Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Demokratában (38.o.) Gazdag István A „babiloni szajha” címmel figyelemre méltónak tartja, hogy míg Barack Obama, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje megvált Billy Wright tiszteletestől, amiért a lényeget illetően azt állította, hogy 2001. szeptember 11. volt az az ár, amit az USA-nak fizetnie kellett külpolitikájáért, a Republikánus Párt elnökjelöltje, John McCain nem tette ezt lelkészével, John Hagee-vel, csupán „tessék-lássék dezauválta”, pedig az ő kijelentéseit és írásait nem is lehet egy napon említeni Obama volt lelkészének megnyilvánulásaival. John Hagee az egyik legbefolyásosabb tele-evangelista, az Egyesült Keresztények Izraelért alapító elnöke, aki a Vatikánt „nemes egyszerűséggel a Biblia babiloni szajhájával azonosítja, mivel meggyőződése, hogy a keresztes háborúktól kezdve az inkvizíción keresztül a soáig a katolikus – vagy kedvenc szófordulatával élve: aposztata – egyház lenne általában a világot és különösen a zsidó népet sújtó csapások oka. Két éve megjelentett könyvében kijelenti, hogy a történelem bizonysága szerint Hitler és a katolikus egyház összeesküdött a zsidók kiirtása végett, a náci vezér antiszemitizmusa pedig katolikus neveltetésében gyökerezik.” John Hagee szerint Amerikának preventív csapást kell mérnie Iránra, „Izrael ügyeletes főellenségére, elvégre Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy ’megáldom azokat, akik téged áldanak, és megátkozom azokat, akik téged átkoznak’ (Gen 12,3), ami Hagee olvasatában azt jelenti, hogy ha Amerika nem áll Izrael oldalán annak háborúiban, akkor kivívja maga ellen Isten haragját. Az általa képviselt diszpenzációs teológiában Izrael a végidők fókuszpontja: a hitvalló keresztényeket Isten állítólag csak azt követően fogja elragadni a mennybe (az ún. Rapture-teória), miután egy minden eddiginél véresebb világkonfliktusban a jeruzsálemi Al-Aksza-mecsetet lerombolják, és helyén felépül a zsidók harmadik temploma, ahogyan ezt a Bibliából kiolvasni vélik (Dániel 9,24-27). Ahmadinezsád legfeljebb Izraelt akarja leradírozni a térképről, Hagee viszont magukat a zsidókat tüntetné el. Akkor most kettejük közül ki is az eszelősebb?” – teszi fel a kérdést. Gazdag István. Egyúttal megállapítja, hogy John McCain lelki támasza „persze csak egyike azoknak a speciálisan Amerikában kitenyésztett félnótás prédikátoroknak, egzaltált szektaguruknak vagy éppen neokon evangelistáknak, akik a Mayflower ’alapító atyáinak’ nyomdokain haladva az Óvilág és a ’pápisták’ elleni hangulatkeltésre alapozzák egzisztenciájukat. Hagee egyébként nem tett mást, minthogy kimondta azt, amit oly sok amerikai gondol az ún. Biblia-övezetben, a vallási integrizmus 300 évvel retardált logikájának megfelelően. Ugyanebben a logikában a mayfloweriánusok, ezek az új típusú teokraták, Istent is besorozták a zászlajuk alá, és ezzel – a civilizált népek történelmében példátlan módon – simán beépítették a vallást a politikai szférába. Mivel felfogásuk szerint ők testesítették meg a ’jót’, a többiek tehát szükségképpen a ’gonoszt’, és aki ellenállt nekik, azt meg kellett semmisíteni. Innen az indiánok lemészárlása, a (katolikus) franciák, spanyolok és mexikóiak kiűzése. Ez az állítólagos jezsuita és vatikáni összeesküvésekre alapozott szellemi állapot egy szisztematikusan Európa-ellenes és antikatolikus paranoiás irodalmat táplál, immáron kétszáz éve. John Hagee inkriminált mondatai ugyanezt a szellemiséget tükrözik. Embert barátjáról. Elnökjelöltet támogatójáról.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (7.o.) Körmendy Zsuzsanna Biblia-osztás: fél óra békesség címmel reagál arra, hogy hétfőn a Parlamentben a történelmi keresztény egyházak vezetői Szentírást adományoztak a képviselőknek. A cikkíró megjegyzi: „… bár volna kedvem, mégsem élcelődnék azon, hogy az ateista múltjával leszámolni képtelen utódpárt egy-két képviselője még családtagjai számára is meglepő mohósággal tartott igényt az egyházi méltóságok által dedikált példányokra. Vegyük a Biblia-osztást annak, aminek tűnt: szünetjelnek a partitúrában. Egy kis csöndnek, aminek jelentősége van.”

A Népszava (Bizottsági ülés… 3.o.) közli, hogy miután törvénytelenségeket tárt fel az egyházi fenntartású közoktatási intézmények állami finanszírozásában az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Országgyűlés vallásügyi bizottságának ellenzéki képviselői a testület összehívását kezdeményezték. Emlékeztetnek rá: az ÁSZ megállapította, hogy az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás összegét 2005-re és 2006-ra vonatkozóan a kormány a törvényekkel ellentétes módon számította ki, így 2,7 milliárd forinttal megrövidítette az intézményeket. A lap idézi Hiller István szakminisztert is, aki a parlamentben azt mondta. a vatikáni szerződés rendelkezik az intézmények kiegészítő normatív támogatásáról, arról azonban nem, hogy mi a normatíva számítási módja.

A Magyar Hírlap (4.o.) Ifjúságpolitika: komoly egyházi aggályok címmel készített összeállítást arról, hogy kifogásokat is megfogalmaztak a katolikus, a református és az evangélikus egyházak szakértői a szociális tárca által kidolgozott Nemzeti Ifjúsági stratégia tervezete kapcsán. A három keresztény egyház szakértőit tömörítő Ökumenikus Ifjúsági Iroda közleménye emlékeztet rá: a felekezetek kezdettől fogva részt vállaltak volna a szerintük is üdvözlendő együtt gondolkodásban, ha erre lehetőséget adnak számukra. „Ennek ellenére fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az egyházak eddig is és ezután is igen jelentős szerepet vállalnak az ifjúsági munka területén.” Mindazonáltal a tárca húsz szakember segítségével megírt tervezete kapcsán számos aggályt fogalmaznak meg, először is azt, hogy bár a sportegyesületek után a legfontosabb ifjúsági szervezettípus az egyházakhoz kötődik, azokat éppen csak hogy említik a dokumentumban. A felekezetei szakértők hangsúlyozzák: „Úgy érezzük, hogy szakmai tapasztalataink, az ifjúsági munkában elért eredményeink, az önkéntességgel kapcsolatos nagy múltú hagyományaink, egyházi intézményhálózatunk mind olyan erőforrások, amelyek kellő alapot nyújtanak ahhoz, hogy egyenrangú partnerekként vehessünk részt az ifjúság, és így a nemzet jövőjét meghatározó szakmai együttgondolkodásban.” A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban az aláírók megjegyzik, hogy a kinyilvánított célokkal szemben a rövid határidő, az értesítés kapkodó jellege, a megszólítottak szűk köre nem teszi lehetővé az érdekelt csoportok és szervezetek teljes körű bekapcsolódását a tervezési folyamatba. A stratégia egyértelműen kerüli az ideológiai, politikai jellegű elemeket. Az egyházak szerint ennek következményeként „többnyire megfoghatatlan értékrendi elkötelezettsége, ahol pedig megjelenik valami hovatartozásra utaló elem, az a minden értékvállalástól, elkötelezettségtől idegenkedő libertariánus felfogást tükrözi. A stratégia deklaráltan ideológiamentes kíván lenni, miközben igényt tart az értékközpontúságra. Megítélésünk szerint szükséges lenne az érték és az ideológia kimerítőbb definíciójára, hiszen félreérthető lehet nyíltan vállalt értékrendszerek nélkül értékekről beszélni” – olvasható a három felekezet közleményében. A stratégia véglegesített változatát az Országgyűlés ősszel megtárgyalhatja.

Magyar Kurír