Napi sajtószemle

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Hírlap (4.o.) cím nélkül, de a többi hír közül kiemelve közli, hogy megkezdődtek XVI. Benedek pápa esetleges jövő évi magyarországi látogatásának előkészületei. A lap emlékeztet rá: a Szentatya meghívása már 2006-ban szóba került, de utóbb csak annyit közöltek: nincs kizárva. Az orgánum úgy tudja: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök egyházmegyéje alapításának ezredik évfordulója kapcsán látná vendégül a pápát.

A Népszabadság (Õsszel… Bibliát… 1.,3.o.), a Népszava (Bibliát kaptak… 4.o.), a Magyar Hírlap (Szentírást kaptak… 1.o.) és a Magyar Nemzet (Adományok… 3.o.) is beszámolnak arról, hogy több mint másfél száz Szentírást osztottak ki a parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján a történelmi keresztény egyházak vezetői azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik erre igényt tartottak. A Biblia éve kapcsán szervezett akciót Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke kezdeményezte. Elmondta: „Bár a nemzeti ünnepek megítélésében lehetnek eltérő álláspontok a politikusok között, a Biblia üzenetének emelkedettsége alapján mindannyian egy oldalon állunk.” Közölte azt is: a Fidesz-KDNP-frakcióból csaknem százharmincan kértek Szentírást, az MSZP-ből néhányan, míg az SZDSZ-ből senki. Az ünnepélyes eseményen Erdő Péter bíboros prímás elmondta: a Könyvek Könyve mind kulturális, mind erkölcsi szempontból meghatározó a nemzetnek. Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke szerint a Biblia az ország házában is segít nagyobb összefüggésben értelmezni a mindennapi ügyeket. Az eseményen Ittzés János evangélikus püspök és Szili Katalin szocialista házelnök is részt vett.

A Magyar Hírlap (3.o.) Az utolsó kenet című vezércikke figyelemre méltónak tartja, hogy a szabad demokraták közül senki sem kért Bibliát, a szocialisták közül is csak néhányan. A vezércikk megjegyzi: „Persze vélhető, a kormánypártiak legtöbbjének világlátásától távol esik a Könyvek Könyve szakralitása, egyáltalán a hit, na meg az egyházak képviselte erkölcsi értékrend. De ne felejtsék, amit a régiek tapasztalatból tudtak: amikor már nagyon nagy a baj, papot kell hívni. Ideje lenne.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (mi a szándék velünk… 7.o.) címmel tényként állapítja meg, hogy a világban szétszórt zsidóságnak csak egy bizonyos hányada tért haza és él Izraelben, „de látnunk kell: ez az élet és életigény milyen erős és hatalmas, s a ma létező állam mennyire szilárd hon-és istenszeretetből épült fel; az összetartozás érzése, tudata miként testesült meg az egész világra kiterjedő vonzódásban, szolidaritásban, önvédelemben, a szüntelen jelen lévő, tudatosult veszély ilyen vagy olyan módon történő megelőzésében és elhárításában.” A cikkíró tényként szögezi le azt is, hogy Jézus fellépése, tanítása „kétezer évvel ezelőtt az akkori idők szűkebb és zártabb világában megosztottságot hozott, s rövid idővel később Jézus tanítványai, döntése, mely szerint Ábrahám, Izsák és Jákob Istene Izrael Istenéből, a Megváltó küldetésén át, a világ minden népének és nemzetségének Istenévé lehet, a rohamosan terjedő kereszténységet mintegy elválasztotta a zsidóságtól, és világvallássá tette, bár sohasem szakított a gyökerekkel. Isten dolgaiban az emberi logika nem működik, de az ember mással nem élhet… az a tény, hogy egy kis nép egyetlen hatalmas és valóságos Istent adott a világnak, s a keresztény hit szerint ez Isten szándéka és terve volt, amelyet Jézus és a Szentlélek által indított el, olyan logikai elemeket tartalmaz, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. A ’választott nép’ szigorúan őrizte hitét, s ugyanolyan féltékeny volt Istenére, mint – a Biblia szerint – a ’féltőn szerető’ Isten népére. Tény, hogy ezt az Istent nem a zsidóság, hanem a zsidóságból születő személyiségek Isten Fia segítségével osztották meg a világgal, s itt van talán a baj és a feloldhatatlan ellentmondás gyökere is: Jézus Messiás voltának megítélésében.” Kristóf Attila számára azonban logikus, hogy „több milliárd és milliárd emberi lény, lélek elől aligha zárkózhat el az, aki a különböző egyéneket, nemzeteket és népeket létrehozta és megteremtette. A zsidóság – s most abszolút a hit és a vallás értelmében beszélek – a világ népességének egy parányi töredéke, bár ezt a töredéket Isten roppant erős transzcendens vágyakkal és képességekkel ruházta fel, s nekik adta mintegy létezésük oltalmaként a Könyvet. A zsidóság ragaszkodása hitéhez, annak minden hagyományához természetes, törvényszerű. Ehhez a hithez azonban nem zsidónak roppant nehéz hozzáférni, s maga a vallás, az egyház a térítésre sohasem szánt különösebb figyelmet. De minden zsidónak, miként minden kereszténynek, tudnia kell, hogy hitünk egyazon tőről fakad. S az egymás elleni gyűlölet bűn az egyetlen valóságos Isten ellen. Hogy megbocsátanak-e nekem tudatlan igyekezetemért vagy igyekvő tudatlanságomért, én nem tudom…”

Külföldi hírek

A Blikk (Nem akarta összeadni… 20.o.) beszámol arról, hogy megtagadta az egyházi esküvőt az olaszországi Viterbo püspöke egy fiatal pártól, mert a vőlegény röviddel a házasságkötés előtt egy autóbalesetben megbénult, sőt impotenssé, vagyis a fajfenntartásra képtelenné vált. A bulvárlap kiemeli: „… a katolikus egyház szemében a házasság férfi és nő közti felbonthatatlan szövetsége, amelynek célja az utódnemzés. Az egyház szerint a probléma nem a leendő férj bénasága, hanem fajfenntartásra való képtelensége, ami a házasság megsemmisítéséhez az egyházjog által is elegendőnek elismert kevés ok egyike.” A püspökség szóvivője, Salvatore Ciuo közölte: „Egyetlen püspök, egyetlen pap sem tarthat meg egy esküvőt, amikor tudja, hogy az impotencia bevallott és orvosilag igazolt esete áll fenn.” A 25 éves viterbói fiatalok egy római kórházban mondták ki a boldogító igent szombaton egy civil anyakönyvezető előtt, s a polgári esküvőn jelen volt a pár plébánosa is.

A Népszabadság (Hírek 13.o.) az olasz Corriere del Veneto című olasz napilapra hivatkozva közli, hogy felfújható templomokat helyeznek el Olaszországban több tengerparti üdülőhelyen, így a nyaralóknak nem kell kihagyniuk a vasárnapi szentmisét a vakáció idején sem. A gyerekek körében népszerű, felfújható ugrálóvárak stílusát idéző, rikító színű templomokat a tervek szerint Bibionében és a szardíniai Cagliariban állítják fel a nyári szezon idejére. Az Alessandro Sandron tervei alapján készült építményekbe templomi padokat, sőt gyóntatószékeket is beállítanak. A katolikus egyház abban bízik, hogy a rendkívüli templomok felállításával könnyebben meg tudják szólítani a nyaraló fiatalokat is.

Ugyancsak a Népszabadság (13.o.) beszámol arról, hogy regisztrált élettársi viszonyt létesített partnerével a homoszexualitását nyíltan vállaló amerikai episzkopális püspök, Gene V. Robinson. Élettársával, Mark Andrews-szel szombaton tették hivatalossá közel két évtizede tartó kapcsolatukat. Az anyakönyvi, illetve az azt követő hálaadási szertartást a concordi Szent Pál-templomban tartották több mint százfős vendégsereg jelenlétében. A lap megjegyzi: New Hampshire szövetségi állam törvényei értelmében a regisztrált élettársi kapcsolatban élő homoszexuális párok lényegében a házastársakéval megegyező jogokat élvezhetnek.

Magyar Kurír