Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Nem érte váratlanul… A püspöki kar… 1.,3.o.) és a Magyar Nemzet (A püspöki kar… 4.o.) is idézi Erdő Péter bíboros prímást és Német Lászlót, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia leköszönő titkárát. A magyar katolikus egyházfő elmondta. „Nem jelentett újdonságot az Állami Számvevőszék álláspontja, hiszen az egyházak már korábban is kifogásolták a kiegészítő normatíva helytelen számítását a kormányzat részéről.” Ismeretes, hogy az ÁSZ napokban nyilvánosságra hozott vizsgálata szerint 2005-ben és 2006-ban csaknem hárommilliárd forinttal kevesebbet fizetett ki felekezeti oktatásra az állam a jogszabályban előírtakhoz képest. Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult. Erdő Péter úgy nyilatkozott, hogy megvárják a testület határozatát, addig nem döntenek arról, milyen lépést tesznek az elmaradt támogatás kiharcolásáért. Német László szerint ez az eset is arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség lenne egy kiszámíthatóbb, nem évente változó rendszerre. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a közoktatási esélyegyenlőségi jogszabály problematikus-e a katolikus püspöki konferencia számára, a testület elnöke azt felelte: „Fennmaradtak bizonyos aggályaink, hiszen az egyházi iskolák létének értelme, hogy vallásos jelleggel végzik oktató és nevelő munkájukat. Ehhez elengedhetetlen, hogy mindenkor világnézeti identitásuknak megfelelő kritériumok szerint választhassák ki a jelenlévőket a felvétel során. Ezért ha adott esetekben egy külső szerv, az Oktatási Hivatal pusztán lakóhely szerint vezényelhetne egyházi iskolákba felvételi kritériumoknak nem megfelelő tanulókat, az probléma volna iskoláink világnézeti identitása szempontjából.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (2.o.) Templomgyalázás címmel ír arról, hogy egy ideje feltűnt a budapesti I. kerületi Krisztinavárosban lakóknak, hogy a Havas Boldogasszony-plébánia templomának falát reggelente újabb és újabb festék- fröcskölésnyomok csúfítják. Az 1795-97 között épült, és az előző években jelentős anyagi ráfordítással restaurált, műemléki védettségű barokk épület világossárga falát vörös festékkel mocskolták be, vörös festékszóróval anarchista jellegű jeleket és graffitiket mázoltak rá. Különösen a Krisztina körút felőli főhomlokzatán sokasodnak néhány hete a vélhetőleg nejlonzacskóban a falhoz csapott és szétfröccsent, mocskos folyadékfoltok, tojásdobálás nyomai. Tegnapra virradóra minden eddiginél durvább gyalázat érte az épületet: „az a falhoz csapott vagy rákent, ocsmány barna anyag ezúttal nem festék…” A sekrestyés nővér elmondta: déltájban fedezték fel a tettet. Már korábban is megtörtént a templom hasonló jellegű bemocskolása, amit vegyszerrel takarítottak el, de ilyen szándékos gyalázat még nem történt. Vigassy Mihály plébánost megdöbbentették a történtek. Emlékeztetett rá, hogy a vörös festékezés miatt már tettek bejelentést a kerületi rendőrkapitányságon.

Szintén a Magyar Nemzet (2.o.) Tudatos papverés Sopronban című tudósítása szerint gyaníthatóan keresztényellenes volt az a garázdaság, amelyet három személy huszonéves soproni fiatalember követett el a város Széchenyi terén Kálmán Imre egyetemi lelkész ellen múlt vasárnapra virradó éjszaka. A lap rámutat: az indíték egyrészt abból látszik, hogy a felháborító eset az evangélikusok kezdeményezte ökumenikus Biblia éve rendezvényen esett, a Szentírás 24 órás felolvasásának idején. Ugyancsak jól jelzi az indítékot, hogy a három, alkoholista, de korántsem tudatán kívüli fiatal előbb leköpdöste a felolvasást hallgató, egyetlen, papi ruhában lévő lelkészt, majd cigarettával meggyújtotta a zakóját. Ezután a garázdák elfutottak, de hamar vissza is tértek a tett színhelyére, és egyikük lefejelte, másikuk ököllel fejbe verte a papot, aki épp a rendőrséget hívta mobiltelefonján. Ezután a fiatalemberek ismét elmenekültek. A városi kapitányság nyomoz a munkahellyel rendelkező fiatalok ügyében. Kálmán Imre nem kívánt a lapnak nyilatkozni. Fodor Tamás, Sopron fideszes, KDNP-es polgármestere közölte: minden körülmény arra vall, hogy a három fiatalember tudta, mit tesz a történelmi egyházak közös rendezvényén. A város vezetője szerint a közmorál mélyrepülése, a politikusi hazugságbeszéd térnyerése és a médiában, politikában mind gyakrabban felbukkanó egyházellenesség mintája bátoríthat némelyeket ilyen cselekedetekre.

Magyar Kurír