A Magyar Fórumban (A katolikus egyház az élet pártján áll 3.o.) Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferense nyilatkozik, annak kapcsán, hogy az Európai Tanács április 16-án előterjesztett jelentéstervezete felszólítja a tagországokat: biztosítsák, hogy minden nő korlátozás nélkül élhessen az „abortuszhoz való jogával.” A Tanácskozó Gyűlés 102:69 arányban megszavazta a tervezetet. (Amint arról április 22-ei számunkban hírt adtunk, Bíró püspök az ügyben levelet írt az EU-s képviselőkhöz – a szerk.) Bíró László hangsúlyozza: nemcsak, hogy el lehet, de el is kell mondani, hogy míg Brazíliában a többség ragaszkodik az élet védelméhez, addig Európában nemcsak hogy keresztényellenes, de életellenes erők vannak hatalmon, „mert ez az igazság. Példaként elmesélem az egyik perui élményemet. ’Családlátogatásra’ mentünk az Andok hegység egyik elhagyatott, kicsiny, papot is ritkán látó falucskájába. Eljutottunk egy nagyon szegényes körülmények között élő házaspárhoz. Megkérdeztem a férfitől: ’Mondja, maguk boldogok?’ Az asszonyka kíváncsian rátekintett párjára, aki ezt válaszolta: ’Igen, boldog vagyok, különösen akkor, amikor együtt lehetek a családommal’. Feltettem magamnak a kérdést: mitől boldog ez a kecsuai indián, s miért boldogtalan az európai ember? A válasz: a latin-amerikaiak még az életnek, míg az európaiak az életmódnak örülnek. Ami a legszomorúbb, az életmódnak rendelik alá az EMBERT. Az európai úgy éli meg az abortuszt, hogy saját jogát gyakorolja, holott nem önnön élete felett rendelkezik, hanem egy megfogant élet fölött dönt. A jelentéstervezethez hasonló döntések pedig mind azt sugallják, hogy: ’neked ehhez a döntéshez jogod van’. Egy konferencián esett szó arról, hogy mennyire meghamisítják a fogalmakat. Azt mondjuk: terhesség-megszakítás. Egy utazást meg lehet szakítani, vissza lehet szállni a következő vonatra, ám azt, akit az életből kiemeltünk, már soha nem tudjuk visszahozni az élők sorába. Ezek a félrevezetések az abortuszpártiak agyszüleményei. Ki kell hangsúlyozni, az abortusz nem jog, hanem jogtalanság! Európában minden embernek megadják a testi épséghez fűződő jogot, a meg nem született magzatnak azonban ezt nem biztosítjuk.” Bíró püspök leszögezte: „Az egyház szerint a legfőbb érték az élet, amely a fogamzás pillanatában kezdődik. Sem a megfogant, sem az elaggott élet ellen nem szabad támadólag fellépni. Pont az élet védelme lehetne az a terület, ahol az eltérő politikai nézeteket valló emberek összetalálkozhatnának és együtt dolgozhatnának az emberi jogokért… Nyilvánvalóan csak azokra tudunk hatni, akiket elérünk. Szociálisan kéne segítenünk azokat az édesanyákat, akik megélhetési gondokra hivatkozva akarják választani az abortuszt. Példamutató Böjte Csaba ferences lelkipásztor kezdeményezése: az Élet Háza. Olyan lányokat várnak oda, akik áldott állapotba kerültek, de nem tudják hol megszülni a gyerekeiket. Csobánkán viszont lehetőségük nyílik arra, hogy ne az abortuszt válasszák, hanem rendezett körülmények között tudjanak élni.”
A Népszabadság (Vasarié… 9.o.) cikkéből kiderül: a szakértők többségének csaknem egybehangzó véleménye szerint Giorgio Vasari, a Medici család szolgálatában álló művész, Michelangelo tanítványa lehet a szegedi Móra Ferenc Múzeum birtokában lévő Angyali üdvözlet alkotója. A festmény restaurálása jól halad Budapesten. A táblakép a jövő héten érkezhet Szegedre. Ha tényleg Vasari a szerző – ez a kép a második, magyarországi közgyűjteményben őrzött Vasari-mű.
A Magyar Nemzet (Pályázat 14.o.) közli, hogy a Kecskeméti Képtár (Cifrapalota, Rákóczi út 1.) idén Krisztus példabeszédei címmel és műfaji megkötés nélkül írta ki képző- és iparművészeti pályázatát a IV. Kortárs Ikonográfiai Biennáléra. A műveket augusztus 4-6-án Kecskeméten, augusztus 6-7-én pedig Budapesten, a Műcsarnokban lehet beadni. A kiállítás a zsűri által beválogatott művekből szeptember 20-án nyílik, és november 30-áig látható.
Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) Tölgyesi Gábor Csendes hangon szól a lélekhez címmel ír a német Philip Gröning A nagy csend című dokumentumfilmjéről, amely a Grenoble melletti Nagy Karthauzi Kolostor mindennapjait mutatja be. A cikkíró szerint az alkotás „a szó nemes értelmében meditatív élményben részesíti nézőjét. Elcsendesít, megnyugtat. Nincs benne semmi hamis, kimódolt vagy erőszakolt. Időt hagy nézőjének elgondolkodni az epizódokat megszakító bibliai passzusokon, a falakon túli világ fölösleges cicomáin, az egyszerűségen. Nem akar meggyőzni – csak megmutatni. Az ószövetségi Királyok könyvében Illés próféta találkozhat Istennel. Hagyja magát megtalálni. Isten nem volt a hegyeket tépő, sziklákat sodró, hatalmas szélvészben, a viharban, sem a földrengésben, sem a tűzben. Prófétáját az enyhe szellőben szólította meg. Csendesen.”
Magyar Kurír