koncentrál, a kereszténységre, a judaizmusra, az iszlámra, a buddhizmusra, a hinduizmusra és a szikh vallásra. A cikkíró emlékeztet rá, hogy Blair szülei nem voltak vallásosak, ő maga oxfordi tanulmányévei alatt fedezte fel a hitet, s ez akkor kapott új lendületet, amikor megismerte későbbi feleségét, Cherie-t, aki katolikus iskolába járt, és unokatestvérei között papok is voltak. Cherie így emlékszik vissza az ifjú Tonyra: „A vallás fontosabb volt számára, mint bárki másnak, akivel a papi körökön kívül találkoztam. Órákat beszélgettünk Istenről, és arról, miért élünk. Azt hiszem, ez hozott igazán össze minket.” Busa Viola hangsúlyozza, hogy a Blair házaspár katolikus hitben nevelte négy gyermekét, és az utóbbi években maga a volt miniszterelnök is eljárt katolikus misékre. Azt, hogy Blair miért csak hivatali ideje után tért át nyilvánosan a katolikus hitre, többféleképpen indokolják. „Részint azért is, mert Nagy-Britannia hivatalosan mégiscsak protestáns ország, ráadásul soha nem volt még katolikus miniszterelnöke, Cherie Blair pedig az első katolikus kormányfő-feleség volt a Downing Streeten. Az anglikán egyház számít a hivatalos egyháznak, püspökei… jelen vannak a lordok házában, a királyi trón várományosai pedig nem házasodhatnak katolikusokkal.” A cikkíró hangsúlyozza: „Új hite kapcsán némi problémát jelenthet, hogy Blair kormányzása alatt több olyan liberális törvényt fogadott el a brit képviselőház – például a meleg párok élettársi jogainak vagy az őssejtkutatásnak az engedélyezéséről –, amelyek ellentétben állnak a katolikus egyház állásfoglalásaival. De a Nagy-Britanniában régóta polgárjogot nyert abortusz szigorítása érdekében sem lépett fel a Blair-kormány.”

Hazai hírek

A Heti Válaszban (63-65.o.) László Dóra Élet-stílus címmel készített összeállítást az iskolai ruhaviseletről. A szerző beszámol arról is, hogy a katolikus iskolákból verbuválódott, amerikai egyesült államokbeli Regnum Christi mozgalom leánycsapata májusban a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében tartott divatbemutatót. László Dóra kiemeli: „Tiszta szív, tiszta divat elnevezésű missziójuk a külső és a belső szépség összhangjának hirdetésével próbál híveket toborozni. A Pure fashion programra jelentkező kamaszlányok nyolc hónapos képzést kapnak viselkedés- és mozgáskultúrából, testképismeretből. Pszichológus, stylist, tánctanár segíti a lelkigyakorlatokkal tűzdelt felkészülésüket.” Tanácsuk: „Olyan embernek gondold magad, aki tiszteletet érdemel. Ezt az elismerést méltó öltözködéssel is ki kell érdemelned.” Minden ruhadarab legyen előnyös, de ne hívja fel a figyelmet túlzott mértékben semmilyen konkrét területre sem. A mozgalom így inti a katolikus ifjakat: „A túlságosan laza és bő blúzok és trikók is lehetnek olyan szemérmetlenek, mint a feszesek. Ha a nyakkivágás már a legcsekélyebb mozgásra is elválik a testtől, akkor mindenki megláthatja azokat a testrészeket, amelyeket a blúz éppen hogy elfedni lenne hivatott. Előfordul, hogy a blúzok gombjai közötti réseken be lehet látni a blúz alá, az ilyen blúzt ne vásároljuk meg.” A tudósító úgy látta: „A számos szponzort felvonultató rendezvényt elméző mosollyal szemlélték azok, akik a szükségből erényt kovácsolva fejlesztették művészi fokra a másodkézből öltözködést. És persze nem vettek részt rajta azok, akik a testvérük zsebpénzét is ’kölcsön’ veszik egy igazi rasztafrizurához, vagy az édesanyjuk sminkkészletét elorozva indulnak az osztálytáborba. A tanárok titkon abban reménykednek, hogy a nyári szünet alatt ők is kiforrják magukat, önkifejezési vágyuk csillapodik, mire szeptemberben újrakezdik a közös munkát.”

Magyar Kurír